Fejezet

 1 4 |    cimborájának, gondolám, s az asszonyt csak nem lehet úgy segedelem
 2 4 |    akarok? Mondám, hogy a beteg asszonyt akarom látni; mire õ megjegyzé,
 3 4 |      megengedte, hogy a szegény asszonyt elhozassuk, sõt még maga
 4 7 |     hirdeték. Én azonban, ki az asszonyt legfelebb negyvenkilenc
 5 14|      lényt fogott körül; ha egy asszonyt, nem - ha egy angyalt talált,
 6 16|        szóval biztatá a szegény asszonyt, ki azalatt elébbre lépve
 7 16|       udvarba, mert a nagyságos asszonyt fogja Porvárra vinni. Férjem
 8 17|         azt mondják, valamennyi asszonyt egy oldalbordából készített,
 9 18|        nyugtalanul, ki midõn az asszonyt meglátá, társával eleibe
10 21|         elhagyá a szerencsétlen asszonyt, s magánkívül dõlt követõi
11 22|         része, mely a nagyságos asszonyt illeti, az irományokban
12 24|     gyermekeivel ült, a halvány asszonyt látá, ki alvó gyermekét
13 25|      süté, megsajnálta volna ez asszonyt; s nem tudom, az alispán -
14 26|     lelte egyszerre a nagyságos asszonyt, ki halványan, minden tagjában
15 27|       De ugyan kérem a nemzetes asszonyt - kérdé az elõbbi, nem is
16 27|     felindítá a másképp nyugodt asszonyt, hogy az ügyvéd minden iparkodása
17 28|        fog, bármiként utálja ez asszonyt; miután nevét viseli, nem
18 30|    ideig mindenki, a háziurat s asszonyt fogadva, a rabot nyugodtan
19 34|   percig sem kételkedném. Én ez asszonyt ismerni s gyûlölni tanultam.
20 36|        Saját pénzén egy szegény asszonyt fogadott, ki a napnak nagy
21 37| világánál egyszerre a nagyságos asszonyt ismeré meg, s tõle kérdeztetett:
22 37|  körülnézett, de midõn csak egy asszonyt láta, kit hihetõképp ápolójának
23 38|   perccel elõbb jõ, a nagyságos asszonyt bizonyosan megmenthette
24 39|      Viola meghalt, a fûben egy asszonyt találtak. Föl akarák kelteni,