Fejezet

 1 29|       általok észre, s a zajra a révész két fiával kunyhójából a
 2 29|         baj, Ferkó? - kiáltott a révész, midõn az égõ darab fa világításánál,
 3 29|         Mi a manó! - válaszolt a révész elbámulva - a fiskálist
 4 29|         hogy erre ment - szólt a révész, csak hogy sietésöket mérsékelje,
 5 29|          semmi nyomot! - mondá a révész - csak talán a föld nem
 6 29|          még fõbe ütik - mondá a révész, Ferkót visszatartóztatva,
 7 29|      vissza akara menni, midõn a révész egyik fia, aki addig az
 8 29|      hová gondol kend! - szólt a révész a már indulót visszatartva -
 9 29|       azok urak voltak - mondá a révész -, minket ebrúdon dobnak
10 29| egyenesen az udvarba ment, míg a révész fiaival, valamit mormogva
11 29|        követem alássan - mondá a révész -, hogy szemlátomást nyomon
12 29|        ily idõben! - válaszolt a révész, bámulva Ferkó furcsa beszédeit.~-
13 29|   Megbolondult-e kend? - kérdé a révész, s ezzel mindketten, gondolataikba
14 30|      révésznél van. Midõn most a révész hívatott, minden Tengelyit
15 30|     iparkodtak a kérdezettek - a révész nem kevésbé Ferkónál -,
16 30|          Hát kérem - válaszolt a révész -, a botot mi, mikor a Tiszától
17 30|         parancsolá a fõbíró; s a révész kimenve, pár perc után egy
18 30|       elé nagyobb hatást, mint a révész, ki most e botot a fõbírónak
19 30|        Ez Tengelyi úr botja! - A révész s minden jelenlevõk elbámulva
20 30|        melyet tegnap találtak.~A révész, ki százszor elátkozá belsõképp
21 31|         a rabot üldözõ kocsis és révész még néhány társaikkal éjfél
22 31|         melyet a gyilkost üldözõ révész a Tisza partjától Tengelyi
23 31|         s miként történt, hogy a révész s kocsis által összesározott