Fejezet

 1 1 |          férfi ismét elindult, s gondolatokba mélyedten, szó nélkül haladott
 2 17|            szólt Ákos mindinkább gondolatokba mélyedve -, két rablás pár
 3 17|         szólt magában, s szomorú gondolatokba merült, melyekbõl csak János
 4 20|   tûrhetõnek látszik.~Viola mély gondolatokba merülve ül a szoba homályos
 5 21|       elváltak. A gulyás szomorú gondolatokba elmerülve lovaihoz, s miután
 6 22|          hallgatva, mintegy mély gondolatokba merülten néze maga elébe;
 7 22|         maga ereszté az udvarba, gondolatokba merülve elment.~A jelenetet,
 8 22|          távol a többiektõl mély gondolatokba merülve haladt háza felé.
 9 23|      tüzét nézve, szinte szomorú gondolatokba mélyedett -, én szerencsétlen
10 24|      könyökére támaszkodva, mély gondolatokba merülten nézé Macskaházyt,
11 26|    vitatkozásokat meghallá, mély gondolatokba merülve járt fel s alá szobájában.
12 27|          a kapun kigördült, mély gondolatokba merülve szobájába visszatért -
13 30|     mondá Nyúzó Rétyhez, ki mély gondolatokba merülve mellette állt -
14 30|        szólt az alispán, ki mély gondolatokba merülve, a szobában egy
15 32|          Midõn Völgyesy, ki mély gondolatokba merülve soká a tömlöc elõtt
16 33|        kezére támasztva, szomorú gondolatokba mélyedett.~Ha volt valaha
17 34|     gyertyákra meresztve szomorú gondolatokba mélyedett, midõn az ajtó
18 36|          vánkosára. Vándory mély gondolatokba merülve ült ágya mellett.
19 37|         alispánné egy ideig mély gondolatokba mélyedett; ezt fogják tenni
20 38| vétkezének õk ellened?~Ismét ily gondolatokba merülve ült Viola a dombon,
21 38|         lesz!? - Viola fájdalmas gondolatokba merülten fejét kezére támasztva
22 39|      fogok.” Viola ismét szomorú gondolatokba merülve folytatá útját,