Fejezet
1 2 | tanulmányaink egész tömegénél többet ér: boldog gyermeki emlékeket,
2 4 | oly forrón óhajtunk, nem ér fel azon örömök legkisebbikével,
3 6 | valamely kis kellemetlenség ér, olyan, mely inkább bosszantó,
4 8 | közönségesen ismét új baj ér, még mielõtt a régit felejtettük.~
5 11| hatalmáról, mint amit az ér.~- Tengelyinek roppant befolyása
6 11| jegyzõ meggyõzõdése többet ér minden tekinteteknél. Legrosszabb
7 12| másokra nézve mindenki annyit ér, mennyit hasznukra tehet.
8 17| ülõ- s egész fürdõk? Mit ér nekem oly orvos, kitõl egy
9 20| sárga lovával jóval elõbb ér a sz.-vilmosi erdõhöz.~István
10 20| másképp eltévedünk, ez a sárga ér...~- Jézus Krisztusom! -
11 22| törvényszék látja, épp annyit ér, hogy vele pipát gyújthatunk.
12 22| akaratlanul ököllé szorult - mit ér, ha mindezen ocsmányságot,
13 22| ha én mondom, hogy nem ér semmit, mert Violának a
14 24| noha az agár nem sokat ér, úgyis elveszted.~- Áll
15 24| ideig elõre látott csapás ér, melynek gondolatával rég
16 24| ilyenekre születtem én! mit ér az ostoba gazdálkodás! Szemetet
17 30| pillanatában adott tanúság annyit ér, mintha száz esküvel erõsíttetnék...
18 30| nyomra a jegyzõ szobájáig ér, kit éjfélkor még felöltözve
19 33| igen öreg lehet.~- Már mit ér ez az örökkévaló hallgatás? -
20 34| szaladásnak indul, minél tovább ér: úgy az ember pályája kezdetén
21 35| felsoroltathatik; az ember akkor ér legtöbbet, ha természetes
22 38| gyilkosságomért szenvedjek; s mit ér, ha ellene küszködöm?~-
|