Fejezet
1 1 | párizsi békességig, sõt talán annál még valamivel tovább, a
2 2 | morálja sokkal magasabban áll annál, melyet kedves Plutarchjában
3 2 | széles e világon nem volt annál; ki önmagát minden gonosz
4 7 | észrevehetõ. Mennyivel tovább élt, annál tisztábban látta, hogy alispán
5 8 | vígságot láta maga körül, annál szótalanabbá vált, s az
6 9 | kevés megvesztegetés mellett annál könnyebbnek látszott, minél
7 9 | de vajon nem kell-e azért annál inkább arról gondoskodnunk,
8 10| társalogtam, mondani szokta - annál, hogy beszélhetünk; s a
9 11| háladatlan szerepet játszik, s annál ügyetlenebb, mennél inkább
10 12| melyeknek tömkelege közt annál nehezebben ismerhetni ki
11 12| félszázaddal elõre van.~- Annál nagyobb baj neki - szólt
12 12| meg felsõbbségök elõtt, annál inkább érzé a távolságot -
13 14| neszt a lehetõségig került, annál nyugodtabban folytatá munkáját,
14 15| ifjabbak, kik korukat megérték, annál kevésbé bámulták e tüneményt,
15 15| mint némely aranyaknák, annál gazdagabbak, minél mélyebben
16 19| nem találjuk többé nála.~- Annál jobb - mondá a másik nyugodtan -,
17 20| végre mit bizonyít egyebet annál, hogy mûvelt ember mások
18 22| kevésbé tagadhatatlannak annál, mellyel Anglia a pamutszövetekben
19 34| parancsára raboltattak el, annál valószínûbbé válik a bíró
20 37| káromkodik, s a lovakat annál erõsebben üti. Erre a fõügyész
21 38| feküdt, alig lehet-e nagyobb annál, mellyel az itt tanyázó
22 39| gondolkozott helyzetérõl, annál nyugodtabbnak érzé magát.
|