Fejezet

 1 4 |    lányunkat.~- Mikor Farkasékhoz jöttem - folytatá Vilma -, az egész
 2 5 |        nénikém; mikor az ablakhoz jöttem, egyszerre eltûnt ott a
 3 5 | illuminációhoz?~- Nem tudom, hogy jöttem volna ki sötét lyukamból,
 4 14|        piruló lány kezét -, mikor jöttem, szemeiben könnyek ragyogtak,
 5 14|         át.~- Mert oly sokáig nem jöttem?~- Igen, és a köd; mondják,
 6 22|        szava értetik - ellentétbe jöttem, noha ildomos férfinak ez
 7 22|     sóhajta Kislaky -, Tiszarétre jöttem másnap, s az alispán úr
 8 22|          földre, s mikor magamhoz jöttem, már kötözve a pandúrok
 9 23|          hogy Ákos úrfi Fecskéjén jöttem ide? Azt ily fickóra nem
10 23|    kipihentettem s már visszafelé jöttem, jutott e levél kezembe.~-
11 24|             Kálmán úrfi, mikor ma jöttem, égett bort adatott, fenn
12 25|           valamint régen tisztába jöttem magammal, hogy Vilmát nõmül
13 26|      akarja... s éppen csak azért jöttem kérdezni, mily módon tegyük
14 26|    keverhetne... s magam is azért jöttem tulajdonképpen ide, hogy
15 30|         mert véletlenül e tárgyra jöttem, miért ne mondjam el?...
16 30|           mást, mihelyt a szobába jöttem, hanem mindig rázta fejét.~-
17 33|      udvaron hálok. Ma csak azért jöttem le, mert Völgyesy úr mondta,
18 34|   mutatkozott -, s elhiheted, nem jöttem volna hozzád, ha nem lennék
19 35|   életemben, s mindig becsülettel jöttem haza. Nem kell mindjárt
20 36|                36~Március hónapig jöttem elbeszélésemmel, s kik Porváron,
21 39|   Macskaházyval ellopott, s azért jöttem, hogy általadjam. Véresek -