Fejezet

 1 2 |           meg, melyet a hallgatóra tettek. Miként is lehetne másképp?
 2 3 |           hogy a valódi hûség csak tettek által bizonyulhat be, s
 3 7 |          beszéljenek, a legnagyobb tettek nem egyes nagy, hanem számtalan
 4 12|          melyet szavai a fõispánra tettek, még inkább lelkesülve folytatá:~-
 5 14|            a hatást, melyet szavai tettek, eleget vigasztalá õt: -
 6 16|          asszony szavai Erzsébetre tettek.~- Úgy van; úgy, higgye
 7 16|       megye tudja, fejére vérpénzt tettek, minden gyermek csak arról
 8 17|            e szavak a kis sebészre tettek, megtartani nem tudott.
 9 20|         egészen, midõn figyelmessé tettek, hogy azon undoron kívül,
10 22|        büntettetni? Amit cimboráim tettek, az nekem számíttatik be;
11 23|      Zátonyi s a báró kérése ellen tettek; az elsõ, mert mint mondá,
12 23|       esküdtjét kivéve, mindenkire tettek, észrevevé -, a dolog nagyon
13 27|         melyet szavai Tengelyinére tettek, nem is vette észre, a legnagyobb
14 30|          az alispánra, mind nejére tettek. Amaz egyre rázta fejét,
15 31|           A szomszédok bizonyságot tettek a szóvitáról, melynek következtében
16 31|        látá, melyet e kérdések reá tettek.~- Mondom, ne félj, Vilmám -
17 32|         szavai fõképp a fõügyészre tettek, látván, bensõképp átkozá
18 34|            elveszett; lelkedet oly tettek fogják terhelni, melyeket
19 36| természetesen annyival több hatást tettek, mert mindig egészen ismeretlen
20 36|          szinte még ember marad. A tettek, melyeket amannál bámulánk,