Fejezet

 1 1 |          talán olvasóim is, bármi gyönge leírásom után, több érdekkel
 2 3 |      sincs -, az erõs szemöldek s gyönge bajszocska szerint ítélve,
 3 3 |         ugatni kezd. Az ágak közt gyönge csörgés hallatszik, a kutya
 4 6 |           A fák színezett lombján gyönge szálak függnek, mintha az
 5 7 |         bizonyos fonal vonula át, gyönge még, de máris észrevehetõ,
 6 10|        gondolják azért, hogy azon gyönge teremtések egyike elõtt
 7 10|       midõn a másik szoba ajtaján gyönge kocogás hallatszott.~- Kérlek,
 8 10|       most is az idegenre nézett, gyönge mosolyt nem nyomhata el.~
 9 10|           zsiványhoz, s látszólag gyönge termete s fegyvertelen kezeivel
10 10|        legcsúnyább teremtéseknek. Gyönge tagjai, melyek az óriási
11 11|         ennyi lárma visszaadására gyönge tollam elégtelen. Elég legyen
12 11|        még inkább elhalványult, s gyönge remegõ hangon kezdé a fõispán
13 13|       vagy Réty nevét kiabálta. E gyönge zajon kívül nem volt semmi,
14 13|          két embert találunk, kik gyönge mécs világítása mellett,
15 14|            mihelyt Ákost meglátá, gyönge hangon segítségért kiáltott.~
16 16|       jegyesek, ki tudja, talán a gyönge seb, melyet az ifjú kapott,
17 16|      képzeli, mint érdemlik. Réty gyönge ember, de nem romlott szívû,
18 16| Megbocsátasz-e Vilmádnak? - szólt gyönge hangon a leány.~- Jer szívemhez -
19 20|       nevelék a homályt, s csak a gyönge tûz, melynek fénye a kunyhó
20 38|      kényszeríttetett s melyben e gyönge gyermek osztozott vele;