1-500 | 501-569
Fejezet
501 36| nagylelkû tett is emelte volna mûvem becsét, s kétségen
502 36| érzelmeket zacskónként szórták volna: száraz mindennapi elõadásimnál
503 36| cipõnk talpán? azt feleltem volna, hogy igen. Elvisszük magunkkal
504 36| ismeretekre szükség nem volna, s nem szólhatok például
505 36| megalapítására elég lehetett volna, ha tudniillik egy tény,
506 36| hol a büntetõ eljárás úgy volna elrendezve, hogy a vádlottaknak
507 36| ilyennel csak vádoltattak volna, hosszabb ideig tartó fogságot
508 36| nézve egymással meg tudtak volna egyezni; míg csak cselekedtek,
509 36| kétségbeesésnek engedte volna által magát. Voltak, kik
510 36| enyhíthetné. Mintha már meghalt volna, róla, úgy látszott, az
511 36| egész életén át érezhetett volna, mindazon bizalom, melynek
512 36| keresztényeket ismertem volna, mint a tiszteletes úr -
513 36| ki tudja, talán elhagytam volna vallásomat. Én részemrõl
514 36| Macskaházy kezeim által halt volna meg.~A zsidó visszaveté
515 37| csak egyszer megpróbálták volna, fogadom, azt bámulnák inkább:
516 37| kétségen kívül sokkal szebb volna - nálunk találni nem lehet;
517 37| A részvét sem hiányzott volna. Mióta Bántornyi az angol
518 37| látszott, nem választhatott volna jobban. Mindenekelõtt nem
519 37| nincsenek. Mintha bizony nem volna meg mindennek a maga ideje,
520 37| mondhatjuk meg, mi lett volna a magyar nemességbõl, ha
521 37| még annyi mást találhatott volna.~A hipotéziseknek egy egész
522 37| magát, mintha már meghalt volna. Most, midõn Vándoryt a
523 37| mondá amaz -, ha akartam is volna, füleim gyengébbek, semhogy
524 37| áztatá szemeit. - „De miért volna e gondolat oly iszonyú? -
525 37| büntetés vár reám. Balgatagság volna tovább kétkedni.”~Rétyné
526 37| lehetõségig igazságtalan volna. Sem abban, hogy Réty házában,
527 37| dolgokat? Mi oka lehetett volna arra, hogy engem vádoljon,
528 37| nyugodtabban átgondolva nem látta volna, miként az, mire minden
529 37| hogy valakitõl láttatott volna. S a vénasszony, ki a betegnek
530 37| megtérítette. Csak mégis jobb volna talán, ha itt maradnék.
531 37| cseppjeit veszi be; mégis jó volna, ha valakit hínék.~A szobaleány
532 38| Rétyné meghalt, magára vonta volna a közfigyelmet. Ha gazdag
533 38| bizonyosan megmenthette volna. Serer, ki éppen Porváron
534 38| soha, s ha egykor érzett volna is, oly oldalról tanulta
535 38| gulyás kínpadon sem mondott volna. Maga Liptákné is minden
536 38| Zsuzsi közel rokonom nem volna is, inkább leharapnám a
537 38| milyen generális válhatott volna belõle!~- Mi az: retirálni? -
538 38| idõben, hogy megtanulhattad volna. Hát, öcsém, a retirálás
539 38| Mintha összebeszéltek volna - mondá János sokszor rosszkedvében -,
540 38| tõlünk múlt õszkor ideszakadt volna.~- Hát a kislaki gulyásnak
541 38| szerencsének; boldog lehetett volna, mondom, ha boldogságunk
542 38| új körében ilyenek vártak volna is. Valamint mûveltebb ember,
543 38| úgy, mintha honát hagyta volna el? - mintha falutornyának
544 38| falutornyának láthatárán kívül nem volna más hely a világon, hol
545 38| Viola végre talán megszokta volna helyzetét, s ha nem is szerencsésnek,
546 38| talán megfeledkezhetett volna mindenrõl, még a veszélyrõl
547 38| háláját mondá ki, mintha nem volna semmi, mit ennyi boldogság
548 38| talán, mint máskor fájt volna, mert e csapás boldogsága
549 38| Talán ha kiszenvedtem volna a halálbüntetést, könyörült
550 38| halálbüntetést, könyörült volna isten gyermekeimen, most
551 38| zavarban -, fontos beszédem volna veled. Nem kell azért megijedni,
552 38| nem tudom, hogy híják, ne volna! nem tudni, mire ítélhetik,
553 38| fel házában; éltemet adtam volna érte; egy embernek vérét
554 38| meg nem tudom is, feladtam volna magamat önként, csakhogy
555 38| által, kend nem is ismert volna reá, csak édes szelíd szava
556 38| keservét enyhíthetem; ha nem volna oly szerencsétlen, hogy
557 38| megkötözést illeti, az ostobaság volna. Ha magad akaratából jössz,
558 39| mintha Zsuzsi ma derültebb volna, mint máskor, s ily pillanatban
559 39| tudom, miként teljesítette volna föltételét, ha neje, észrevéve
560 39| lovára ült, nem vehette volna senki észre felgerjedését.
561 39| tehetek? Végre is megtudták volna hollétemet. Valamint az
562 39| fölkereshetett, s akkor még rosszabb volna dolgom. Így, ha magamat
563 39| emlékezteté.~- Mintha ma volna, oly elevenen áll elõttem
564 39| zsiványra, Cifrára ismertek volna. - Nem látja a teins úr,
565 39| jóltevõjét megkárosíthatta volna.~Míg Viola ezeket mondá,
566 39| bajában; és ha megmondtam volna, hová megyek - itt Viola
567 39| szolgálhatott, miként nem lett volna boldog õ! Hogy a levelek
568 39| világon nem találhatott volna, mint kis lelkészlakában,
569 39| fényoldalainkat kerestem volna föl, hogy titeket s enmagamat
1-500 | 501-569 |