Fejezet

 1 5 |           kezde. Liptákné karjaira vette, s föl s alá járt a szobában.
 2 8 |         között egyenesen a kertnek vette útját, s hogy Kislaky, ki
 3 11|    köszönetét fejezte ki.~- Honnan vette elõ fõtisztelendõ úr beszédemet? -
 4 11| vizitációnál?~- Az istenért, miért vette el palástomat?~- Ön palástját?~-
 5 16|        kovács, ki a gyilkost ûzõbe vette, esküszik, hogy az Cifránál,
 6 17|      dajkája, a szobából kiment, õ vette karjára, s ha a gyermek,
 7 18|            kovács, ki kendet ûzõbe vette, az egész falu, mondom...~-
 8 20|        egész csoport Sz.-Vilmosnak vette útját. ~- Megvannak az írások? -
 9 21|       magával hozza, Tiszarét felé vette útját.~ ~
10 22|            ugrott keresztül, ûzõbe vette, Cifrát ismerte meg benne,
11 22|             hogy Cifrát látta s õt vette ûzõbe; mibõl világos, hogy
12 24|    átsugárzott, örömében észre sem vette, hogy ha e pillanatban valaki
13 27|        elõtt szokott alázatosságát vette fel, senki nem vette észre.
14 27| alázatosságát vette fel, senki nem vette észre. Rétyné azok közé
15 27|        Tengelyinére tettek, nem is vette észre, a legnagyobb meglepetéssel
16 32|         persze! csak az alispán ne vette volna pártfogása alá - válaszolt
17 34|      kedélyében történt, észre nem vette volna. A büszke asszony
18 38|             azon szemrehányásokból vette eredetét, melyeket magának
19 39|     melynek életében annyi hasznát vette, de átlátta a veszélyt,