Fejezet

 1 3 | általánosan elfogadtatik - szóla komolyan Macskaházy, ki jó reformált
 2 4 |          nem - viszonzá Tengelyi komolyan -, az emberek néha szokták.
 3 14|     volna.~- Az éj setét - szólt komolyan, de oly hangon, melynél
 4 16|        volt-e? - mondá a lelkész komolyan - nem kell mindjárt ítélni.~-
 5 16|          Zsuzsi - szólt Liptákné komolyan - írva áll: könnyebben megy
 6 20|    között.~- Az más - mondá emez komolyan -, én desentor voltam! Tíz
 7 25|          a gúnnyal, apám - szólt komolyan -, s beszéljünk nyugodtan
 8 26|          voltam - szólt Tengelyi komolyan. - Ha a szabadságról lemondunk,
 9 30|            fõbíró úr nem szólhat komolyan. Tudja, nem szeretem Tengelyit,
10 30|     barátjává - mondá az alispán komolyan -, de ily dolgot soha nem
11 30|       elsõ, nejét kezénél fogva, komolyan -, hogy Tengelyi ily tettre
12 31|  teljesítem - válaszolt a jegyzõ komolyan -, mely azt parancsolá,
13 31|    leányodat - válaszolt Tengely komolyan -, én meg vagyok gyõzõdve,
14 31|      Teins uram - mondá Tengelyi komolyan -, volt idõ, hol a számolás
15 32|  hagyhatta volna - mondá Zátonyi komolyan. - Rabok irányában mindig
16 32|  gonosztevõ nem - válaszolt emez komolyan -, de azt, ki valamely gonosztettel
17 33|    jobban tenné - mondá Tengelyi komolyan -, ha halála órájára gondolna,
18 34|     feléd?~- Sámuel - mondá emez komolyan -, ha a szívek megváltak,
19 36|     gondolkozni? - mondá Vándory komolyan.~A zsidó egy ideig hallgatott. -