Fejezet

 1 1 | megfenyíttetett.~Kenyházy András vagy Bandi bácsi, miként leghívebb
 2 8 |             nincs e világon Pennaházy Bandi jegyzõnél, ki e szavak után
 3 18|                rég elhallgattak, csak Bandi kocsis állt még elõbbi helyén,
 4 19|             alvajáróknál látunk.~- Te Bandi! - szólt végre a fõbíró,
 5 19|               szava hangosabbá lõn.~- Bandi, mondom, ne ordíts úgy. -
 6 19|              mondom, ne ordíts úgy. - Bandi a szólóra emelé szemeit,
 7 19|           hallott ilyet?~- No, látod, Bandi - válaszolt a másik, mélyebb
 8 19|          Magunk között legyen mondva, Bandi, a mi fõispánunk se jobb
 9 19|            Igen, hová? - visszhangozá Bandi - ma egy tapodtat sem megyünk,
10 19|        kivesszük kocsikerekedet, ugye Bandi?~- Igen, kivesszük, és aztán
11 19|              És ki az esküdt? - dörgé Bandi. - Kenyházy András, éljen!~-
12 19|              rajta -, az egészen más. Bandi! hallod-e? menj ki s mondd
13 30|                 Mit mondtál mindjárt, Bandi? - kérdé a fõbíró, ki csak
14 30|       gazember követte el.~- Igazság, Bandi mindjárt mondta ezt - szólt
15 30|     összeszólalkoztak? írd fel ezt is Bandi! - mondá esküdtjéhez a fõbíró. -
16 30|             Reménylem, ezt kiemelted, Bandi? - szóla esküdtjéhez fordulva,
17 32|       központosítá, s mondhatom, hogy Bandi, minden érdemei mellett,
18 32|     levertségét észrevevé - hiába, te Bandi, mindig galant gyerek voltál.
19 35|               szerint Beethoven mûvei Bandi cigány nótáit nem pótolhatják;