Fejezet

 1 2 |             ellentmondott, ki midõn a szerencsétlenség kitört, nyilván és kíméletlenül
 2 7 |     véleményben.~Sáskayt életében sok szerencsétlenség érte; csak azon legnagyobbat
 3 7 |               Mindjárt a fönnemlített szerencsétlenség után Sáskay helyzete kissé
 4 14|             Vilma, kit eddig életében szerencsétlenség nem ért, s ki magát ez órában
 5 14|              valamely, Ákoson történt szerencsétlenség a lehetõségek közé tartozik,
 6 14|               ködös októberi éjszakán szerencsétlenség, melynek e jámbor asszony
 7 16|              fog. Vándory, ki mióta a szerencsétlenség után a házhoz jött, azt
 8 16|            fiad, ki most nemességétõl szerencsétlenség által fosztatott meg. Kinek
 9 17|     elõérzetek töltik el, mintha nagy szerencsétlenség várna reám, melyet elkerülnöm
10 20|              s kit e hazában õszkor e szerencsétlenség ért, nem haladhat oly hamar,
11 22|              kezét, mintha házát nagy szerencsétlenség érte volna.~- De hát miért
12 22| könyörületesség tölté el, melyet nagy szerencsétlenség látásán minden jobb ember
13 22|       annyival inkább érzé, mi óriási szerencsétlenség érte azt, kinek hibás testalkotást
14 24|           legalább nyugodtabbak, ha a szerencsétlenség, melynek szüntelen fenyegetõ
15 30|         mintha sejdítette volna, hogy szerencsétlenség fog történni, soha úgy felgerjedve
16 31|       támasztá, hogy a jegyzõ házánál szerencsétlenség történt.~- A fõbíró s esküdt
17 34|               nézetei szerint nagyobb szerencsétlenség vala, mint mit fiának megtalálása
18 39|             eleinte szomorú volt. Oly szerencsétlenség, mint melyen õ keresztülment,