Fejezet

 1 2 |           bárdi közönség könnytelt szemekkel kíséré barátját nyughelyére,
 2 3 |     efelett kék köpönyeggel takart szemekkel, még oly ügyes ember mint
 3 5 |      kezeit éghez emelve, könnyezõ szemekkel mondá el miatyánkját, õ
 4 8 |           kertbe futott, könnytelt szemekkel mormogá fogai között: hej,
 5 9 |        szobában, s örömtõl sugárzó szemekkel nézé idõrõl idõre az ívet,
 6 13|             Én? - viszonzá villogó szemekkel a zsivány - van-e valaki
 7 17|          ivadékát, talán könnytelt szemekkel szorította volna karjai
 8 20|                   20~Ha boszorkány szemekkel bírnánk, kik - mint jámbor
 9 20|           tûzben piszkálva, meredt szemekkel nézé a lángokat -, minek
10 20|             fattyú - szóla lángoló szemekkel -, a kanászok elég disznót
11 20|         Ráczra mutatva, ki behunyt szemekkel mintegy magánkívül feküdt -,
12 23|            van - mondá örömragyogó szemekkel -, embertelen törvény, mely
13 24|           a kis Pista vörösre sírt szemekkel elébe lépett s õt a gyermek
14 26|           Mire Vándory örömragyogó szemekkel megölelve barátját, Ákoshoz
15 26|      megbocsáttatott, örömkönnyezõ szemekkel néze majd a boldog párra,
16 37| átváltoztatott, de a beteg behunyt szemekkel nem felelt megszólítására.
17 38|        öreg János könnyekbe lábadó szemekkel.~- Bizony, öcsém - szólt
18 39|         népet látá, könnybe lábadó szemekkel kérdé: mit ácsorognak itt,