Fejezet

 1 3 |   hûvösbe álljon.~- Édes Etelka kisasszony, magácska azt nem érti -
 2 4 |        van, s Jancsi is, mint a kisasszony mondja, szabad lesz s majd
 3 4 |      lett. Ha azon segíthetne a kisasszony, isten megáldaná.” Kérdezõsködtem,
 4 5 |   testén remegett.~- Ne féljen, kisasszony - szóla Liptákné nyugodtan -,
 5 5 |       visszajõnek.~- Ne féljen, kisasszony, nem érik õt utol oly hamar.
 6 7 | született báró, azaz méltóságos kisasszony volt, ugyanezt akará tenni
 7 8 |    angyali mátkája, Réty Etelka kisasszony!” harsogott az ég felé,
 8 10|       honn találja.~- Nagyságos kisasszony - szólt a zsidó, mindig
 9 10|      itt a szoba mellett, ugye, kisasszony? ott nem fogok alkalmatlankodni.~
10 10|       többször kérdezõsködött a kisasszony után.~- És a zsidó mit kért
11 10|        A dolog kicsiség, mint a kisasszony látja - szólt Etelkához
12 14|        elsetétedett? Ej, lelkem kisasszony, akinek ilyen szeretõje
13 14|       akár mátkája, akire Vilma kisasszony vár, az eljön, s ha az egyiptomi
14 14|        utaikon. Ne féljen, édes kisasszony - tevé hozzá enyelgõbb hangon -,
15 23|            Ha a teins úr Etelka kisasszony, akarám mondani, Ákos úrfi
16 25|        született báró Andorházy kisasszony vagyok, nem szorultam reá,
17 30|         meg, segítek magamon. A kisasszony nem volt idehaza... kérem,
18 31|         házhoz jött, csak Vilma kisasszony s én voltunk ébren. Éppen