Fejezet

 1 2 |                   gondolja meg, hogy nem éltem azon írói jogommal, mely
 2 3 |                 felõlem gondoskodnak, én éltem végeig meg fogom hálálni -
 3 15|             mindig nemesi kiváltságokkal éltem, nemesi pénztárakba fizettem.~-
 4 16|                  s mit csináltál belõle? Éltem büszkesége volt, szívem
 5 17|             támadt lelkemben: vajon, nem éltem utósó nagy öröme volt-e
 6 23|            borulva könyörögtek életeért: éltem nyugalma elveszett.~- Nem
 7 23|                 már miként ronthatnám él éltem szerencséjét azáltal, hogy
 8 25|             szomorú kénytelenségbe, hogy éltem legfontosabb lépését akaratja
 9 26|                én szerencsétlen! Mi volt éltem egy hosszú küzdésnél egyéb,
10 26|                   Velek emelkedek én is. Éltem új irányt vett. Minden fáradozásom
11 27|                 mert hisz õ az, ki által éltem fõboldogságától, mely a
12 28|             természetes... hisz soha nem éltem vele, s berozsdásodott.”~
13 34|     magántanítással, melybõl Göttingában éltem, félbeszakasztottam minden
14 34| összeköttetéseimet, s hozzád jövék, hogy éltem tapasztalásait s azt, mit
15 34|                  a családnak egyik tagja éltem házunkban, apám, kit talán
16 34|                  Vilmát szereté. Tudtad, éltem leghõbb kívánata, hogy e
17 38|              koplalás. Életemben elõször éltem ily nyomorúságot. Mikor
18 38|                  hogy én vezesselek oda; éltem végnapjáig szégyenleném,