Fejezet

 1 1 |       el az arany, nincs semmi, min az ember gyönyört ne találhatna
 2 1 |        monda Ákos mosolyogva -, min, engedelmeddel, még egy
 3 1 | vígjátékba való - én nem tudom, min nevethetnék jobb ízût.~-
 4 11|         között, nem a cél, de - min annyi becsületes ember vész
 5 15|        Volt valami az egészben, min egy-két öreg táblabíró fejét
 6 17|     hogy sebemen aggódom?~- Hát min, teins uram? - szólt a huszár
 7 18|        körültekint, mennyi van, min szíve örülhet! Mindenfelõl
 8 22|        hogy hazudott, és hogy - min szinte nem kétkedem - késõbb
 9 24|         a padláson szökött ki - min senki nem kételkedett -,
10 25|     veszedelmen kívül találta - min egyébiránt, köztünk legyen
11 26|    mellé a pamlagra ereszkedve, min Rétyné a dolog szokatlansága
12 27|     voltam elkészülve. De ugyan min törheti fejét?” Macskaházy
13 30|      nem látott volna? - Benne, min bámulnunk nem lehet, a jegyzõ
14 31|      tõlök tapasztalni nem fog, min bámulna; azonban e hír,
15 31|    istállóiban találtatott meg, min természetesen ez emberek
16 31|    elõtt kérdezem, nincs többé, min e világon bámulhatnék. De
17 35|        embert. Az egyetlen jel, min valóban nagy szíveket a