Fejezet

 1 1 |              melegebb. - Én magyar író létemre - ismerem állásomat, s tudva,
 2 1 |                 s ártatlan, öreg ember létemre tömlöcbe hurcolnak, mondja
 3 7 |          indokokat, jámbor történetíró létemre elmondom. Nagy embereknek
 4 16|              és én, szegény árva leány létemre miként hihettem, hogy engem
 5 16|                s én becsületes asszony létemre kiûztem házamból, mint kellett;
 6 16|             hiszed, szegény prédikátor létemre nem merek a király elébe
 7 19| fordíthatlanokká teszi. De szerény író létemre, egyszerû gondolataim kimondására
 8 22|            bámulni, mint én, regényíró létemre, kinek fõ feladata a közönséget
 9 22|          kocsizni; haszontalan paraszt létemre hogy mertem szeretni feleségemet,
10 22|               ugye, teins urak? Bolond létemre azt gondoltam magamban,
11 22|              azért, hogy szegény ember létemre annyit fáradott értem; de
12 24|                észreveszik. Vén szamár létemre nem is kellett volna megmondanom
13 25|           elveim ellen van, de asszony létemre nem fogom annyira elnyomni
14 26|               most én szegény prókátor létemre megjelenek a teins törvényszék
15 27|               s azért becsületes ember létemre, ki sorsában a legnagyobb
16 28|            kend engem, szegény beteges létemre? hisz amim csak van, mindent
17 37|         holnapig ott vagyok, hol zsidó létemre is e világ hatalmasai fölöttem