10-alkal | alkmo-atjut | atkai-bekot | bekov-boldo | bolon-csele | csels-egesz | egete-elhih | elhin-elszo | eltab-erdem | erdo-falat | falba-felme | felmo-folge | folgy-fuget | fugge-gyilk | gyoke-haram | haran-hinek | hinne-igazs | igazt-ittle | iv-pa-kapac | kapas-keres | keret-kikol | kikot-konyo | konyv-koron | korso-legel | legen-lovel | loves-meger | meges-megse | megsi-messz | meste-nehan | nehez-nyomo | nyomt-oktat | oktob-parto | partr-ragal | ragas-rotha | rotsc-szaba | szabn-szere | szeri-tabla | tabor-tekea | teker-tobbi | tobbn-ugyet | ugyne-valla | vallh-vetes | vetet-zajat | zajav-zuhan
Fejezet
1010 22| megeskettettük, mikor a zsidó minden átkait elmondá maga felett, én
1011 16| gyermek elõtt, ki térdeit átkarolva kérõ tekintetet vetett a
1012 20| tépte haját, s lelkében átkot mondott az egész teremtés
1013 36| egyesek vad kétségbeesésben átkozák végzetöket, s szörnyû káromkodásokkal
1014 14| meggyõzõdésem szerint csak õk átkozhatják végzetöket, mely az élet
1015 8 | megízleltek, oly keserûen átkoznók, mint hogy ettõl fosztott
1016 1 | volt, mert az öreg more átkozottan szaladt - Pista megszólítja -
1017 39| a sétára készülõ uracs átkozza az esõs vasárnapot; még
1018 25| minden veszélyeit belátjuk, átkozzuk s irigységgel nézünk az
1019 26| inskripcionális levelet? Nagysád átláthatja, hogy miután az oklevélben
1020 2 | szerzett, azt olvasóim könnyen átláthatják. A felsõbb osztályok, midõn
1021 35| közé tartozott õ, kik soha átlátni nem akarják, hogy mívelt
1022 34| csak arra használt, hogy átlátva hibáját barátja társaságát
1023 35| mi jól esnék neki aludva átlejteni az idõszakon, mely e pillanat
1024 35| hogy érdektelen korszakokon átlejtve, csak azt veszi fel elõadásába,
1025 38| midõn új tanyája küszöbén átlépett, s forró imájában, mellyel
1026 33| a szerencsétlen küszöbön átlépne, még egyszer körültekintve
1027 34| ismerve küszöbén elõször átléptem, meggyõzött, hogy jobban
1028 37| valamit, mi, mihelyt határain átléptünk, figyelmünket magára vonja,
1029 15| nevezhetett. Hogy a jegyzõ, ki atlétai vagy gimnasztikai mûtételekkel,
1030 38| mintha e földön csak úgy átmasíroznánk a másvilág felé; de meg
1031 29| maradjanak kendtek itt; én átmászok s megnézem... hátha itt
1032 29| visszatartóztatva, ki már félig átmászott, s kit egy a többiek közül
1033 36| hogy a szükséges krízisen átmehessen, s csak eszmélete tért vissza
1034 21| telve van, a tenger árjai átmehetnek rajta, s egy cseppel sem
1035 7 | nem fizetni,~Hidon, vámon átmehetni,~Be nem állni katonának,~
1036 26| vagy bizonyára egyszer átmenendenek) -, végre - mondá - mit
1037 30| Hannibalnak az Alpokon való átmenete... mindenik külön hipotézist
1038 20| ló a világon, mely ezen átmenne.~- Maradjatok itt - szólt
1039 36| fel, rémüléssel tölté az átmenõket. Néha éj közepette, ha minden
1040 20| sz.-vilmosi erdõ mellett átmentél, a fák között itt-ott nagy
1041 4 | azért megkérém anyámat s átmentem Farkasnéhoz, ha nem segíthetnõk-e
1042 28| Vándory irományait kezdé átnézni.~Már tizenegy órához közelgett,
1043 14| mennyország, ha veled oszthatom; átok, ha azt magánosan kellene
1044 36| gyalázatot, mely szörnyû átokként egész faja fölött kimondatott,
1045 16| szenvedélyeiknek más irányt adott, Az átokra emelt kéz nyájasan ereszkedett
1046 29| Viola~E sorok, melyeknek átolvasása a gyakorlatlan kéz s itt-ott
1047 28| aggódott többé... A leveleket átolvasva meggyõzõdött, hogy a Rétyek
1048 1 | hajdú - post equitem sedet atra cura -, a hajdú után egy
1049 20| szélén, a túlsó partról átsötétlõ erdõre meresztve szemeit. -
1050 24| szerencsétlennek arcain egyszerre átsugárzott, örömében észre sem vette,
1051 36| a szellõ, mely a lombon átsuhog, ezer hangban szólalnak
1052 39| hogy a vándor a magas füvön átsuhogó esti szellõt hallhatá, nem
1053 39| között, melyeken annyiszor átszáguldott.~Szomorú ábrándjaiból Violát
1054 18| vonásainak életet adott, szinte átszáll a késõ unokákra? S hajdanában
1055 20| magas akadályon lovával átszökik, s tánc után fagylaltot
1056 39| szemem magas lakásomból áttekint; de ne szóljon senki ellened,
1057 26| jelenlétemben akármikor áttekinthetõk.~Az alispánné, mintha elõtte
1058 7 | irántok folyó metalis perre áttért, oly dolgok, melyeknek elintézése
1059 23| tiszttartó házához, hogy az áttételnél jelen legyenek.~- Vigyázz
1060 19| nevök aláírása, úgyhogy Attilára s testvérére, Budára oly
1061 35| melyekkel keskeny körén áttörni iparkodott: úgy ily férfiaknál
1062 39| vett, idesietett, s most áttolakodva a sokaságon, midõn rokonát
1063 20| magukat vagy az akadály átugratására, vagy a beteg megérintésére
1064 3 | csendes. - S ezzel Ákos átugrott az árkon, Macskaházy elõbb
1065 17| német nemzetiség tökéletesen átváltozott, s akár a sovány barna arcot
1066 37| arcot, melyet a halál már átváltoztatott, de a beteg behunyt szemekkel
1067 31| hogy véres zsákmányát tõle átvegyem?...~- Viola tette szörnyû! -
1068 21| hogy Tengelyi irományainak átvétele Nyúzó által el fog tagadtatni,
1069 32| s irományok átadásának s átvételének formasága hamar be vala
1070 22| Macskaházy az írásokat átvéve, ezeknek rendezésével foglalkozott.
1071 24| vagy nagyravágyás elõttünk átvezet, elûzik azon kedvesebbeket,
1072 2 | melyet a nap ragyogó sugárai átvilágítanak, maga a vágy, mely távol
1073 5 | hallatszottak, egy-egy sebesen átvitt lámpa, s végre a megkondult
1074 10| a szoba minden szögletét átvizsgálá.~- Mit mondasz ehhez? -
1075 1 | az ég, melynek színén az átvonuló vész nem hágy nyomot maga
1076 38| nyári vész, mely a bércen átvonulva, azt nemcsak zöldjétõl s
1077 10| barátnõjét megölelve -, atyád nyugalma, szerencséje kívánja;
1078 10| embereknek tart - kiveszem atyádat -, ki hasonló körülmények
1079 17| Tudod, milyenek az emberek; atyádnak Vándoryhoz mutatott rendkívüli
1080 33| Nem kell szomorkodni, atyafi - szólt egy rekedt gyenge
1081 22| ismeretségben élt s kinek hitvese atyafia is, neki, Liptáknénak, két
1082 17| szinte azt hinné, osztályos atyafiak. Képzeld csak, mihelyt Tengelyi
1083 13| verést nem kap, s ha sok atyafisága van, valami szolgabírónál
1084 27| nemesleveleihez, holott semminemû atyafiságban vagy osztályi viszonyban
1085 1 | lényegesb okok miatt ragaszkodik atyámhoz. - Ma reggel hírt kaptunk,
1086 6 | Tengelyi kérlelhetlenebb atyámnál.~- Ne hidd, Tengelyi imádja
1087 32| fogják-e most e rossz emberek atyámra fogni, hogy Viola elrejtését
1088 10| a zsidó mit kért kedves atyámtól? Úgy látszott, fontos dolgai
1089 23| apjának végszavait hallá. - Ha atyámuram nem ellenzi, Viola szabad
1090 15| táncoltatott, s barátait, atyjafiait százszor átkozá, kiknek
1091 34| bánásra képes volna. De mikor atyjától hallá, hogy ezáltal éltének
1092 14| tûrhetlen. Beszélni fogok atyjával.~- Ne tegye azt - szólt
1093 24| tehet gyermekeiért, kiknek atyjok neve szégyenbélyeget süt
1094 11| hangzott; s a másik szobából átzajgó politikai vita, melyben
1095 32| nincs szigorúbb büntetés; az auburni rendszer, melyet Bridewellben
1096 2 | kotkodácsol, keveset... - és audiatur et altera pars, mindenesetre
1097 17| ázsiai vér buzgott, s az augsburgi Allgemeine szerkesztõje,
1098 14| mondja. A szabad római népnek augurjai soha bot nélkül a jövõrõl
1099 14| levegõ helyett, melyben az augurok hadarásztak, mi néha anyagiabb
1100 10| okoskodásunkat, nem mondhatjuk, kinek auktoritásán indulunk, nem néznénk le
1101 32| mindig fel kell tartanunk auktoritásunkat... mindig egy bizonyos gravitással
1102 32| kérdezõsködtek, fel tudta tartani autonómiáját, úgyszintén az ezen esetbõl
1103 9 | mindenekfölött, hogy megyei autonómiánk oly botrányos beavatkozásoktól
1104 36| Isten ments meg! Megyei autonómiánknál fogva csak a fõispáni kinevezés
1105 17| azonban: kevésbé valók- avagy érdektelenebbé váltak-e
1106 17| János, mint mondá, vele avandsírozott. Ott volt Ákos anyja temetésén,
1107 38| legtöbbet retirál, azt leginkább avandzsiroztatják; vagy meglehet, azért, hogy
1108 38| ostoba kérdés! Hát talán hogy avandzsirozzanak; mert aki legtöbbet retirál,
1109 17| mellyel tudósok be nem avatottak irányában szólni szoktak -;
1110 7 | által, azon tagadhatlan axiómával végzé beszédét, hogy a nép
1111 2 | kérdés: ki irigyelhetõbb - az-e, kinek léte legédesb gyümölcsöt
1112 9 | néhány férfira bízatik, hogy aziránti véleményöket tanácskozási
1113 35| hatása sokkal nagyobb, mint azoké, melyekrõl iskoláinkban
1114 31| akarom védelmezni Rétyt azokért, miket tett. Csak azt állítom:
1115 9 | jövõvel szokta megnyugtatni. Azonfölül, miután az aláírt pénz mások
1116 8 | honosnak érezé, ha szokásaival azonosult, csak az bámulhatná, ki,
1117 17| eredetét keletfelé keresi, vele Ázsiában találkozik, õt, mint az
1118 37| akarna repedni, s könny nem áztatá szemeit. - „De miért volna
1119 12| elkerülhetlenül szükséges B-t tenni helyébe; hogy ha D.
1120 16| bizonyosan, mert helyzetünket a bábától megtudta, házunkhoz, hogy
1121 25| oly lány elõtt, ki magát bábbá nem alázva, a férfiban nem
1122 5 | hosszú folyosóval, mely babbal befont faoszlopokon nyugszik,
1123 35| választott magának, mint ki babérért fárad, s fõképp miután Vilmát
1124 11| melyet kedvesünk, a dicsõ babérig, melyet a nemzet ad, nem
1125 36| s szívesen felcserélné babérját a vegyületlen örömekért,
1126 36| noha az egyik Rómában új Babilont, a másik minden malasztnak
1127 25| férfiban nem felpiperézett bábot, hanem férfit keres... s
1128 35| s úgy tépték bajszomat s bácsinak neveztek - teins uram, nem
1129 22| szólt Zátonyi -, mindazon badar beszéd, mit a rabtól hallottunk,
1130 19| szempontokat mellõzve, hogy jó bagaria csizmát húzhass lábaidra,
1131 36| egyszersmind legnagyobb bajából, azaz belsõ viszongásaiból
1132 39| világítása alatt. A természet bájai nagy bajainkat nem felejtetik
1133 36| szerencsétlenek egypár órára bajaikat részegen elfelejtsék.~Mások
1134 8 | valamitõl részegül, mint bájaiktól, de, hogy mint a jó pezsgõ
1135 26| a boldog szerelem minden bájait önté, Ákos mellett látá.~
1136 32| isten nem fog elhagyni bajaitok között. A gondviselésnek
1137 2 | nõ: úgy az ember, létének bajaival csak késõbb ismerkedik meg.
1138 5 | röviden s elhallgatva neje bajának nagyságát, elmondá, mit
1139 33| megfeledkezett személyes bajáról, midõn azon állapotra fordítá
1140 17| tudatni akará, hogy Ákos baját tökéletesen felfogta. -
1141 12| nem képzelheti, mennyit bajlódik e szegény ember. Soha becsületesebb
1142 33| esztendeje, hogy a két gyerekkel bajlódom.~- Kend is jobban tenné -
1143 1 | éppen a hegedû leszedésével bajlódtak -, elfogása után mit vettetek
1144 34| világot minden örömeivel oly bájlón fogja ismét találni, mint
1145 1 | nélkül, de bátran, mint a bajnok, ki csak még azért ví, hogy
1146 12| hangosabban kiáltandja bajnokainak nevét, mint Magyarország
1147 13| melyek a magyar nemesség bajnoki természeténél fogva ugyanazon
1148 12| elveiket; szegény elfogott bajnokok az ellenség táborában, kiket
1149 13| a sz.-vilmosi háromszáz bajnokot találhatjuk. Kis vendégfogadó
1150 14| szemeit törülve magában -, e bajokat Vilmámnak ismerni nem szabad,
1151 36| kik mindenkit, ki a létezõ bajokra int, túlzással vádoltok,
1152 11| nehéz, vagy jobban mondva, bajos helyzetekben mindig háladatlan
1153 22| megátkozott, az emberektõl; bajotoknak rokonszenvet, érzelmeiteknek
1154 37| német természetöket egy kis bajsz által, melyet rájok pedertünk,
1155 9 | éppen visszanéz festette - bajszatlan arcával, a háromszegû kalappal
1156 3 | erõs szemöldek s gyönge bajszocska szerint ítélve, hihetõképp
1157 17| kenõccsel tõhegyesre pödört bajszocskát, melyet önfáradozásának
1158 33| meg valakit, mielõtt még bajszod nõ, ne jöjjek ki soha tömlöcömbõl.~-
1159 23| mindig mosolyog s kapkod bajszom után, az ember nem gyõzi
1160 35| oly szépek, s úgy tépték bajszomat s bácsinak neveztek - teins
1161 17| nem talált, mint e vörös bajszon - nyeré egész becsét elõtte,
1162 8 | említett fekete szemek- s szõke bajsztól elvonatkozunk is - kellemesebb
1163 3 | az asszonynak oly különös bájt s kellemet ad. Nem vala
1164 5 | hallgatva megszorítá hív bajtársa kezét, s sebes léptekkel
1165 2 | tehetni semmit leghívebb bajtársáért. De az akarat azért egyiránt
1166 2 | hõsünk sem kíméltetett meg a bajtól, s hosszú keresés után csakugyan
1167 19| Esküdtedet hagyd itthon, csak bajunkra lenne.~- Igazság, de ha
1168 9 | egyike, ki felpedert fekete bajusszal s fölfelé fésült hajakkal
1169 7 | termete, s a remekül pödört bajusz oly tökéletesen megtevék
1170 12| hogy szebben pödört fekete bajuszt alig találhatni, mint melyet
1171 17| végre egy felnõtt, nagy bajuszú embert talált, ki vele barátságosan
1172 12| szerint festhetnék, talán egy bakancsos s egy vasas közé állítanák
1173 33| egyedüli védõje legyen a bakó; legyen államunk talpköve
1174 32| kocsis mellett s hátul a bakon egy-egy hajdú foglalt helyet...
1175 18| beszélgetett, azután ez hátul a bakra ülvén, a kocsi tovább haladt.~
1176 20| hullámozva tovább terjed. Csak balfelõl látszott egy hátasabb hely,
1177 26| Valakit vagyonaért tisztelni balgaság; de vajon az, ki valaki
1178 39| látni, hogyha sokan elég balgatagok az embert külsõ formája
1179 30| alkalomkor mindig az emberek balgatagságán, kik Magyarországban, hol
1180 14| hozatott, neje reményeit balgatagságnak nevezé. Õ, ki egy trónról
1181 25| emelkedtek - átkozni fogod balgatagságodat, mellyel magadat e pályáról
1182 20| gyeplõjét, míg megfájult balját éppoly gyönyörrel lógatá
1183 3 | kaszával vállaikon házaik felé ballagnak, itt-ott pár csevegõ szomszéd
1184 1 | a sz.-vilmosi erdõ felé ballagtunk. Napkeltétõl már délig lovagoltunk,
1185 37| osztva. Az egyik, a túlsó baloldal, jótéteményeit minden létezõ
1186 20| mit e pásztorok pajkossága baltákkal sötét kérgökbe vágott. Ha
1187 33| akasztottak. Csak legyen ismét baltám, én vele fagallyakat nem
1188 14| fölruházott, s leborulva bálványa elõtt, minden gyönyört s
1189 8 | látá karjaiból kiragadtatni bálványát, mint ha az tulajdon lábain
1190 8 | némely helyzetekben szívünk bálványával nem találkozunk; s nincs,
1191 5 | teremtés volt, szeretve, sõt a bálványozásig imádva férjét s Vilmáját,
1192 36| nem fogadtatnak, a másik bálványozásnak, ha valaki hitének alapját
1193 7 | ugyanazon ezrednél maradt, s bálványozásuk tárgyában csak az arc változott,
1194 16| ideig megtarthatja, s mint a bálványozó érzéketlen szobra elõtt,
1195 7 | Réty Taksony egy részétõl bálványoztatott és a másiktól minden alávalóság
1196 22| megválniok nem lehet, más bálványt ne válasszon magának.~De
1197 19| kinézést mutat. A Garacsiak, Bámériek, Andorfiak, Nyúzók s nem
1198 5 | s az egész tömeg ostoba bámészkodással nézett egymás szemei közé.~-
1199 33| kívánja; nem bánom, holnapig bámészkodhatik a lámpásra, csak taplódra
1200 18| elterjede, a távozó szekér után bámészkodva. - Istók bácsi - szólt,
1201 37| vala zavarodva, annyira bámulá, hogy a nagyságos alispánnéhoz
1202 34| gyanítá, sõt voltak, kik bámulák, hogy annyira különbözõ
1203 36| tettek, melyeket amannál bámulánk, ennél borzadással említünk,
1204 15| csudálkozott; a táblabírósereget bámulás lepte meg az utósó törvényszéknél
1205 38| mennyivel nagyobb volt Viola bámulása, midõn a közelgõben, kinek
1206 8 | emelni, Kálmán magához tért bámulásából, s védni kezdé magát. Kérni
1207 37| hozzá, midõn az asszonynak bámulását észrevevé -, hogy Macskaházy,
1208 33| lakóját talán még nagyobb bámulásba hozá, mint becsületes külseje,
1209 26| csapott volna le, meredten, bámulat- s ijedségében állt Macskaházy
1210 24| melyet ez nap teljesített, a bámulatraméltó találékonyság, melyet minden
1211 26| éppen gyertyákat hozva, nem bámulhatá eléggé, mi lelte egyszerre
1212 8 | szokásaival azonosult, csak az bámulhatná, ki, õt több- vagy kevesebbnek
1213 22| fölébe emelve gondolják, bámulhatnánk, ha nem jutna eszünkbe,
1214 31| nincs többé, min e világon bámulhatnék. De hagyjuk ezt! - tevé
1215 36| rabok között látta, nem bámulhatott optimizmusán, mellyel minden
1216 22| elkészítsen; míg a tiszttartó nem bámulhatva eléggé asszonyának rendkívüli
1217 16| vagyunk? Igen, jó asszony, ne bámulj úgy! Nemtelenek mi, s gyermekeink
1218 15| küldöttséghez fordulva -, bármint bámulják a teins urak, ez az ember
1219 31| tapasztalni nem fog, min bámulna; azonban e hír, melyet Liptákné
1220 37| megpróbálták volna, fogadom, azt bámulnák inkább: miként találkozik
1221 1 | vasraveretéssel vigasztalá a bámulókat, kik csak pár perccel elõbb
1222 15| Visszaélést? - kiáltott Sóskuty, bámultában feltátva száját - mily visszaélést,
1223 15| megérték, annál kevésbé bámulták e tüneményt, minthogy egy
1224 39| hogy a többség által mindig bámultatik - s alkotmányos országban
1225 34| találjanak magok körül, kik által bámultatnak; s miután a taksonyi alispánság
1226 31| magát kivéve, talán nem bámultatott senki által annyira, mint
1227 8 | magasztaltatva a lelkész s rektor, bámultatva az ispán s tiszttartó, imádtatva
1228 36| kitünteté, a „Szép Mulatságok”-ban egypár költeményt s rejtett
1229 30| akadtam, kinek emberekkel való bánását jóváhagyni csak akkor lehetne,
1230 32| mondá, hogy ez embertelen bánásmód legfeljebb csak holnapig
1231 26| közönyösek elõttem, s mai bánásmódja után ön várhat, míg az egykor
1232 30| alsóbbakra nézve majdnem mindenki bánásmódját Prokrustes-ágynak tekinti,
1233 22| panaszommal, hogy ez alávaló bánásmódnak érdemlett büntetést eszközöljek
1234 36| álló vádlottak között a bánásmódra nézve különbség tétetnék.
1235 2 | hogyha a tisztek elõbbi bánásmódukat meg nem változtatják, találkozni
1236 32| értesíttetik, ez illetlen bánásnak azonnal véget vetend.~ ~
1237 34| legjobb barátja iránt ily bánásra képes volna. De mikor atyjától
1238 14| gondolva magát, egy pillanatban bánat- s örömének terhe alatt lesüllyedett,
1239 38| megfosztatik, van-e valami, mi õt bánatában vigasztalhatná? S ez történt.~
1240 38| visszaszerezhetlenül elvétetett. Réty bánatának azonban nem ez vala oka.
1241 2 | panaszkodott, nem szóla mély bánatáról, nem tett semmit, hogy nevelje
1242 20| vagy félig unalomból, félig bánatból - mint magyar ember tûznél
1243 32| lehetõ kímélettel kíván bánatni -, de valóban, nincs helyünk...
1244 34| terhelni, melyeket késõ bánatod helyre nem hozhat többé.
1245 16| senki nem osztaná inkább bánatodat, mellyel azt gyermekeid
1246 14| leírására?!... Boldog napok teli bánatokkal! Mint a nap lenyugodva világos
1247 34| emlékeim maradtak. Te, kinek bánatomat legjobban elpanaszolhattam
1248 32| 32~Minden elválás bánatos érzéssel tölti lelkeinket.
1249 6 | jõnek érzelmeinkkel, hanem bánatunk ellen küzdve, eszünket annak
1250 33| most is félreáll szemed, ne bánd, ehhez is szokni kell, azért
1251 24| tartatik, ki tudja, mily számos bandája van. S ha ez, hogy vezérét
1252 19| bosszút esküdött, s Cifra bandájához tartozik.~- Ne félj, nem
1253 20| csak megfordultam, minden bandának szerencsétlensége a részegségtõl
1254 32| látván, bensõképp átkozá Bandiját. - Szegény, mit tegyen?
1255 20| meg isten vétkemet, én nem bánhatom meg, amit cselekedtem, ha
1256 32| lehetõ legnagyobb kímélettel bánjak.~- Micsoda! - vágott szavába
1257 19| Nyúzó s esküdtje nemigen bánják, ha a gonosztevõk csak akkor
1258 32| hogy minden kímélettel bánjunk vele.~Völgyesy szorult szívvel
1259 12| újságok, s azzal, melyre bankjegyek íratnak - támadtatik meg,
1260 1 | az egyik fél még egypár bankjegyet rakott irományai közé, s
1261 32| harmadikban egy mérnök ül, ki bankócsinálásért került fogságra.~- No, s
1262 32| törvényes tanácsokat ad. A bankócsináló pedig egyre ír s rajzol.
1263 22| vizitáció jött, a vasládában a bankók helyett csak egy halom papírhamut
1264 9 | akarjuk a haladást, akarunk bankot, melybõl négy percentre
1265 9 | hirdet, mint: hogy vasutunk s bankunk, adómentességünk s az õsiség
1266 28| mintha Macskaházy halálát bánná, de mert felfogása szerint,
1267 27| szidna s lármáznék, nem bánnám; e keserû nyájasságra nem
1268 9 | százért, mely aláíratik, a banquierek hetvenötöt fognak fizetni,
1269 17| megsértette, noha tettét nem bánta meg, benne új akadályt látott,
1270 1 | elbukottat, fõképp, ha nagyobb bántalma nem történt, ki ne nevetné -
1271 28| van, azt elviheti. Miért bántana kend engem, szegény beteges
1272 5 | ne bántsák.~- De hisz ki bántaná õt - szóla Peti mindig türelmetlenebbül -,
1273 28| mindent odaadok.~- Miért bántanálak? - szólt Viola a szerencsétlen
1274 22| írásait betakarta, hogy bántás rajtok ne történjék; miként
1275 33| volna meg a szerencsétlent bántástól, ha éppen akkor a tömlöctartó
1276 38| meghallja, hogy éltedet nem bántják, maga is nyugodtabb lesz.
1277 1 | reggel hírt kaptunk, hogy a bántornyaiak nótárius uramékkal egyezkedni
1278 15| épp az asztal elõtt: éljen Bántornyi-t kiálta, kezét rázá -, ha
1279 9 | szerencsétlen Veszõsy is a Bántornyiakhoz szegõdött?~- Bizonyosan,
1280 15| kis mértékben neheztelt Bántornyiékra, kik, mint mondá, adott
1281 11| alkalommal igen nyájas levélben Bántornyinak tudtára adta, hogy Cserepesnek
1282 10| az egész napot Cserepesen Bántornyinál tölté, kinél szinte tisztújítási
1283 12| mészárosai a haza javát csak Bántornyitól reménylik, ki oly buzgón
1284 11| házában látták, s õt most Bántornyival a kertben beszélgetni hallották,
1285 37| nagysás asszonyom, hogy bántotta lelkiismerete, s nem is
1286 22| minket a zsiványok most sem bántottak - mondá Kislakyné.~- Igen -
1287 16| boldogságunkban, mi nem bántottunk senkit a világon. Férjem
1288 38| gondolá magában -, s minek bántsam? Tengelyi urát semmi esetre
1289 36| kívánhatna? mi felebarátilag bántunk-e avval, kit most önösséggel
1290 22| pipát gyújthatunk. Az öreg banya Violával közel rokonságban
1291 34| boldogtalanná váltál. A bányász, ki a föld gyomrában kincseket
1292 38| kapták.~Három vármegyét barangoltak be így, s ámbár Csavargós
1293 32| akkor sem, mikor szürke báránnyal bélelt mentéjét, melyben
1294 1 | szavai szerint: „egy eltévedt bárány, kit az igaz útra - azaz
1295 12| hogy az erõsségeken, melyek barátaik ellen emeltetnek, dolgozzanak,
1296 6 | visszaemlékeznek, kiket egykor barátaiknak neveztek, míg azon nagy
1297 31| ezen nemével foglalkoztam. Barátaim elég jók voltak meggyõzni,
1298 11| ellen védelmezve, érkezõ barátainak jobbját majd egy majd mindkét
1299 20| haladj, tovább érsz, senki barátainknál inkább követni nem szokta,
1300 15| levegõben táncoltatott, s barátait, atyjafiait százszor átkozá,
1301 35| vagy a fõispánt, ki oly barátilag nyilatkozott minden alkalommal,
1302 38| veszett kutyánál... legjobb barátimat rontom meg.~Az öreg János
1303 1 | azért nem háborítva új barátinkat kényelmes ábrándaikban,
1304 38| megvallja. Ez volt a jegyzõ barátjai- s ellenségeinek meggyõzõdése,
1305 2 | tartozott, kik hatalmukkal soha barátjaik elõsegítésére vissza nem
1306 24| ajkaihoz, hajba kapott legjobb barátjaival, csakhogy józanságát senki
1307 10| Ákos másképp vélekedik barátjáról.~- Igen, Ákos - szólt Etelka,
1308 34| Tengelyi, kit egész életedben barátnak neveztél, megszégyenítve
1309 10| ajkakról hallhatjuk; s a két barátné e délután egész kiterjedésben
1310 8 | hosszú álmából; s pesti barátnéi, kik szerénységét magasztalák,
1311 10| szólt végre Etelka, ismét barátnéjához ülve -, midõn tegnap hazajött,
1312 10| ismert a világból, mennyit barátnéjától, ki már huszadik évéhez
1313 10| eljárt a jegyzõ lakába, s kis barátnéjával együtt nyeré azon oktatásokat,
1314 10| fogalmam van e tárgyról.~A barátnék elhallgattak. Vilma észrevevé,
1315 6 | majdnem naponként elmegyek barátnémhoz. Az öreg eleinte kissé dörmögve
1316 10| szóla Etelka, sírva fakadt barátnõjét megölelve -, atyád nyugalma,
1317 3 | vagy... elszaladunk. Nemde, barátocskám? - tevé nevetve hozzá -
1318 34| fogsz-e te, midõn legjobb barátodat általam megbántva látod,
1319 34| Volt egy idõ, hol Tengelyit barátodnak nevezted; de hagyjuk ezt!
1320 1 | szem nem pihenne ez ifjú barátokon örömmel? Képeiken éppannyi
1321 31| Én a dolgot csak Vándory barátommal közöltem ma reggel.~- Igen,
1322 5 | fáradjunk; sõt miután egyik barátomnak talán igaza volt, midõn
1323 27| megegyezését is! Ha az alispán úr barátságának megszerzésére más módot
1324 27| tettét magyarázgatni kezdé, s barátságáról, mellyel az egész család
1325 27| bizony megsért, én tisztán barátságát kívánom. Az irományok tehát -
1326 34| szilárd lelkének egész barátságával fogott körül, s úgy látszott,
1327 27| nem múlt el anélkül, hogy barátsággá ne váljék. Én tökéletesen
1328 9 | pedig, ki õkegyelmességével barátsági, sõt mint sokan hiszik,
1329 27| tettekkel akarom bebizonyítani barátságomat, s úgy hiszem, ezek után
1330 12| midõn ön a Rétyekkel még barátságosabb lábon állt, többször találkoztunk. -
1331 17| valamivel kevesebbé látszék barátságosnak. Ákos fiatalabb barátokat
1332 31| magában megfeledkezni a barátságról, mellyel irántam eddig viseltetett;
1333 2 | talán oka változhatatlan barátságuknak. Ugyanazon tulajdonukat,
1334 31| aggódnunk, ott van Réty barátunk is, kinek pártolására számolhatunk. -
1335 38| valami visszamaradna, mi barátunkat csak annyira emlékeztetné
1336 1 | õszülni kezdének, s a mély barázdák, melyeket az idõ homlokára
1337 2 | kedvesének, ha majdan a bárdiak lelkészévé válik, helyzete
1338 2 | Jónás az õszi szünnapokban Bárdra jött. Tíz holnapig nem látták
1339 1 | zöldell-e szépen itt, mint bárhol a világon? A folyó, mely
1340 27| lehet - tökéletesen mindegy, bárkinek kezében vannak azon irományok,
1341 3 | halastó, s hozzá halászkunyhó, barlang, parasztház stb. - mert
1342 5 | kígyó, mint mondá, belsõ barlangjába tallérzacskóihoz vonult.~
1343 15| találunk; bizony latrok barlangjában gondolhatná magát az ember,
1344 37| iszonyú gondolatától, s bármerre ment, szemei akaratlanul
1345 8 | megvetés tárgyává válnék, bármik lennének is egyébiránt érdemei.
1346 35| gyûlölni, becsülni vagy bárminõ emberi érzelemmel viseltetni
1347 37| számos cigányaink legalább barnák, s anyagi tekintetben nem
1348 14| e hazai ámorposta, el ne barnuljon, a leves, mely a szakácsné
1349 14| feledkezhetett. A pulyka barnulni, a torta keményedni kezdett,
1350 6 | alispán, anyja született bárókisasszony, hogy szép s nagyrészint
1351 15| kis asztal, mely mellett a bárón kívül az öreg Kislaky, teins
1352 9 | az alispán megköszönve a bárónak igen finom tapintatra mutató
1353 27| az alispán vagy a kevély báróné tesz, rám fogják, s nem
1354 8 | álla elõtted, s nénjérõl, a bárónéról szólt, s távol rokonáról,
1355 22| lehet kellemes a nagyságos bárónõnek s magamnak, ha Viola alávaló
1356 7 | mellett szavazott, mi által báróság nélkül is szert tehet a
1357 5 | fõbõl álló családja szép bársonybugyogókban ülni szokott.~Tengelyi házához
1358 12| Zöld atilla agát gombokkal, bársonymellény, fekete nyakravaló s hasonló
1359 10| melynek rútságát sem a kopott bársonynadrág, sem a sárga ujjú mellény,
1360 34| bánt, e lépésre leginkább bátorított, segédkezet nyújtott célom
1361 1 | eredetét kétségbe vonni bátorkodik.~A Réty család egyike a
1362 20| gyávaságán.~Kit nevezhetni bátornak? ez egyike azon kérdéseknek,
1363 5 | s bízva jó csillagában s bátorságában, nyugodtan készítgeté fegyvereit.~
1364 34| soha annak kivitelére elég bátorsággal nem bírtam; így történt,
1365 38| ha erre gondolok, elhágy bátorságom! De mit tehetek? Ha látnám,
1366 7 | reménye buzdítaná a katonát bátorságra, az elsõ lövésnél nem sok
1367 20| vasa nem jöhetett volna bátrabb kézbe.~- Hát neki kell rohanni
1368 20| nevelt, visszatartóztatá a bátrabbakat is; s ha kezében fegyver,
1369 34| közé szoríthattalak, ha bátyádnak neveztél, ha egyes szavakra
1370 38| Pistának híják, mint öreg bátyját s engem is. No, hiszed-e
1371 7 | szinte haja borzadt, ha bátyjaurának közelgõ földicsõítésére
1372 34| nem vala elkészülve, hogy bátyjával most szóljon, s látszó zavarban
1373 22| között fogott helyt, írásban beadá jelentését. Azonban, ha
1374 9 | egy úgynevezett reportban beadják. Ez az út, melyet õ is követni
1375 17| kötelességétõl, hogy neki mindent beadjon, mit az egyetemben tanult?
1376 17| Igen, de a homoeopathák is beadnak sokat - szóla Ákos, mindig
1377 2 | szobáik agyag alapja ellen rég beadták alapos észrevételeiket a
1378 15| mindazok, kik szavazatukat már beadva összegyûltek, a lármára
1379 11| szentelni tehetségeiket; de a „beati possidentes” a hivatalokra
1380 9 | autonómiánk oly botrányos beavatkozásoktól megõriztessék: milyen például
1381 24| egyenesen hivatalába vágó beavatkozást, annyival kevesebbé tûrt,
1382 34| magamban, hogy õt e titokba beavatom, napról napra vártam a kedvezõ
1383 25| Vándory e családi titokban beavatott? S ha ez úgy van, miért
1384 1 | kik hivataluk titkaiba beavatvák, e két javítást, mellyel
1385 27| reá nézve, ha azt kellene bebizonyítania, hogy teszem, elõdei a hazáért
1386 2 | sokat törte fejét e tézis bebizonyításán, s ha a világ kormánya csak
1387 27| melyek által nemességöket bebizonyíthaták? nem maradt kezökben semmi
1388 34| megfosztani, melyekkel jogaimat bebizonyíthatám; a levelek, melyeket egykor
1389 34| melyekkel születésemet bebizonyíthatnám, elvesztek, s világi bíró
1390 27| érzem magamat, ha ezt tettel bebizonyíthatom, s úgy hiszem, most alkalmam
1391 6 | szerelmünkrõl; ha százszor bebizonyítják, hogy szívünket érdemetlennek
1392 1 | csak a perben elõadott s bebizonyított dolgok szerint mondhatja
1393 1 | megvesztegetve gondolá, legszebben bebizonyította függetlenségét.~S most ahelyett,
1394 22| vizsgálat folytattatván, bebizonyuljon, hogy hazudott, és hogy -
1395 19| inszurrekciónál, valahányszor õt Bécs felõl kérdi valaki, alázatosan
1396 32| állt, végre a nehéz ajtókat becsapni hallván, lassú léptekkel
1397 28| szólt bosszankodva, többször becsapva ajtaját, s újra megkísértve,
1398 12| készíttettek, olvasóim, hacsak Bécsben nem készíttetik magok is
1399 26| hibázik-e?... Az emberek becse önmagában fekszik.~- Kétségen
1400 14| melyet én Vilmám szerelméért becserélnék.~- Igen, kedves Ákosom,
1401 26| legalább egyenlõséget kell érte becserélni, hogy magunkat boldogoknak
1402 38| magyarázó a világon. Ki élete becsérõl kétkedik, s nem tudja, érdemes-e
1403 26| nagysád felindulása által becses egészségének árt, holott
1404 34| feláldozott, mit mások e világon becsesnek tartanak?~Réty látszó zavarral
1405 3 | az életben kedves s neki becset ád, kényszerítnek...~- Mit
1406 33| Pistát meg, ha ítélete Bécset megjárta, le fogják fejezni,
1407 8 | kíméltettek, hogy a négy becsinált mindegyikénél egy-egy táblabíró
1408 24| pandúrok s a faluból a lármára becsõdült parasztok gyertyákkal s
1409 9 | melyeken a jó elvek mellett becsoportozó nemesség tartásáról gondoskodva
1410 33| rajta marad, s reá csak becstelen halál vagy élte fogytáig
1411 16| fiatal pár szerelmét, hogy becstelenítésrõl szó nem lehet. Tengelyi
1412 22| volna talán sz. Antal ellen becstelenítõ szavakat emelni, mintha
1413 17| összevonva szemöldeit -, ne becstelenítse nemét s önmagát azáltal,
1414 25| teljesítését csak elhalasztani is becstelenség volna? A történtek után
1415 28| használtál, elõttem még kevesebb becsû.~- De kérlek - szólt az
1416 16| nekem visszaadni szerelmét, becsülését, azon egész boldogságot,
1417 1 | helybenhagyását, részesülni akart a becsületben, mely belõle pajtására háramlott -, „
1418 34| talán helyrehozhatlan; becsületed, mely most veszélyeztetik,
1419 34| áll, az egyedüli, melyen becsületedet megmentheted, az, hogy egész
1420 27| egészben vett. Ákos már nevének becsületéért sem fog szólni senkinek;
1421 25| fájdalmat ne okozzak; most, hol becsületem, hol Vilmának jövõje forog
1422 26| kockáztattam lelki nyugalmamat, becsületemet, egész létemet, hogy e háládatlan
1423 33| Imrécskémbõl talán lesz valami, az becsületemre válik, de ebbõl az alamuszi
1424 7 | minden folt, mely valaki becsületén történt - vagy azért, mert
1425 17| olyat, ki lakodalom elõtt becsületénél inkább szeret, nehogy a
1426 1 | bízatott, vagy hogy egy kis becsületért adják azt mindenkinek, miáltal -
1427 25| bátorsága s azon férfias becsületérzés, mely minden szavából kitûnt,
1428 16| egymás után elõsorolt. Ákos becsületérzetét, a fiatal pár szerelmét,
1429 38| mert kötelességünk vagy becsületérzetünk, vagy hiúságunk, mely sokszor
1430 38| szolgája vagyok, s így becsületességem csak a véletlentõl függ.~
1431 10| kockáztatná; õ nem számol, s hol becsületrõl van szó, személyes java
1432 37| által nõd veszélyeztetnék. Becsületszavamat adhatom reá, a szerencsétlen
1433 26| kissé elhallgatott... s becsületszavamra ígérem még egyszer, a jutalomra
1434 10| szenvedélyét kissé megnyugtatá, de becsületszavára fogadta, hogy addig nyugodni
1435 28| gondolta magában, elõre kikérem becsületszavát; ily emberek, mint Ákos,
1436 11| gyõztünk.~- Elfelejted, hogy becsületszavunkat adtuk mindnyájan, hogy csak
1437 22| õnagysága a perirományokban becsületünkben gázoló módon említtessünk,
1438 27| jegyesét ismeri, s ha nem becsülné õt, bizonyosan nem adta
1439 2 | alsóbbakat csak annyiban becsülnek, mennyiben hasznunkat vehetik,
1440 28| ha életedet tenmagad nem becsülöd ötvenezer forintra, s az
1441 12| akarat, az erõ az, mi bennünk becsültetik, s ha falusi jegyzõ, mint
1442 25| nemzetségfák csak még annyiban becsültetnek, amennyiben osztálykövetelésnél
1443 12| néven venném. Ami belsõ becsünket illeti, vannak esetek, midõn
1444 28| takarítás után szobámat becsukta, megfeszítette lakatomat;
1445 36| õrök e marhákat nem akarják beereszteni, s a fõbíró azon kellemetlen
1446 33| ily szolgálattal mindig beérheti.~- De hát nem jut-e kendnek
1447 6 | sóhajtva.~- Talán kevesebbel is beérnéd, ott a faluban, nem messze
1448 6 | leírásommal nem fogják beérni. Sok szeretetre méltó asszony
1449 35| mérkõzhetik semmi; ízlése szerint Beethoven mûvei Bandi cigány nótáit
1450 4 | asszony helyzetét látom, én is befogadom házamba, ha az egész világ
1451 20| Tengelyi emberszeretõleg befogadta nejét s gyermekeit házába,
1452 5 | sok köszönettel tartozom, befogadták szegény feleségemet, azt
1453 21| lakott, s kétkerekû taligán, befogva a rossz gebét, mely viskóján
1454 24| annyira a stoa tanainak befolyásában, mint azon praktikus meggyõzõdésben
1455 1 | külsõnknek életünkre gyakorlott befolyásáról mondék, többé nem illik
1456 34| megmentheted, az, hogy egész befolyásodat e szerencsétlen történet
1457 34| helyzetem által, hogy minden befolyásomat ez alávalóság elpalástolására
1458 34| emlékezteté öccsét azon üdvös befolyásra, melyet õ mint a megye alispánja
1459 9 | Sáskay által elsorolt, nagy befolyású kortesek vagy Bántornyi
1460 25| e kínokat, hol személyes befolyásunkat sokkal fontosabbnak tartjuk,
1461 9 | a választásra semmiképp befolyni nem akar, minden jelenlevõk
1462 3 | kis ügyvéd nagy merészen begombolá felsõ ruháját, s azon ünnepélyes
1463 38| embernek, ki, mint én, sokáig begombolva, járt, ha megszorítva nincs,
1464 8 | s a kaputlan kerítésen behajtva a házba lépne, melynek kéménye
1465 31| tréfál; de mikor a szolgálót behítták, és a bérest és a szomszédokat,
1466 36| múlva ígéretemet?~Vándory behívá a beteg ápolóját, ki azalatt
1467 22| Tiszaréten nem volt.~Az ügyész behivatá Liptáknét, felolvastatá
1468 30| Az alispán még egyszer behívatá a cselédeket, s miután õket
1469 22| aláírása kívántatott. Viola behívatván, midõn vallomása elõtte
1470 22| röviden leírva a még egyszer behívottak által aláíratott, a törvényszék
1471 11| comfort a cserepesi házba behozatott, Taksony megyében mindenki
1472 9 | fiskális azokat rendesen behozná, macskazene rendeztetik,
1473 30| szólt, midõn az éppen behozott kávét, vagy mi annak neveztetett,
1474 33| mint akkor gondoltam, mikor behoztak - válaszolt a másik jókedvûen. -
1475 9 | megvetését mutassa, szemeit behunyá, sõt késõbb hortyogni is
1476 9 | szemeiket hibáim fölött behunyják: én csak azokat szedem ki
1477 39| azt gondoltam, te fogod behunyni szemeimet, ha meghalok,
1478 12| minden fõispánról, legalább beiktatása alkalmával elmondatnak -
1479 15| épület két oldalán, még két bejárása van. Kényelem s fõképp azok
1480 20| faajtóból, mellyel az alacsony bejárást el lehete zárni, s a nádfödelen,
1481 2 | német s hollandi egyetemet bejárt, más könyvek között egy
1482 1 | alföldünknek egy részét bejárta vagy annak bármely táján
1483 15| azt kötelességem szerint bejelentem, egyszersmind kérem az egész
1484 31| hogy õt az egész történet bejelentésétõl visszatartóztassa, melybõl
1485 36| valahányszor Tiszarétrõl bejöhetett, s a káplán, naponként idejöknek
1486 32| rabságom tovább tartana, bejöhettek késõbb. Az elsõ napokban
1487 13| futosott, s ha pajtásaimmal bejöttem a faluba, kályha mögé bújt,
1488 24| halak, s késõbb a felébõl is béka válik.~János ekkor közelgeni
1489 20| észrevehetõ -; ha a víz a békahágón át nem ment, a fekete tót
1490 19| harangoznak, míg a tóban a békák örökös dalukat szomorúan
1491 9 | kalappal hóna alatt, s a kis békanyúzóval oldalán egy csöppet sem
1492 2 | fõispán, mint valóságos békeangyal - mint a fogadó küldöttség
1493 36| s mint Taksony megyének békeangyala lépjen fel.~A fõorvos, mint
1494 1 | protomedicus, ha dögmirigy közelg, békebíró, váltótörvényszékek végrehajtója,
1495 2 | tanácsra vala szüksége, õ volt békebírójok, tanácsadójok.~Így múlt
1496 17| Kálmán, ki azalatt kalapját s bekecsét siettében alig tudá föltalálni,
1497 25| meg szegény apádnak házi békéjét, melyet örökre feldúlsz,
1498 9 | s fõképp a báró, hosszú békéltetés után, végre a nagyobb részt
1499 38| lenne-e mégis jobb, ha õt békén hagyja? „Szegény, úgy látszik,
1500 19| egyenkint a falu túlsó oldalán bekerített helyre kivitetik, a keresztjei
1501 13| továbbállni nem akar s ítélet után bekerül is, legalább verést nem
1502 25| egyik sem gyanítá, hogy a békesség, melyben élnek, nem egyetértés,
1503 20| Ezek után a kunyhó ismét békességben állt. - Mészáros, ki egy
1504 30| miután e lármát egy ideig békességesen meghallgatá, vállát vonítva -,
1505 1 | lencsetálától a párizsi békességig, sõt talán annál még valamivel
1506 33| jõ, s hogy csak ma legyen béketûréssel, holnap külön szobát kap. -
1507 7 | éljen, mellyel az elsõ kocsi beköszöntött, minden további vitatkozást
1508 13| istálló, melybe lovainkat beköthetjük, nem mindig hiányzik, s
1509 21| ájult el a seb elõtt, hanem békötözé; nem sóhajtozott, hanem
|