10-alkal | alkmo-atjut | atkai-bekot | bekov-boldo | bolon-csele | csels-egesz | egete-elhih | elhin-elszo | eltab-erdem | erdo-falat | falba-felme | felmo-folge | folgy-fuget | fugge-gyilk | gyoke-haram | haran-hinek | hinne-igazs | igazt-ittle | iv-pa-kapac | kapas-keres | keret-kikol | kikot-konyo | konyv-koron | korso-legel | legen-lovel | loves-meger | meges-megse | megsi-messz | meste-nehan | nehez-nyomo | nyomt-oktat | oktob-parto | partr-ragal | ragas-rotha | rotsc-szaba | szabn-szere | szeri-tabla | tabor-tekea | teker-tobbi | tobbn-ugyet | ugyne-valla | vallh-vetes | vetet-zajat | zajav-zuhan
Fejezet
3036 11| vagy több s pedig kõszén égetésre épült kandalló, melynek
3037 20| Felgyújtották a kunyhót; férjemet égetik el! - kiálta szívhasító
3038 29| egész határt már kopárrá égette is. E helyet három oldalról
3039 8 | mint azok, kik mindent az éghajlat- s fajkülönbségre vezetnek
3040 22| meg magamat, hogy ezek ne égjenek el velem, mert a nótáriusnak
3041 20| haladtak, mintha a föld égne lábaik alatt, mintha ketté
3042 20| hullt a földre, Viola haja égni kezdett, melle nem talált
3043 2 | terveinek kivihetetlenségérõl, egoizmusra kényszeríttetik, s kik elõbb
3044 1 | szép-e mindez? ha már az égre föltekinteni nem akarsz
3045 24| máskor kaptak, a legerõsebb egri- s hegyaljaival cserélje
3046 14| helyett csupa ménkõ hullna az égrõl, hát azt hiszi, Ákos úrfi
3047 2 | a gyermek oly szép vala. Égszínû szemei anyja szelíd tekintetével
3048 2 | szürkült, midõn tekintetét az égtõl, hol éltének szerelme vára
3049 30| istálló, melyben egy gyertyát égve hagyott, százszor kigyúlna
3050 34| reménykincset bírnak, mely õket egybefûzi, s melyben csak én, a számkivetett,
3051 2 | s Réty fehér borából oly egybehangzó lelkesülést ihattak Taksony
3052 39| biztatás a fölemelt pisztollyal egybevetve, Cifrát sietésre inté, s
3053 22| növényemésztõk, s alig élnek egyébbel, mint zöldséggel; nyájas
3054 18| népnek érzelmei nem lehettek egyebek, mint szomorúak; de nálok
3055 7 | azon rendbõl, mely minden egyebeknél inkább subordinációhoz szokott?
3056 30| bánásmódunkat mindig azon egyedek jelleméhez kell alkalmaznunk,
3057 1 | által mutatkozik némely egyedekben, s ki például Tengelyi Jónást,
3058 7 | találhatnánk, számra kevés, de oly egyedekbõl áll, kik Taksony megyében
3059 35| a legtiszteletreméltóbb egyedeknek, valóban népszerû jellem,
3060 12| kifejezése magashelyzetû egyedeknél fõképp ily alkalommal szinte
3061 37| igénylé - ez azonban csak egyedi nézetem, s James úr, látva
3062 7 | mondhatok, hogy hozzájuk hasonló egyediségeket az egész megyében hasztalan
3063 7 | megyében kitûnõknek tartott egyediségekkel megismerkedjenek. E két
3064 35| ismerik Tengelyit. Azon egyediségeknek egyike vala õ, kiket a végzet
3065 35| mint szilárdabb jellemû egyediségeknél mindig, ahelyett, hogy jellemét
3066 35| valék, hogy több érdekes egyediséggel találkoztam, ki gyolcsingben -
3067 12| ugyanazon hitfelekezetû egyedre bízni nem más, mint a katolicizmus
3068 37| útját, hol tanúkra alkalmas egyéneket legkönnyebben találhatott -,
3069 2 | el e rendszer mellett, s egyenesebben haladnánk célunk felé, de
3070 11| visszatért, útjainak régi egyenességét elvesztve, annyira elangolosodott,
3071 1 | fönnemlített dombon kívül semmi egyenetlenséget nem talált - valódi paradicsommá
3072 35| volt fõbíró, szinte érdekes egyéniség. Miután Solon azt, ki az
3073 1 | e világ minden részeiben egyenlõbb harc foly-e, mint milyet
3074 8 | magad mellett, ki magát egyenlõnek ne vallaná. De menj csak
3075 2 | elõbb telepedett le, nyugodt egyenlõségben folytak napjai. Múltjáról
3076 8 | megpróbáltad, majd alkotmányos egyenlõségedrõl szólunk ismét, s meg foglak
3077 8 | gondold azt, hogy ezen szép egyenlõségi elvek reád is kiterjedhetnének.
3078 2 | az embereknek istenelõtti egyenlõségökrõl - s mennyire kötelessége
3079 1 | is istentelen korunk az egyenlõségrõl. Nem mondom én, hogy a természet
3080 7 | szokott? vagy azért, mert az egyenruha a férfiakat egymáshoz hasonlóbbakká
3081 7 | hallgatott.~Van, mint mondják, az egyenruhában valami, az asszonyokra nézve
3082 12| zsinórok varrassanak-e a hajdúk egyenruháira? s hogy azóta a sárgák s
3083 21| mérleg egyszer elveszti egyensúlyát s a serpenyõk egyike bizonyos
3084 35| magasabb társaságában sok egyént fog találni, kit én olvasóimmal
3085 6 | birtok vár reá, én csak egyért irigyelhetném, ha ti. azt,
3086 12| öszvehasonlítást.~- Igen, de hát ezen egyeseken kívül nem lakik-e senki
3087 25| sírjába?~- Ez való lehet egyesekre, olyanokra nézve, kik elérhetetlen
3088 32| ily ellenkezõ kívánatokat egyesíteni nem tudván, sokkal célirányosabbnak
3089 29| kötelességeit saját érdekével úgy egyesítheti, ha ahelyett, hogy maga
3090 22| Réty család lekötelezését egyesíthetni gondolván, egészen felderült -,
3091 1 | nagy bölcsességgel nem egyesítik úgy, hogy azt, mit hivataluk
3092 36| ellenkezõ pártok szavazatait egyesítse s mint Taksony megyének
3093 32| nem fogom soha engedni egyesülésteket.~Ákos felelni akart; a kocsi
3094 17| akadályozniok nem lehet, egyesülésünket eltûrik, de értem azt, mely
3095 37| foghatom meg: a magyar orvosok egyesülete miért nem tûzte még ki jutalomkérdésül
3096 9 | ára, s hogy éppen a sok egyesületekben fekszik a baj stb.~- Az
3097 22| annyi kaszinót s egyéb egyesületet, melynek mindenikénél ismét
3098 12| emberek valami cél körül egyesülnek, ki e célt tetteivel elõmozdítja,
3099 36| megyei orvosok a magyar egyetem orvosi kara vagy az ország
3100 17| teins uram, mi, kik az egyetembe jártunk s professzorainktól
3101 2 | három évig ülte a német egyetemek kollegiális padjait. E három
3102 12| velek mindenben tökéletesen egyetért. Gyertyagyújtáskor a tisztelgõk
3103 31| látszik, az egész család egyetértésben van. Hívja be leányát -
3104 11| kívánattal hagyjuk, hogy e szép egyetértést a tisztújítás nagy napjáig,
3105 30| pesztonka vele tökéletesen egyetértettek. Tengelyire, ki még éjszaka
3106 34| kezünknél fogva kért, hogy egyetértõk legyünk, s egymást soha
3107 24| a kettõt od’adnám biz én egyetlenegyért. De isten neki! talán azért
3108 11| a választás már eddig is egyévi jövedelmünkbe került...~-
3109 34| vitatkozni arról, mennyiben egyezik meg ezen állításod azokkal,
3110 1 | bántornyaiak nótárius uramékkal egyezkedni kezdtek, de nem jöhettek
3111 22| kezénél fogva -, ha mind nem egyeznek meg, halálos ítéletet kimondani,
3112 2 | szánva. Mit tegyünk? ha egyezség nem történik, a megye zavarba
3113 22| így épp ott, hol legtöbb egyezséget várhatnánk, közönségesen
3114 11| bízhatjuk, csak in merito egyezzünk meg, mert bizony itatás
3115 4 | szerencsétlen asszony, mellette egyfelõl csecsemõje, a másikon egy
3116 17| Háborúban az ember mind egyforma lesz, golyó s kard bemegy
3117 9 | akar, minden jelenlevõk egyhangú fölkiáltásával teins Slacsanek
3118 19| Igaz, hogy a födélnek csak egyharmada zsindelyeztetett még be,
3119 2 | használtatott, a szobának egyhatodát foglalá el, s fõképp nyári
3120 11| egyházért iszunk, mindenik saját egyházát gondolja alatta, s nem kompromittáljuk
3121 11| semmit, ha általánosan az egyházért iszunk, mindenik saját egyházát
3122 36| embernek eszébe jut, miként az egyháznak a küzdésen kívül még más
3123 2 | senki több nemestársat egyhuzomban kebléhez szorítani s megcsókolni
3124 12| mellyel e ruhadarabok egytõl egyig készíttettek, olvasóim,
3125 17| lesz, golyó s kard bemegy egyikbe úgy, mint a másikba, s éppúgy
3126 12| fogadom, maga is nevetne. Az egyikben Réty honszeretete emeltetik
3127 1 | alkotmányos bajon nem segítenek, s egyikbõl - értem a munkát - jó részt
3128 1 | morálnak a háladatosság? Nem egyike-e azon erényeknek, melyek
3129 32| legerõsebb alsó tömlöcöknek egyikébe teheti.~Olvasóim nem érthetik
3130 2 | mindenkit, hogy azon helyek egyikén áll, hol az igazság sújtókarja
3131 14| szép párt, mely az asztalok egyikénél suttogva, egymás mellett
3132 20| gulyás, e magasabb sudarak egyikére fordítva figyelmét -, csak
3133 36| hogy a legmagasabb csúcsok egyikérõl a napot lealkonyodni lássuk,
3134 31| bérest és a szomszédokat, és egyiket a másik után kikérdezték,
3135 15| ki az egész jelenet alatt egyiktõl a másikhoz fordulva Tengelyinek
3136 14| kisasszony vár, az eljön, s ha az egyiptomi setétség terülne is el a
3137 6 | ily titoknál, mint Ákoséi, egyke a fõdolgoknak, legsebesebb
3138 18| lett volna? - szólt Cifra egykedvûen.~- Az egész falu mondja,
3139 25| szenvedélyesek levén, magokat egykönnyen elragadtatni nem engedik...
3140 8 | Ákos és Kálmán majdnem egykorúak levén, mint szomszéd gyermekek,
3141 37| s James úr, látva elsõ egyletének sebes terjedését, talán
3142 11| kik valamely történetet egymagok elõidézhetnének, nem ritkábbak-e
3143 22| egymástól távol s mégis egymásban oly egészen elmerült szerencsétlen
3144 25| még a távolságot, melyben egymástói álltak, noha a zavarból,
3145 37| mondhatnám: hogy a logikus egymásutánban hibázott, mely most, amennyire
3146 36| mellett, kik közül naponként egynehány meghalt, a fõorvost senki
3147 22| fájdalmasan hatott, s közülök egynél több könyörületre fakadt,
3148 28| irományok nagy részint álltak, egypárt kiszedve s külön szekrénybe
3149 3 | mint Izrael a pusztában Egyptom hústálaira, híg italok mellett
3150 22| fért fejébe, miként lehet egyrészrõl kimondani, hogy a rögtönítélõ
3151 17| birodalomra oltott német egységnek egyik ága leend. Valamint
3152 22| Csak bemehetnék - szóla egyszer-másszor szomszédaihoz -, ha megkérem,
3153 22| hogy a vádnak a vádlóval egyszerrei megsemmisítése érdekében
3154 31| szólt Tengelyi keserûen -, egyszerûbb lett volna, ha a tisztújításnál
3155 15| zászló széttépetik, vagy egyszerûbben szólva, ha a körülhurcolt
3156 2 | s a ház ott maradt régi egyszerûségében - szerény külsõ alatt -,
3157 8 | egyszersmind a hajdankor jószívû egyszerûségét, sok, napjainkban szinte
3158 7 | félbe Karvaly -, a raboknak egytized része közülök való, nem
3159 1 | lény: szolgabíró s esküdt együttmunkálása által hozza létre az igazságot;
3160 27| szereztek nemességet?... Õ ehelyett azt mutatja meg, hogy soha
3161 2 | adatott, kedvesével együtt az éhenhalás processzusán keresztülmenni
3162 20| bajba kever.~- De mikor éhes vagyok - szóla a másik,
3163 5 | késõn, e jómadarak igen éhesek prédájuk után. Legfelebb
3164 4 | evett semmit, mert magam is éheztem, s kimentem szomszédainktól
3165 20| van fejedben, mint ész, s éhgyomorra, tudod, megárt. - S az öreg
3166 19| járás törvényes bizonysága éhgyomorral egész Tiszarétig hajtasson
3167 20| közelebbrõl látnák, azon éhséget, mocskot s mindennemû nyomort,
3168 12| orosz népségére. Rongyosan, éhségtõl beesett, halvány arcokkal
3169 2 | fölruházott meg is választassék: éjeket virrasztott a dolgok ily
3170 29| mint tizenegy órakor... éjfélig az írásokat mind a kezébe
3171 27| kitört, de ez hasonló volt az éjhez, melyben az eget villám
3172 24| levén -, érezni kezdék, hogy éjjelöket álmatlanul töltötték, s
3173 22| az, hogy midõn a rablás éjszakáján Tiszarét falujához közelgett,
3174 35| nemcsak nappal, hanem egész éjszakákon keresztül; azt tûzvén ki
3175 24| egyiránt megelégedve az éjszakával, mely oly setét vala, hogy
3176 3 | ön mond, engem kétségbe ejt.~- De mikor mondom nagysádnak -
3177 11| szerencsétlenségére földre ejtetett s ott gázoltatott, de csak
3178 25| könnyûnek mondja?... Kézen ejtett sebek, mint igen tisztelt
3179 11| s mindig hangos „éljen”-ek között végzé azokat. Ellenségei,
3180 27| esztendõben tovább megyek ekéimmel, s egy darabot hozzászántok,
3181 22| fészerben, melynek egyik oldalán ekék s boronák halomra hordattak,
3182 12| õexcellenciája viselt. A haj is igen ékesen göndörítve környezi sima
3183 19| virágokkal s zöld ágakkal ékesít, mint tulajdon házát soha
3184 17| sebhely s óriási bajsza ékesíte, ez is oly színû, mint ha
3185 1 | kúpos födelét arany gombok ékesíték, s melynek dóriai rendszer
3186 13| egyes hazafiúi fölírások ékesítik, s melynek szögletében a
3187 19| elbarnult fal, melynek egyedüli ékessége a magyar vezérek vörös s
3188 1 | zászlók a harc között, csak ékességeiktõl fosztattak meg.~A férfi,
3189 19| felhalmozva tartják beszédök ékességeit - csak irigyelhetem, de
3190 11| most megfosztva legfõbb ékességeitõl, áll a szoba közepén, háromszögû
3191 20| találhatott, inkább éles ekével szántotta fel földjét, mert
3192 27| rossz néven, ki felõlem ekként szól... a jövõ meg fogja
3193 9 | megszabandó áron készpénzben eladhatá - világos, hogy azon dicsõségen
3194 11| szomjúság által kényszerítve eladták magukat; s hol e szabad
3195 13| kérdezd meg a mészárost, kinek eladtam.~- Igen - hogy azután hurokra
3196 15| lenne szokásban, hogy az elaggott katonák közköltségen tartatnak,
3197 21| keserûen -, õk borzadhatnak, elájulhatnak; én zsivány felesége vagyok,
3198 16| fáradt lovak végre a sárban elakadtak, Kálmán s Tengelyi leszálltak,
3199 32| tagadólag kell felelnie -, de elakadtunk. A hidak egyikét most igazítják,
3200 15| meg lehet mutatni - itt elakadván, a fõügyész által váltatott
3201 1 | mérföldet s egy darabot haladt - elálmélkodik a csuda fölött. - Ismert
3202 24| ásításhoz, teljességgel nem bírt elaludni, mi más embernek is kellemetlen,
3203 23| azt is, hogy pipája régen elaludott.~- Trézsi lelkem - szólt
3204 14| gyanakodott, midõn a küzdés között elalvó lámpájának végsõ világánál
3205 11| egyenességét elvesztve, annyira elangolosodott, amennyire ez egy magyar
3206 3 | futásban minden tárgyakon elárad. Szava hatalmas és csengõ,
3207 14| legrejtettebb érzelmeit elárulja, ne sózassék el; egyszóval
3208 38| leharapnám a nyelvemet, mint hogy eláruljam.~Mindazok, kik Viola hollétérõl
3209 24| támadhatnak, ha Violáné reményeit elárulná.~Az öreg Jánosnak aggodalma
3210 36| teremtést, kinek önfájdalmát elárulni nem akarta. Végre e szerencsétlen
3211 5 | határon, ki egy országért elárult volna. De mióta a tiszteletest
3212 10| nyílik, remegek, hogy titkom elárultatott, s apám szeretetét elvesztém.
3213 20| a mûvészi forma mélyébe elássa, csakhogy valamiképp csorbát
3214 12| célokra használhassák, inkább elássák azt, mint hogy uzsorára
3215 21| jobb. Ha férjem meghalt, elássuk itt a fák alatt, legalább
3216 14| pillanatban érezte; ha istennek s elátkozottnak gondolva magát, egy pillanatban
3217 37| melyek alatt önmagokat elátkozták, tudtak meghalni. Hátha
3218 1 | által sem neveztethetnek elavultaknak - vajon nem alapja-e minden
3219 1 | lakadalmaknál minden becsülettel eláznak. - Ha az áradás ideje megszûnt,
3220 35| körökben látnák mozogni, elbájolva olvasnák harmadik kötetemet -
3221 18| Nincs idõm, István mindent elbeszél, én itt egyenesen a legrövidebb
3222 9 | tudományosabb, semhogy e szerény elbeszélésben helyt találhatna. Csak rövid
3223 4 | szemei ez egyszerû történet elbeszélése alatt nedvesedni kezdének -,
3224 38| öreg huszárt kissé hosszas elbeszélésében kövessük; a benyomásról,
3225 7 | kebellel áll elõtted. Hosszú elbeszélései, melyeket minden alkalomnál
3226 17| történetkönyveinkben a néprõl, úgy János elbeszéléseiben épp a vezérek- s felsõbb
3227 38| szûnõ gyönyörrel hallgatá elbeszéléseit, s mióta a háborúról s az
3228 17| foglaltatott el A gyermek ezen elbeszélésekbõl választá elsõ ideáljait,
3229 36| 36~Március hónapig jöttem elbeszélésemmel, s kik Porváron, vagy talán
3230 19| azért visszatérek egyszerû elbeszélési modoromhoz. Igen, olvasóm,
3231 14| férfit énekelem stb., stb.~Elbeszélésünk a tisztújítás elõestvéjéhez
3232 14| történt azon napon, melyhez elbeszélésünkkel értünk, Porváron is. Hallottunk
3233 27| késõbb átadja Ákosnak, s elbeszéli a módot, melyen hozzájuk
3234 17| voltak bizonyos hiányok, az elbeszélõ például mindeddig nem foghatá
3235 38| írásokat átadtad, magad elbeszélted, hogy Macskaházyt te gyilkolád
3236 4 | megáldaná.” Kérdezõsködtem, s elbeszélték, hogy Viola, ki elõbb magát
3237 30| melyekkel azok a faluban elbeszéltettek.~- Különös, igen különös! -
3238 38| míg használhat, mindent elbír, és soha nem lankad el.
3239 35| mint amit a szegény nõ elbírhatott. Mintegy elkábulva fájdalmában
3240 7 | hivataloskodás után talán elbízá magát; sõt emberemlékezet
3241 35| tartá, hogy a konyhásrab elbocsátására való engedelmet az alispánnal
3242 22| kocsiban jutott, mindent elborító szomszéda mellett csak tiszteletbeli
3243 21| félne, hogy valamitõl még elborzadhatok e világon. Bármi vár reám,
3244 21| fekete dögöket látta, úgy elborzadt...~- Nem vagyok én nagyságos
3245 22| elmondá maga felett, én magam elborzadtam, lehetetlenség, hogy hazudott
3246 38| förgeteg után, melytõl szinte elborzadunk, véghetlen nyugalmat - könnyzápor
3247 30| gyilkos, ha tetten kapják, elbújik hordó vagy deszka alá, vagy
3248 1 | botlásán ne örülne néha, ki az elbukottat, fõképp, ha nagyobb bántalma
3249 20| ifjú, részegeskedés által elbutult arcain bosszúság mutatkozott -
3250 13| inkább biztosítva így az elcsábítás ellen, s több hatást ígérve,
3251 4 | holnapig él, az akasztófa elcsábítja férjét s özveggyé teszi.
3252 9 | vagy Bántornyi táborából elcsábíttassanak, vagy legalább árthatási
3253 37| vallott; s ha Vándory által elcsábíttatott, talán arra bírhatom, hogy
3254 34| bízott nagylelkûségedben, s elcsábítva az alávaló által, ki teljes
3255 33| erõszakkal kellett visszavennem. Elcsaholt volna reggelig, s valahányszor
3256 2 | helyeztetik, jelesen, hogy marhái elcsigázva annyi fáradság után maholnap
3257 32| családja könnyeit látva elcsüggedjen, sietve megölelé nejét s
3258 33| el... most elõször érzé elcsüggedni lelkét. Helyzete szörnyebb
3259 20| beteg voltál, ha egyszer elcsúsznál, nem bírsz fölkelni, s oda
3260 1 | adományait megismerni s éldelni nem akarod.~- Optimisták
3261 22| törvényszék elébe kerül, hónapokig eldisputáltak volna rajta, s mégis mindeniken
3262 29| hogy visszatérjen, s inkább eldobja e reá nézve haszontalan
3263 17| nézve sebészünk nem követé eldõdei nyomdokait. A Serer család,
3264 20| eszökbe, mint az, miszerint eldõdeiknél ez ösvényen hátrább ne maradjanak.
3265 18| mindenütt valami, mi õt eldõdeinek munkásságára emlékezteti,
3266 20| vad szenvedélyek, melyek eldõdeinket kegyetlenségre ragadták,
3267 18| azon kifejezés is, mely az eldõdök vonásainak életet adott,
3268 23| perben nem fog említtetni, eldöntetett: az ítélet kétséges nem
3269 7 | legjobban önmagok fogják eldönthetni a kérdést. - Így szólt Taksony
3270 16| szegény asszonyt, ki azalatt elébbre lépve az asztalhoz támaszkodott,
3271 36| s sok, kinek semmi más eledele nincs, néha gyomrát is elrontja:
3272 22| gerjesztenek, mégis a legfinomabb eledeleknek tartatnak, noha kétségen
3273 22| vannak emberek, kiket anyagi eledelekre nézve tisztán húsevõ állatoknak
3274 1 | közbe nevetve Tengelyi - nem elég-e, hogy nincsen ember, kinek
3275 9 | Havasy e házhoz jött, Kálmán elégedetlen.~- De a mai történet, hisz
3276 34| aratott, elkeseríté nejének elégedetlensége. Az alispán minden tetteiben
3277 15| csak két járás jutott - elégedetlenségét észrevevé, s mellyel elnöki
3278 9 | ismerek a jegyzõnél.~A báró elégedetlenül csóválá fejét. Krivér folytatá:~-
3279 24| tiszttartó tökéletesen meg volt elégedve magával. - „Hej! - így álmélkodott -
3280 5 | megtartassék, még éppen nem elegendõ ok, s hol a nemesi kiváltság,
3281 30| kívül a többi irományokat elégeté, miként történhetett, hogy
3282 26| csikarjon, mindent, mit elégetésükrõl beszélt, csak hazudta.~-
3283 29| hogy más kézbe ne jõjön, elégetett, senki mit sem tudott. Ha
3284 30| hogy Macskaházy, a többit elégetve, csak e pár levelet tartá
3285 25| nyújtják kezeiket, kinek elégíték ki szomját? Ki vágyódott
3286 14| töredékei õt ki nem fogják elégíteni.~Erzsébet örült Ákos vagyonának,
3287 20| alkotásában talál, ki nem elégíthetik. A költészet kedves játékká
3288 25| tanácsait követném, ki fogom elégíthetni? S e Tantalus almák, melyek
3289 12| egypár kisebb hivatallal elégíttetik ki. A másodalispán jó becsületes
3290 19| hivatalok viselésére untig elégnek tartatik.~- Fõképp az a
3291 20| legfontosabbak, és most itt hagyja elégni magával, s azon hírrel menjen
3292 25| hazudta, hogy az irományok elégtek, nem lehetett kétség, hogy
3293 11| visszaadására gyönge tollam elégtelen. Elég legyen annyit említenem,
3294 9 | figyelemmel követésére a többség elégtelennek érzi magát, a jövõ, talán
3295 11| James úrnak csakhamar azon elégtétel jutott, hogy ezen állítása -
3296 25| jó híre szenvedett, hogy elégtétellel tartozom, és...~- Kedves
3297 23| lesz, Nyúzótól, mint mondá, elégtételt fog kívánni. Kálmán a lehetõ
3298 7 | közgyûléseken szokott? Az elégületlen lelkiismeret után a földi
3299 27| Az isten csak egyszer elegyedett házassági dolgokba; s miután
3300 27| paradicsomból elûzetett, azóta nem elegyedik e dolgokba. Mindenik magának
3301 12| nekem, ki pártoskodásba elegyedni nem akarok, szükséges. De
3302 3 | szüntelenebbé lett, mennyivel inkább eléhaladott élte nyarában - a kertben
3303 1 | személyeimre, kiket a törökdombon eleikbe vezetek, mint ha száraz
3304 15| által minden vesztegetésnek elejét véve gondolá, mondhatlan
3305 7 | elõfigyelmeztetéssel vezetek elejökbe, vagy legalább, mint más
3306 22| felakasztva egy napig is elél.~- Igazán, komám - felelt
3307 8 | különbözõ korok s nemzetek élelemszereiben kereste volna nemünk nagy
3308 9 | válaszolta, hogy ahol pénz s élelemszerek vannak, oly legényeket,
3309 27| hogy az ember becsülettel elélhessen; s én igen felfoghatom a
3310 7 | tartja magát, becsülettel elélhet. Gyermekségét apja kúriája
3311 9 | húsvágók, kiknél az ellenfél élelmeit venni fogja, lehetõ legrosszabb
3312 17| egyszerre helyén, valóságos elemében érezte magát. Igaz, a fejér
3313 8 | öszvekötve, hely nincs, melyet elemének nem tartana, s ismét nincs
3314 23| bús szavával az ellenkezõ elemet nem fogja feltartani futásában.~-
3315 25| ered, magam körül a rohadt elemmel, melynek növésemet köszönöm,
3316 11| keresés támadt, annyival élénkebb s lármásabb, mennyivel szaporábban
3317 27| kérdé Erzsébet mindig élénkebben.~- Rosszat? isten ments
3318 30| a jegyzõt magát látá, az élénkség, melyet az egész üldözés
3319 30| nem kissé nevelé a viták élénkségét. Reggel végre a szolgabíró,
3320 35| akkor az egész vád magában elenyészik; talán...~Itt az ügyvédet
3321 30| van, másképp a bûnjelek elenyésztethetnek.~- De Tengelyi nemesember -
3322 25| akadályozhat Vilma célom elérésében?~- Fiam - szóla az alispán,
3323 7 | tulajdonban, mely a valódi nagyság eléréséhez nagy tetteknél nem kevésbé
3324 7 | helyeken kívül, melyeknek elérését kevesen reménylhetik, számos
3325 37| élhetnék!” Rétyné ismét elereszté az üveget, s egy székre
3326 20| hazajöttünk, s nem akartak elereszteni, tudja az ördög, mért, az
3327 20| most szerencsétlen pajtását eleresztette, s mosolygó megelégedéssel
3328 25| kiházasítjuk, és...~Ákos eleresztve apja kezét, felugrott pamlagáról.~-
3329 36| maradt, hol a betegségtõl eléretett. Nem volt börtön, melynek
3330 38| világ tudja, hogy általunk eléretni nem fognak - sebaj! csak
3331 38| érdemes-e az, mit e földön elérhet, hogy érte fáradjon: az
3332 22| krajcárra szállíttassék le, elérheted e célt. Ez az, mi által,
3333 25| egyesekre, olyanokra nézve, kik elérhetetlen célt tûztek ki magoknak -
3334 38| messzire jut, sõt végre az elérhetetlennek gondolt célt is elérheti,
3335 31| mit Vándory barátjától elérhetett, az volt, hogy felfedezésével
3336 36| oktatásomat követve bizton elérhetik.~Írjon akárki közülök nehány
3337 2 | egyenes országút, melyen azt elérhetnéd - megelégszel-e? Igaz, nem
3338 35| boldogítását tûzte élete céljául, elérhetõbb, de nem kevésbé szépet választott
3339 35| tevékenységünkkel a közélet mezején elérhetünk, nem érdemli, hogy érte
3340 37| a fuvaroshoz visszafut, eléri - ami annyival könnyebb
3341 18| erdõ felé. Ha kendnek lovai elérkeznek, hajtson lóhalálba. Tudja
3342 35| kívánatom... s ím, ezt sem kelle elérnem! Erzsébetemet szerencsétlenségem
3343 25| hogy élete végén azt, mit elért, haszontalannak tapasztalva
3344 1 | azután, mikor a cigányt elértétek, mi történt? - szóla Nyúzó
3345 26| jókedvben.~- Igen, de mi elértük-e célunkat? - válaszolt az
3346 30| hogy tarokkozott - mondá elérzékenyedve Kenyházy -, kétszer húzta
3347 27| szándékát gyanítani kezdé, élesebb hangon -, hogy ha az alispán
3348 2 | egyre biztatá, hogy még élesebben támadja meg a törvényszéket,
3349 31| tudja, miként zsiványokat eleséggel tart, csakhogy nyájait ne
3350 32| gyõzhet -, ha az alispán úr eleségkamarája csakugyan azon célra, melyre
3351 32| hogy kedvéért felesége eleségkamaráját kiüríttesse, s azért határozottan
3352 32| õnagysága három esztendõ óta eleségkamarának használja, s a kulcs nála
3353 35| mint tudjuk, eddig Rétyné eleségkamrájának használtatott. Mennyire
3354 5 | vannak, s rád bízták, hogy eleségnek függesztesd föl magad számukra.
3355 20| melyben a fejszét meglátva, élét az ispán koponyájába vágá,
3356 1 | megtört; - s kik e hosszú életcsatában, mint zászlók a harc között,
3357 34| elõtt áll, ha vallomása életébe kerülne, a szerencsétlen
3358 17| irányt ad. János ellenben, ki életébõl senkinek annyit, mint Ákosnak
3359 34| akarlak: ha ezen idõt késõbbi életeddel összehasonlítod, hol lelkedet
3360 38| Fölgerjedett állapotában, míg férje életéért aggódott, Zsuzsi nem is
3361 20| nincs, ebben arra, hogy életéhez ragaszkodjék, talán éppoly
3362 29| a kezébe visszahozom, ha életembe kerülne is... hisz a nemzetes
3363 22| akasztani, minek fecsegjek életemért? Megvallok mindent, akármi,
3364 38| de ezt ne kérje tõlem. Ha életemmel megszabadíthatnám Tengelyi
3365 38| uram, vagy másvalaki elõbbi életemrõl kérdezett, hányszor nem
3366 24| meggyõzõdésben kereshetjük, hogy az életen nem sok veszíteni való van:
3367 1 | int, s az agg fának dús életerejét hirdeti: úgy ha e redõs
3368 24| lüktetett-e minden erében azon életerõ, mely bármennyi kínok között
3369 2 | Ez az, mit hõseim múlt életérõl mondani szükségesnek tarték.
3370 36| mint én, nem sokat veszt életével; ha a föld alatt leszek,
3371 22| nem volnék képes valakinek életkorát betûkben kiírni? Kérem alássan,
3372 38| gyermek szomorú? - A nyugtalan életmód, melyre anyja az utolsó
3373 2 | senki magát könnyebben új életmódhoz nem határozá el, úgy senki
3374 10| el tõle; az, hogy mostani életmódjához kényszeríttetett, s fõképp
3375 39| lassanként elszokott emberkerülõ életmódjától, s át kezdé látni, hogyha
3376 34| hozlak, melyben megszokott életmódodat nem folytathatod. Fellépni
3377 38| így, s ámbár Csavargós ez életmódot megszokta, János pedig napokig
3378 17| valamint nemzetiségre, úgy életmódra nézve sebészünk nem követé
3379 2 | emberekrõl szólt - Vándory derült életnézete, ki mindennek jó oldalát
3380 1 | fog akadni, mi õt vidám életnézetében megerõsíti. Annak, ki vidám
3381 34| nevezni; meglátod, hogy életnézetem nemcsak a legboldogítóbb,
3382 17| csalódol; ha van ember, derült életnézetû, én az vagyok. Vándory maga
3383 8 | életünkben, mint ebédeink; életnézetünk s gondolataink legnagyobb
3384 38| de születésök helyéhez. Életök szûkebb körökben foly le,
3385 24| könnyûséget, mellyel annyian életöktõl majd önként, majd a zsarnok
3386 2 | keveset találunk, ki nyugodt életpályát választana magának. Az ifjú
3387 2 | kapott, s melyben minden életrajz elõtt a leírt férfi arcképe
3388 22| éppen formadolog, s hogy életrevaló jegyzõ azt négy perc alatt,
3389 37| megmagyarosítánk. Mi itt az emberi életrõl mondatik, áll igen sok dologra
3390 36| emlékek! hisz õ zsidó volt: ez élettörténete. Születve, hogy családja
3391 5 | legnemesebb népnek teremtve, életünket hosszú robotnak tekintsük.
3392 14| ragyogástok világos nyomát életünkön, emléketek, mint az elhangzott
3393 1 | az, mit elõbb külsõnknek életünkre gyakorlott befolyásáról
3394 36| mert hisz azok iránt, kiket életveszély fenyeget, mindig irgalmasabbak
3395 18| munkásságára emlékezteti, mi új, elevenebb szorgalomra inti, hogy mint
3396 24| különbség köztük, fürgék, elevenek, mint a kis halak, s késõbb
3397 24| félbe Zátonyi, mindazon elevenséggel, melyet nehézzé vált nyelve
3398 32| az alsó tömlöcben e lábak elfagytak, fenn, hol egy szobában
3399 17| eszköz, vagy végre talán mert elfajultunk, s az ivadék, mely megelõzött,
3400 1 | egyenlõsége felett szemeid elfáradnak, közelebbrõl nézve annyi
3401 5 | közelgett, a készületekben elfáradt lakosok, sõt a pandúroknak
3402 33| jókedvûen -, hogy király is elfeküdhetnék rajta. A fiskális úrnak
3403 15| Isten engem, az ember elfeledhetné, hogy ott van - szólt növekedõ
3404 13| egyszer látva, képét ismét elfeledi, nem tartozván a valószínûségek
3405 6 | s melyet a jövõ órában elfelednél, Piladesed annyira fárad
3406 22| kapcáskodásaival nem zavar.~- S hát elfeledni méltóztatott a rabnak vallomását,
3407 33| fog, a gyermek jajgatásai elfeledteték feltételét. Felkelt, s a
3408 11| Édesy, új vesztesége fölött elfeledve pagátjának szerencsétlen
3409 14| szerelmetekben találhatnátok, s elfelejtem, mennyi akadály, mennyi
3410 30| majdnem éppoly nehéz, mint? (elfelejtém hamarjában, mily vármegyében).
3411 8 | hálátlanságot követne el, ha valaha elfelejtené, miként azon nemesebb mûvelõdés
3412 34| rosszat, mit neki tevél, elfelejteni nem tudsz. Kinek van itt
3413 34| egyéb kötelékeket velem elfelejtete, s azon határozatra bírt,
3414 35| kívántatott, fellépett, elfelejteték hibáit, vagy inkább meggyõzék
3415 14| megbocsátá, hogy neki köszönteni elfelejtett, s ki az ifjút, kit emlõin
3416 38| elõbbi helyen megállt -, elfelejtettem mondani: ha határozatodat
3417 36| gyújtatnék meg újra. A csillagot elfelejthetjük, a lámpa még szagával is
3418 36| alkotom, a szomorú valót elfelejthetném, s ha olvasóim nem bocsátanák
3419 26| panaszaink között; hogy elfelejtjük, miként az érzelem, mely
3420 39| hogy a napkeletrõl majdnem elfelejtkezve, Vándoryt ezekre emlékezteté.~-
3421 36| órára bajaikat részegen elfelejtsék.~Mások ismét tompa fájdalomban
3422 32| hogy tömlöctartójok által elfelejtve szomjan halhatnak meg, mert
3423 32| fõügyész -, ott legjobban elfér. Ha Tengelyinek valamire
3424 16| s hogy az egész történet elferdítve, mint az kétségen kívül
3425 23| elhatározása kívántatott, elfogá - én nem látom át, miként...~-
3426 22| törvényszéki elnökséget elfogadá, indult a többiek után a
3427 22| észrevehetünk, egyhangúlag elfogadák ez indítványt, s csak Völgyesy
3428 1 | melyek szerint az ajándékok elfogadása bíráinknak megengedtetik,
3429 26| forintról, s az alispán elfogadásával - folytatá az elõbbi.~-
3430 14| kitõl azt pirulás nélkül elfogadhatjuk, mert a köszönet kimeríthetetlen
3431 27| Tengelyi urammal elébe ment, elfogadhatóbbnak látszott, mint a nyugodt
3432 11| népszerûsége nem használ semmit. Elfogadják a pénzt, szeretik bátyádat,
3433 32| többiekre is. Én, mint O’Connel, elfogadom a legkevesebbet is részfizetésként.~-
3434 25| kinyilatkoztatása mellett, elfogadta ezt, s leányával s a fõorvossal,
3435 31| juthattam, nem ismerék, elfogadtam azt, mely ajánlkozott.~-
3436 22| képtelenséghez vezet, mert ha az elfogadtatnék, a rab az egész törvényszéket
3437 15| szavazás életbe léptetésére elfogadtattak.~- Kérem alássan méltóságodat -
3438 9 | kérni; mire az indítvány elfogadtatván, ez nem kevés köhécselés
3439 34| hivatalt, melyet nyertem, elfogadva, álnév alatt egy ideig még
3440 22| fõbíró úr azt, mit Violától elfogásánál elvettünk.~Nyúzó kiment.~-
3441 23| szóljak. Mikor elmentem, Viola elfogásáról s hogy ide hozzák, még szó
3442 11| pagátjának szerencsétlen elfogását, s hasztalan rimánkodva,
3443 22| ki megtudván, hogy Viola elfogatott s hogy elítélésénél neki
3444 32| példaként hatott, ha titkon elfogatva, zárt ajtók megett tanú
3445 29| visz magával, s a zsiványt elfogatván, egyszersmind a nála talált
3446 19| hogy a helyet, melyet elfoglal, tökéletesen meg is érdemli,
3447 15| irodalom a költészet birodalmát elfoglalá, s a nemzetgazdászatról
3448 11| eldöntésére, hol az erõszakos elfoglalások s kivetések a polgári úthoz
3449 2 | minden ellenszegülés nélkül elfoglalhatod helyét. A fõispán is mondta
3450 15| egyetlenegy jobb oldalt elfoglalja, mely mint mindenikünk tudja,
3451 22| a polgári állás, melyet elfoglalnak, vétetik tekintetbe, s csak
3452 23| megnyerte és azután Párist is elfoglalta; az embernek nincs szüksége
3453 25| látszik, oly tökéletesen elfoglaltak, hogy számomra hely sem
3454 9 | informáltatik, a terem jókor elfoglaltatik, és a fõispán mellé nehány
3455 5 | jegyzõnek abból, ha téged elfognak? - szóla rimánkodva Peti,
3456 30| Zátonyinak öt tarokkal elfogta ultimóját... és most az
3457 1 | édesatyjának, hogy az öreg Petit elfogták, s hogy nem én vagyok oka,
3458 37| adatott elõ, melybõl minden elfogulatlan meggyõzõdhetett, mennyire
3459 3 | bámulásra gerjeszt minden elfogulatlant, nemcsak, mert majdnem szóról
3460 39| föltételét, ha neje, észrevéve elfogultságát s a készületeket, melyeket
3461 36| hangon, melyet néha könnyek elfojtának -, végem van, én érzem,
3462 1 | Jól van, jól - szóla elfojtva, amennyire bírá mérgét -;
3463 35| a legszerényebb körökben elfolyt élet néha a legnagyobb világtörténetekkel
3464 6 | habár a dér egyes leveleiket elfonnyasztá is, még derült színekben
3465 36| szelíd férfiaktól elõször elfordultak, sokan megvetõ gúnnyal fogadták
3466 7 | haragunkat kiprüsszögjük vagy elfüstöljük, e két férfira nézve nem
3467 20| látod, a gazemberek mind elfutottak.~Peti vigyázva tovább ment,
3468 31| irományaim Macskaházynál vannak, elgondolhatám, hogy Viola csak erõszakos
3469 7 | szavai fölött egész napokig elgondolkozott; háziurunknál azonban épp
3470 25| hívá. Ákos, kit betegsége elgyengített, pamlagára veté magát, és
3471 33| ragadni nem képes többé. Az elgyengült hang, mely csak múlt gonosztetteinek
3472 39| felnyitá szemét, melyet elgyengülve elõbb behunyt, körültekintett,
3473 7 | tartalmazott, haragjában elgyûrt, száz redõivel éppúgy nem
3474 11| hivatalvágyódók közül a pártot elhagyák s a másikhoz szegõdtek:
3475 36| míg ott, hol az érvágás elhagyatott, az aleopathák minden bajt
3476 38| lak nem állt, s maga az elhagyatottság, melyben az utas szemei
3477 38| tanya bõvebb leírását bátran elhagyhatom, nem hiszem, hogy olvasóim
3478 20| hogy nejét vajúdásai között elhagyja; miként hurcolták õt végig
3479 5 | hogy ennyi veszély közt elhagyjalak, nem parancsolhatod. Ha
3480 1 | ortográfikus nehézségek miatt elhagyjuk) a falun kívül?~- Mert a
3481 11| iszunk, kálvinistáink mind elhagynának.~- Igazságod van, the Presbiterians:
3482 20| száguldva haladtak, még elhagyottabbnak látszott. Határhalom, fûzfa,
3483 33| látszottak; nem a helynek elhagyottsága, hol félig rothadt szalmán
3484 36| szabadság helyett egész elhagyottságát érezze, küszködve mindennapi
3485 37| szerencsétlenné lettem, elhagytál, te bíró elébe fogsz állíttatni...
3486 20| Rövid idõvel, miután õt elhagytuk, Peti s a gulyás visszatértek.
3487 27| nyája közös határunkra jõ, elhajtom, s miért? mert úzusom van.~-
3488 19| jobb keze, midõn a kocsi elhajtott, visszament a szobába, többször
3489 16| egyszer, midõn tehenünket elhajtották, Peti cigányra gyanakodott.
3490 39| útnak indul, s százszor újra elhalasztá szándékát. Egyszer úgy látszott,
3491 35| vonakodhatnék.~- Ha ítéletem elhalasztását kérem, mi más ez, mint világos
3492 25| tántoríthatatlan vala, s még elhalasztásról sem akart hallani semmit,
3493 34| kedvezõ alkalmat, s mindig elhalasztva feltételemet, soha annak
3494 20| elõtt, ki ha csak lovat lát, elhalaványul, de a pestises betegnek
3495 39| számára marhát hajtson, Zsuzsi elhalaványult. De mit tegyen? Az okot,
3496 1 | legrosszabb agár által - bátran elhallgathatom.~A nyúl végre el vala fogva,
3497 25| annyira magától értetik, hogy elhallgatnám, ha egypár egészséges olvasóra
3498 37| hasznára lehet, akármi áron elhallgatnának?~- Mit tegyek? - szólt magában
3499 36| lehet.~- De én nem akarok elhallgatni semmit - mondá a zsidó,
3500 7 | nevét keresztyén szeretetbõl elhallgatom, csak így gyakorolhatják
3501 2 | szép álom vagy lassanként elhaló zene kedves emléke tartá
3502 21| elõtt maga az öreg gulyás elhalványodott. Az asztal feldõlve még
3503 20| felett, ki mindig inkább elhalványodva s reszketve, mennél inkább
3504 3 | rengenének, s az egész háznép elhalványul hallásánál. Az, amit mond,
3505 22| arcai talán évek óta elõször elhalványultak, s a papír, melyet ujjaival
3506 36| imádságát hallá, s ha ez elhangozott, ismét csend lõn, mint a
3507 22| vexa miatt, gazdaságomat elhanyagolni nem fogom.~- Isten mentsen
3508 22| jegyzõje, a halálos ítélet elhárítására alkalmat találand. Elõször
3509 39| a legkeményebb ítéletet elháríthatja róla, s azonkívül nem számolhat-e
3510 30| hogy a gyanút a jegyzõrõl elhárítsák.~- De hát a bot, amelyrõl
3511 31| szolgáland, hogy az róla elháríttassék.~Minden, mit Vándory barátjától
3512 30| volna: Ferkó egyszersmind elhatározá, hogy semmit, mi által a
3513 11| tisztújítás kihirdetése után elhatározák, miként szándékaik kivitelére
3514 34| ellentállhatlan vágyódás tölté el. Elhatározám, hogy hazatérek, s anélkül,
3515 23| valahányszor tõle valaminek elhatározása kívántatott, elfogá - én
3516 2 | e felette kétséges tárgy elhatározását, mely bizonyosan aszerint
3517 32| semmi okot, melyért e dolog elhatározásával várni kellene. Veress reá
3518 25| jó eszünkbe jut, késõbb elhatározhatjuk magunkat.~- Az egyenes út
3519 26| emelkedett apjához?... nem fogom elhatározni; bizonyos csak az, hogy
3520 32| ellenmondásának dacára, elhatározta, hogy bizonyos drágább orvosságok
3521 25| hogy egy évnél több, mióta elhatároztam magamat; azonkívül gondolja
3522 30| alispánné -, és a gyûlésen elhatároztatott, hogy míg nemességét be
3523 20| kacagva -, fiam, afelett elhegedült szt. Dávid; ha agyon nem
3524 15| az egyes seregek miként elhelyezésérõl magának ismereteket szerezhet,
3525 20| némely helyen, a festõileg elhelyezett facsoportok között a legszebb
3526 22| éppen annyit raboltam, hogy élhessek; hogy - kivevén, midõn magamat
3527 16| hatalmával jótéteményre élhessen, annak nincs miért pirulni
3528 16| boldog vagy, hogy eddig élhetél, s az élet tarka meséjébõl
3529 8 | nem is képzelheti, miként élhetne, ha ettõl elszakíttatik!
3530 37| most, midõn még húsz évig élhetnék!” Rétyné ismét elereszté
3531 36| lelkész -, ki fogsz gyógyulni, élhetsz, s még a társaság hasznos
3532 20| mint becsületes emberek élhettek. Ez a vármegye kemény dolog -
3533 34| hogy egész életének irányát elhibázta.~Rétyt a természet nem alkotta
3534 2 | követválasztás óta igen elhidegült. Más érdekest nem mondhatok.
3535 38| becsületes, s néha lopni szokott, elhíhatjuk magát a gulyást harmadiknak.
3536 5 | nincs itt, de itt volt, azt elhiheti nénikém; mikor az ablakhoz
|