10-alkal | alkmo-atjut | atkai-bekot | bekov-boldo | bolon-csele | csels-egesz | egete-elhih | elhin-elszo | eltab-erdem | erdo-falat | falba-felme | felmo-folge | folgy-fuget | fugge-gyilk | gyoke-haram | haran-hinek | hinne-igazs | igazt-ittle | iv-pa-kapac | kapas-keres | keret-kikol | kikot-konyo | konyv-koron | korso-legel | legen-lovel | loves-meger | meges-megse | megsi-messz | meste-nehan | nehez-nyomo | nyomt-oktat | oktob-parto | partr-ragal | ragas-rotha | rotsc-szaba | szabn-szere | szeri-tabla | tabor-tekea | teker-tobbi | tobbn-ugyet | ugyne-valla | vallh-vetes | vetet-zajat | zajav-zuhan
Fejezet
11618 33| rothadt szalmán s egy törött korsón kívül semmi, mi az embernek
11619 2 | élvezetû korszaka, azon korszak, melyben szíve a világ követeléseivel
11620 2 | minden nép kifejlõdése elsõ korszakában: úgy a gyermek félistent
11621 36| mondhatnók: élete különbözõ korszakaiban minden ember átmegy a hibáknak
11622 1 | mennyibe került minden népnek s korszaknak, hogy szabad vagy szolga
11623 35| marionettjeit, melyekkel az egyes korszakoknak eszméit eljátszatja.~De
11624 35| tartozik, hogy érdektelen korszakokon átlejtve, csak azt veszi
11625 25| keservvel fogja tölteni, hol kortársaidat látva, kik nálad minden
11626 22| gyengesége miatt nem oszthatva kortársainak zajos örömeit, s magános
11627 7 | szerez, alkalmasint a nagy kortescsapat közt tûnt volna el. De ismert
11628 15| hatással bírt, hanem még a korteseknél is némi hatást idézett elõ,
11629 8 | mindjárt utána az egész korteshaddal találkoztak, mely pázsiton
11630 15| Kislaky -, öcsém! - szólt egy korteshez fordulva, ki éppen Réty
11631 11| mennyire rosszall minden korteskedést. S ezt nem bámulhatja senki,
11632 11| Hidd el, magatok pénzén korteskedhettek, mennyit akartok.~- De Tengelyi?~-
11633 9 | láttam a számadást, mellyel korteskednek. A püspökre esik 50 000
11634 15| szivarját szájából kivéve egy kortesnek, ki épp az asztal elõtt:
11635 12| valamely párthoz szegõdött, a kortesség gyöngyévé teszik õt; azonkívül
11636 9 | kétszótagú neve van, félannyi kortessel választathatik meg, mint
11637 12| mint Magyarország egész kortesserege együttvéve - nem érdemli-e,
11638 15| mondá Kislaky, az egyik kortest, ki épp a szavazás után
11639 20| fogaikat. - Mészáros egy nagy korty pálinkát ivott, s az egyik
11640 24| miután palackjából egy kortyot nyelt s azt elõbb a hajdúnak,
11641 27| állandó, mint mi, meglettebb korú emberek a fiatalságtól kívánjuk:
11642 35| nagyoknak nevezünk, nem koruk s körülményeik által váltak-e
11643 15| halad, az ifjabbak, kik korukat megérték, annál kevésbé
11644 32| mint felvilágosodottabb korunkhoz illik, már nem föld alá,
11645 1 | szívesebben tekintünk azon korunkra, midõn legalább feltételeink
11646 33| mutatá be, s még egy kis kosarat húzva ki a vánkosok közül,
11647 33| hogy Tengelyi borát alig kóstolja. - Völgyesy úr különösen
11648 38| kelyhének e legkeserûbb cseppjét kóstolják ajkai. - Én szerencsétlen -
11649 11| azonban egy vagy több s pedig kõszén égetésre épült kandalló,
11650 12| talál társai között, tapsra, koszorúkra, diadalokra számolhat. De
11651 8 | bár, megtörve nem” - mint koszorús költõnk mondá -, Kálmán
11652 33| soha jobb dolgom nem volt. Koszt jó, ruha jó, néha egy kis
11653 2 | ostor, s amely tyúk sokat kotkodácsol, keveset... - és audiatur
11654 15| küzdelem nagy helyére, hol kova s acél nélkül sok nemes
11655 1 | teszem.~- Hát becsületes kovácsokhoz mért nem járnak a zsiványok? -
11656 21| gebét, mely viskóján s a kovácsszerszámon kívül egyedüli tulajdonát
11657 33| Órákig rimánkodott, csakhogy kovám- s acélomat adjam neki. Ha
11658 9 | látszani: Slacsanek úr, gr. Kõváry-, e megye legnagyobb birtokosának
11659 9 | forint minden évben, gr. Kõváryra 30 000 s így tovább; a teins
11660 17| melyeket kedvesünk karjai kõzött élvezünk, az egész világ
11661 35| harminckét for. tizenkét kr. tiszta jövedelem az ínség
11662 9 | 5 ft., felmegy 7 ft. 30 kr-ra, magam láttam a számadást,
11663 22| ha a marhahús tizenkét krajcárba kerül s indítványt téssz,
11664 10| nagyon jó, öt forint harminc krajcáron vettem Pesten.~A zsidóban
11665 22| indítványt téssz, hogy tíz krajcárra szállíttassék le, elérheted
11666 8 | évenkint egy forint harminchat krajcárral kevesebb jövedelme van,
11667 22| milliót rablott vagy tíz krajcárt, ahhoz semmi közünk; csak
11668 11| esztergályozott szókötéseit -, ez Kráveczkynél még különb.~- Kérem alássan -
11669 23| tettét, szép tett, igaz, de kriminalitás.~- Ne kínozd magadat ily
11670 23| jóvá tegye fiam, valóságos kriminalitásba keveredik, talán elrontja
11671 30| igazságnak azon szegény kritériumához sem juthatott, melyet a
11672 36| szorítkozni, s ezekhez a kritika fõszabályai szerint jellemeimnek
11673 36| botlásai adatnak elé. Ily kritikák antikritikákra adnak alkalmat,
11674 20| érezzük, hogy mi ellen a kritikus kifogásokat tehetne, azt
11675 9 | fog emeltetni, s miután Krivérnek épp ez vala kívánata, tudván,
11676 19| Macskaházyval hazafelé hajtatott. Krivérnél, mint másodalispánnál -
11677 35| ne taszítsa, mint minap Krivérrel s a fõügyésszel tevé, kikbõl
11678 36| erõvel, hogy a szükséges krízisen átmehessen, s csak eszmélete
11679 30| Valamint azon arany, melyet Krözus egykor a görög bölcsnek
11680 36| olyat, melyet múlt századok krónikájából merítettem, hanem oly idõbõl,
11681 37| okoknak megfejtését, melyek krónikus ülési betegségünket elõidézték
11682 12| utósó gyûlésen a húst kilenc krra szállíttatta le; míg a szomszéd
11683 17| szól semmit.”~- Bizony az a krumpli, mit most szednek - szólt
11684 22| kérdésben, Zátonyi úrnak krumplijai még egy napig várhatnak;
11685 22| szükségképp haza kell mennem, krumpliszedésem után kell látnom, s azután
11686 24| mestersége most önmagán kudarcot vallott, elkövetett mindent,
11687 18| kísérve a falut elhagyá. A külcsárdánál egy ideig pihenve megálltak,
11688 19| esküdtedre nem bízhatok mindent. Küldd elõre a pandúrokat Sz.-Vilmosra,
11689 30| jelenlevõket azon intéssel külde ki a szobából, hogy senki
11690 1 | mindig ily okos embereket küldenek ki, maholnap vége lesz az
11691 8 | kit szüléi jókor Pestre küldének, s ki nénje, báró Andorfyné
11692 31| másiknál jobbnak tartasz, nem küldenek-e vasban a megyeházhoz? Való!
11693 31| végezhessünk. A vádlottat be kell küldenünk a megyeházához, s pedig
11694 22| polgártársai által amiatt küldessék számkivetésbe, mert mindenkitõl
11695 22| fejét kéré, hogy a hajdúk küldessenek ki, s midõn Sóskuty s Zátonyi
11696 12| építtetett, a gyermekek oskolába küldetnek, a közmunka, mert rendezettebb,
11697 4 | mondják, holnap a tömlöcbe fog küldetni. Mi láttuk s hallottuk mindezt -
11698 22| valamint most is azért küldettem ki a hajdúkat, hogy vallomásomat
11699 22| rögtönítélõ törvényszékre küldettünk ki, nekünk rögtön kell ítélnünk,
11700 37| a fél megyét másvilágra küldhetem. Míg ez kezemben van, büntetõ
11701 19| három adjectivum kíséretében küldhetik a világba, s trópusaik és
11702 22| teszünk. Most talán a rabért küldhetnénk - folytatá, Kislakyhoz fordulva.~-
11703 39| legalább Liptáknét nejéhez küldi; s miután e hely a tanyától,
11704 38| retirál, a legbátrabbakat küldik hátra, s én háború idejében
11705 18| alkalommal pár napi eleséget küldjön számára. A gulyás Cifra
11706 1 | holnap talán a megyeházhoz küldjük e drága virágot.~- De kérem -
11707 28| most zárjuk be a szobát, s küldjünk a szolgabíróért s esküdt
11708 38| fáradságát, s Csavargóst vele küldötte el. Hogy Violával bizalmasabban
11709 22| ha ehhez még azon számos küldöttségeket adjuk, melyekhez annyi megyében
11710 15| nehézség támadt magokra a küldöttségekre nézve.~Taksony megyének
11711 15| a jobb vagy a bal kapu küldöttségénél szavazott, eresztetett be
11712 16| Macskaházyt, midõn ott a küldöttségi asztal mellett állt, szürke
11713 15| külön-külön meg akarná mutatni a küldöttségnek, hogy õ bírja legjobban.
11714 15| kapu alatt a szavazatszedõ küldöttségnél ezek történtek, addig Tengelyink,
11715 7 | szónok még egyszer elmondá küldõinek roppant ragaszkodását, s
11716 36| s ha a beteg kérdezé: ki küldte õt hozzá? - ismét Vándory
11717 7 | táblához eddig követeket küldtek, kevés asszonyi nevekre
11718 15| nem fog elveszni soha.~A külföld gúnyolva szól alkotmányunkról.
11719 36| választják íróink annyiszor a külföldet történeteik színhelyéül -
11720 37| eszközök használtatnának.~Külföldiek hazafiságunk ezen nemét
11721 17| tudósításaiban mindig többet, a külföldiekben kevesebbet közöl, mint ami
11722 1 | nem apadt e hazában.~Ha külföldieknek írnék, most * alatt szép
11723 34| alatt, melyet most viselek, külföldre meheték; neki köszönöm,
11724 20| ítélete hihetõképp akként fog különbözni, miként magukat vagy az
11725 37| észrevehetett, s melyek annyira különbözõbb alakban mutatkoznak. Nehányan
11726 38| melyeknek felállítási költségei különbözõk, de melyek egyenlõn elhagyatva
11727 36| játszik, e részben másoktól különbözzék, nem tudok okot, miután
11728 9 | szolgabírói hivatal jellemzõ különbségeit olvasóim ismerik. Az ajtó
11729 25| tulajdonaikra nézve, azon számtalan különbségek mellett, melyeket emberek
11730 1 | után vehetni észre egyes különbségeket, s az utas, kit homokos
11731 8 | kapott.~Ez vala oka azon különbségeknek is, mely annyi érintkezési
11732 8 | napjainkban is, azon kis különbséggel, hogy mivel vérbõl mindenikünknek
11733 27| kellene soha megfeledkezni a különbségrõl, mely köztünk létezik.~-
11734 34| nevem alatt, anélkül, hogy különcnek neveztessem, nem folytathatom
11735 19| maga a nagy asztal annyi különféle dolgokra használtaték -
11736 3 | magát sértve érzi, tartatik különösnek. Hányszor nem hallotta nagysád,
11737 30| értett, csakhogy valami különöst mondva magát kitüntesse -,
11738 20| ha a kor nagy érdekeitõl különválva nem a létezõ hibák orvoslása,
11739 7 | gyógyszertárakban azon láda külsején, hol a méreg tartatik, úgyis
11740 12| senki.~Ha mindenekelõtt külsejére tekintünk - mi, mint tudva
11741 1 | férfiakra az, mit elõbb külsõnknek életünkre gyakorlott befolyásáról
11742 17| harcban vesznek el, melyet külviszonyaikkal, hanem abban, melyet önmagukkal
11743 15| mire közönségesen minden künnlevõk éppoly hangon feleltek;
11744 36| nyavalya az orvost, ki ellene küszködik, száz halállal fenyegeti,
11745 2 | mentek.~Újra aggódni, újra küszködni kelle tehát mindennapi kenyeréért,
11746 38| szenvedjek; s mit ér, ha ellene küszködöm?~- Igen, de Zsuzsi mit fog
11747 8 | Etelka ajtajához értek, s küszöbe elõtt a levegõben táncoltaták
11748 22| önmagokat aggatnák fel az ajtó küszöbéhez csupa szomorúságokban, hogy
11749 11| káposztát s majoránát nem küszöbölheté ugyan ki, de mely, mióta
11750 3 | érzelgõ hangon -, mennyit küzdék, míg e lépésre határzám
11751 38| módjára jártam utána.” Belsõ küzdelmében Jánost csak az vígasztalá,
11752 32| ki tudja, mily nehéz küzdelmeibe került, hogy kérésedet megtagadja.~-
11753 37| érzé, hogy végsõ, halálos küzdelmeihez közeleg.~Az alispánné, miután
11754 12| népnek mi köze politikai küzdelmeinkhez? Kizártuk minden befolyástól,
11755 20| embertársai legszentebb érdekeiért küzdene, a mûvészi forma mélyébe
11756 2 | tõkéjét hozza magával, melyet küzdései közt késõbb néha elveszt,
11757 1 | érdekes vonásain hosszú küzdések nyomát látád, melyeket az
11758 36| jut, miként az egyháznak a küzdésen kívül még más feladásai
11759 35| hallva, ismét új sikeretlen küzdéshez felhíva érzé magát. Azon
11760 26| Mi volt éltem egy hosszú küzdésnél egyéb, hol érzelmeimet mindig
11761 11| beszélt, bármi szép látni a küzdést, mellyel magát minden új
11762 22| egyszersmind meggyõzõdése mellett küzdhet, kötelességének érzetében
11763 36| határtalan lelkesedéssel küzdöttek a házassági szerzõdés mi
11764 14| mennyi akadály- s nehézséggel küzdöttünk, s végre mégis összekerültünk.
11765 20| jelenet alatt káromkodni s a küzdõket biztatni meg nem szûnt;
11766 7 | siettek, a konyhában a szakács kuktáival, a pincében az ispán s udvari
11767 33| éppen akkor a tömlöctartó kulaccsal s egy iccés palack pálinkával
11768 20| ezzel rosszkedvûen odanyújtá kulacsát, melybõl a másik minden
11769 20| jelenlevõk fegyverein s két kulacson kívül minden, mit e szûk
11770 20| reményteli tekintetet vetve a kulacsra, felkelt, s feléje indult.~-
11771 8 | Macskaházy szavát, ki ajtaját kulccsal bezárva, midõn távozott,
11772 13| kulcsot vett ki -, a láda kulcsai nálam vannak, a szoba kulcsát
11773 16| Ládámat? A kulcsok? hol vannak kulcsaim?~- Hihetõképp még fiókodban
11774 30| volt, párthíveivel, azaz a kulcsár- s mindenessel folyvást a
11775 17| fõképp ha tudjuk, hogy a kulcsári hivatal, mely a házban a
11776 17| fáj, bort iszom, s mikor a kulcsárnak tüdõgyulladása volt, a gazdasszony
11777 30| fejlõdött ki. A szakácsné, a kulcsártól s mindenestõl pártolva,
11778 13| fejét vakarva, - csak a kulcsokért tíz forintot adtam.~- Ha
11779 13| másik -, mit csinálna a kulcsokkal?~- Hát bemennék - szólt
11780 9 | egy tiszteletbeli aljegyzõ kullogtak: a szobában nehány uradalmi
11781 19| magasabb épületek a falu kunyhóival álltak, szinte paloták között
11782 29| zajra a révész két fiával kunyhójából a fához sietett.~- Mi a
11783 12| mit látott? Rongyos födelû kunyhókat, a földeket félig parlagon,
11784 16| lehet; olyanok, minõk itt e kunyhókban körülöttünk laknak, nem
11785 2 | könyv, melyet rokonszenvei kunyhókhoz vezetnek, valaha termekbe
11786 20| koromfeketévé vált, de ámbár a kunyhónak kéménye nincs, s a füst
11787 19| legfinomabb ezüstbõl volna is kupakja. Kényelmes hely az, hol
11788 15| uram! S ne higgye, hogy itt kupaktanácsa elõtt áll; ha úgy tetszik,
11789 1 | nagyszerû kastély, melynek kúpos födelét arany gombok ékesíték,
11790 17| tanultak, mihelyt valamely nagy kúrát teszünk, azzal jõnek elõ,
11791 7 | elélhet. Gyermekségét apja kúriája körül nemes rokonaival birkózva,
11792 19| birtokába jutott, szebbnél szebb kúriákat építének, s habár ezeknél
11793 19| sem kelle gondoskodnia.~E kúriáknak, melyek a helységre ily
11794 5 | földúlnának mindent, de nemesi kúrián biztosan van mindenki.~Ez
11795 19| ízlésünknél fogva minden nemesi kúriának fõjellemei közé tartozik,
11796 21| rég nem hallatszottak; a kurjongatás, mellyel diadalát ünnepelé,
11797 2 | egész erejével; s rövid kurzusa alatt annyira haladt, hogy
11798 38| alatt annyiszor megpihent, a kút, melynél talán kedvesével
11799 5 | világában magas rémként egy kútágas tûnt fel a homályból. A
11800 20| Határhalom, fûzfa, boglyák s kutak rég eltûntek, s aki népünk
11801 29| a gyilkos házamban van, kutassanak fel mindent, hogy egy hely
11802 5 | elõre, legények! be a házba, kutassátok ki minden szögletét, míg
11803 10| fáradni s megakadályozni a kutatást, mely legalább becsületét
11804 5 | lépett elõ, hogy föl kell kutatni a házat, mi általános helybenhagyással
11805 5 | ellenállhatlanabbak, mennyivel nemesebb a kútfõ, melybõl származnak. Miként
11806 36| másik minden malasztnak kútforrását látá; noha az egyik, míg
11807 33| vagyonosabb rabban jövedelmi kútforrást látva, iránta sem mulasztá
11808 14| pohár friss vizet hozatunk a kútról. Oh, istenem, be szép lesz
11809 30| büszkeség pótlékául azon kutyaalázatosságot fogadjuk el, mellyel felsõbbek
11810 7 | húzzák, s a falu valamennyi kutyáinak vonítását, s oly hangászi
11811 3 | hely. Az úrfi, mint tudjuk, kutyáival együtt agarászni ment. Az
11812 1 | lihegve körös-körül fekvõ kutyákat cirógatá, s Tengelyi vágyteli
11813 18| majd szólok vele; s ennek a kutyának mindent elmondok. De - kiálta
11814 38| rosszabb vagyok a veszett kutyánál... legjobb barátimat rontom
11815 22| becsét ismeri, õ, ki még egy kutyát sem tudna bántani; rögtön
11816 36| kivel mindenki eddig mint a kutyával bánt, ha arra gondolok,
11817 38| ajtaja elõtt egypár bozontos kuvasz nyújtózott a tavaszi nap
11818 8 | unalomból, mindig füstöl, hol a kuvaszokon kívül, melyek minden közelgõt
11819 12| szabad elveit, fõképp így à la camera, nem tûrte volna -,
11820 3 | út, milyenen most vékony lábacskái botorkáltak, ennyi tõke
11821 1 | kérniök; úgyhogy ha õk hágnak lábadra, majdnem nagyobb veszedelemben
11822 14| bizony vén szemem könnyekbe lábadt, mikor azt a két gyereket
11823 5 | neked futni kell, ameddig lábaid bírnak.~- De kérlek, öreg -
11824 19| bagaria csizmát húzhass lábaidra, mik nélkül õszi idõben,
11825 21| elmegyek; nem soká fogom lábaimnak hasznát venni úgyis, minek
11826 32| félmázsás vasat nem verettek lábaimra - mondá a jegyzõ, midõn
11827 20| vigyetek át, hadd haljak lábainál.~Lövések hallatszottak,
11828 20| önmaga nem akarná megkötözni lábait s kezeit annak, kinek nevénél
11829 32| mikor az alsó tömlöcben e lábak elfagytak, fenn, hol egy
11830 32| gonddal járt el, s az illetõ lábakat fafûrésszel levágatá, s
11831 19| csupa izmosságból görbe lábakkal, fejökön kalpag, kezeikben
11832 32| irányában, kik az elfagyott lábakról kérdezõsködtek, fel tudta
11833 23| felesége s gyermekei, kik lábamhoz borulva könyörögtek életeért:
11834 17| álland, tökéletes egyenlõség lábán társalkodhatik, habár az
11835 8 | boldog szeretõ felé, õt lábáról föl akarva emelni, Kálmán
11836 1 | ki társának játék közt lábat tart alá, hogy megbotoljék,
11837 30| úgy megkötöztem kezét, lábát, hogy...~- Igen, teins uram -
11838 32| pénztárnak tartalma, noha lábatlan volt s vasban tartatott,
11839 36| minden betegeinek ugyanazon labdacsokat adá be, az eredmény mindkét
11840 2 | lettek volna mindazon szép labdázás s verekedés, séta s pajkosság
11841 20| darab deszka négy faragott lábra szegezve, melyet asztalnak
11842 1 | fölcsúszott szép egérszínû lábravalókat, s így le a sarkantyús csizmáig,
11843 17| szélsõségétõl a másikhoz vetve, a lábtól egyszerre a fõhöz emelkedve,
11844 24| éppen a padláson talált lábtót a tört résen leereszték,
11845 35| egyszer jobb, másszor bal lábunkkal elõre lépni; senki nem volt
11846 17| hideg- s jégborítékok, lábvizek, ülõ- s egész fürdõk? Mit
11847 16| szobában körüljártatva.~- Csak ládádat rabolták ki - válaszolt
11848 16| Tengelyi, ledobva bundáját, a ládához sietett, visszaveté tetejét,
11849 15| hogy mind a két küldöttség ládáival együtt a jobb kapu felé
11850 16| Erzsébet -, a többi...~- Ládámat? A kulcsok? hol vannak kulcsaim?~-
11851 20| veszedelmesebb, itt legalább lágyan eshetnék az ember. Én kiszállok.~-
11852 4 | ültek, szüntelen szidá gyáva lágyságát, mely miatt könnyektõl elszokni
11853 21| asszonyai közt találunk. Azon lágyságot, azon akarat nélküli hozzánk
11854 37| ülésnél, s azután Bántornyi Lajost, kinek testvére kedveért
11855 23| pénz is mennyi kell, kulcs, lajtorja, kötél, ló, hej! - tevé
11856 38| tölté, s szüléinek szerény laka vagy talán sírja áll, a
11857 2 | föl is tevé magában, hogy lakának ezen hiányát, mely õt fõképp
11858 11| mennyire lehet, az egész lakás egy s pedig kis brámaféle
11859 5 | fõutcára nyílik, Tengelyi lakása felé sietének. A kovács
11860 2 | lángban állt. A többi tisztek lakásai csereppel lévén födve, kárt
11861 15| nagy seregén, mely õt most lakásáról a nagy nemzeti ünnepély
11862 14| Nézzen csak végig az úri lakásokon, melyeket ismer, s vajon
11863 39| tüköre, melyeken szemem magas lakásomból áttekint; de ne szóljon
11864 19| ha gyermekei közül egynek lakásul belsõ telket nem adhatna,
11865 36| s az ajtóra vert erõs új lakatokon kívül alig tartozott más:
11866 28| becsukta, megfeszítette lakatomat; hogy pedig a tolózárt nem
11867 3 | két kulcsa van, s mennyi lakatos e világon! - Itt Macskaházy
11868 39| költözött. Kérte, hogy ott lakhasson, hol férjével élt, s miután
11869 13| hogy megehesse, jól is lakhatik. Az istálló s a nagy állás,
11870 38| feltûnt, a kis háznak a lakhatóság s kényelem különös színét
11871 19| mûvészetekre kedvezõbb helyen nem lakhattak. A föld a legtisztább agyag,
11872 19| kétségkívül Nyúzó fõbíró úr lakháza volt, s olvasóim Garacson -
11873 29| Tiszarétet már a kellemes lakhelyek sorába állítná.~Most e hely
11874 36| tartattak felette kellemetlen lakhelyeknek. A rokonszellemû társaság,
11875 19| egyes kitérésekkel? A fõbíró lakhelyének épp az vala legkitûnõbb
11876 38| midõn az egész család új lakhelyére sietett, látszó hatással
11877 12| ugyanazon terv szerint építette lakhelyét, s a megyeház s egypár cseréppel
11878 12| nehezen vagy alig válhat meg lakhelyétõl. Két végetlen utcán kívül,
11879 36| tömlöcben, kinek e szomorú lakhelyt csak sírjával lehete felcserélni.~
11880 1 | lényeknek ily sivatagot adhata lakhelyül.~- Ismét kedves vidékünket
11881 32| hogy mindenik külön-külön lakjék? Hisz nincs hely!~- Nincs
11882 1 | cigányok benn a faluban lakjunk - felelt a cigány alázatosan -,
11883 12| lakik-e senki e hazában, nem laknak-e e magyar parasztokon kívül
11884 12| Taksonyt boldog nép fogja lakni kormánya alatt.~- Igen,
11885 8 | ennélfogva Etelka s Kálmán lakodalma mindjárt beszéde elején
11886 16| vizet vedrembe, vagy néha lakodalmakon szép rozmarint is hozott
11887 16| látszott, nem is emlékeztem lakodalmomra, oly szerencsésnek érzém
11888 16| az egész világ egy nagy lakodalomnak látszott, szívemet öröm
11889 11| tölgyeket, melyek angol lakóházakat környeznek, legalább a vörös-
11890 36| börtönökbe visszavezetem, lakóik között az évenként uralkodó
11891 22| míg a kapu elõtt a falu lakóinak nagy része ácsorogva várá
11892 18| találunk. Ha más országok lakója a vidéken körültekint, mennyi
11893 17| tudva van, a magyar falusi lakokban eddig majdnem kizárólag
11894 14| felsikoltanak.~A házból s a szomszéd lakokból a lövésre emberek futnak
11895 39| Vért ontottam, véremmel lakoltam érte; ez isten parancsolatja.
11896 13| mellyel a kortesek hosszú lakomáját fûszerezé, a barna hegedûs
11897 2 | az elõkelõbbek barátságos lakomáknál eleget tapasztaltak, mi
11898 13| engedelmeskedem, de majd meglátjuk, ki lakomáz utoljára.~- Igazsága van
11899 39| segedelmével a tiszaréti lakosokon tehetett, kiknek annyi ideig
11900 9 | minden ajkú s származatú lakosokra kiterjesztvén, szabadságunkat (
11901 19| népet látád, mely a falut lakta, s mely úgy látszik, soha
11902 19| ismersz, mintha évekig vele laktál volna), a padozat, melyet
11903 39| kedveseiket elõször õsi lakukba vezették.~Az alispán ritkán
11904 33| jó becsületes ember. Ma lámpagyújtáskor bort s pálinkát hozat nektek,
11905 14| midõn a küzdés között elalvó lámpájának végsõ világánál Violát megismeré.~
11906 14| szobája külsõ ajtaját, s kis lámpáját bundája alól kivevé, s a
11907 5 | megkondult a harang, s közelgõ lámpák s lépések arra intének,
11908 29| kiáltott a kocsis, ki, noha lámpása elaludt, a zsiványt idáig
11909 29| Nem, nem! - mondá emez, lámpását meggyújtva - megölték fiskálisunkat;
11910 24| parasztok gyertyákkal s lámpásokkal vad zavarban futkostak egymás
11911 33| holnapig bámészkodhatik a lámpásra, csak taplódra vigyázz.
11912 32| közönyös: ha egypár fontos lánc vagy azon félmázsás békók
11913 32| hogy a pest-budai part lánchíddal köttetik össze: egyszersmind
11914 36| ideig tartó rabságot, és láncokban s gonosztevõk társaságában,
11915 32| harminc vagy még több fontos láncokkal járnak körül. De az ildomos
11916 33| Nem vágyódik-e, hogy e láncoktól szabaduljon?~- A láncok,
11917 34| késõbb oly ellenállhatlanul láncolják munkássága köréhez - még
11918 36| megyeházához jött, véletlenül láncra veretett, s azután, míg
11919 2 | aklakon kívül Jónásunk háza is lángban állt. A többi tisztek lakásai
11920 36| munkára van szükségünk, mely a lángésznek bélyegét hordja magán, s
11921 33| szépen, vörös, sárga, kék lánggal, még szebben, mint most.
11922 1 | takarhata, és szemeinek sötét lángjai arra intének, hogy e kebel
11923 33| felnyúl a láng: csak nõj, nõj, lángocska, fel, fel egész a háztetõig,
11924 20| szerencsétlenné tette? Ez nem lehet.~A lángok mindig tovább terjedtek,
11925 5 | fölsóhajtva néze az apadó lángokba, melyek épp elég világot
11926 1 | után, midõn az ifjak arcai lángolnak, sötét hajfürteik, miután
11927 22| arcai ez elbeszélés alatt lángolni kezdettek, s kinek keze
11928 16| Tengelyi szemeiben vad tûz lángolt. - Ne szólj hozzám - kiáltott
11929 35| hogy azon eszmék, melyekért lángolunk - szebbek, mint hogy azokat
11930 21| gerenda - mely még néha lángot vetve, mint gyászszövétnek
11931 17| csak távolról említtetett, lángra gyúlt, úgy mihelyt a homoeopathiáról
11932 22| voltam vakulva a füsttõl s a lángtól, mely benn a kunyhóban volt,
11933 38| mindent elbír, és soha nem lankad el. Három kínos hét után,
11934 34| járt ösvényen néha erejét lankadni érzi is, soha annyi keserûséggel
11935 15| mosolygani, hordozóinak lankadó erejét biztató szavakkal
11936 37| mindenki követte, e perctõl lankadott, s James úr, miután egy
11937 22| fáradozása sikertelen, de nem lankadva azért -, ha a tanúk minõségét
11938 14| Vilmának, a szelíd angyali lánynak lehet-e illõbb párja? Isten
11939 16| parancsomat megszegi, megtanítád lányodat, miként csalja apját, s
11940 6 | nem fogja megtéríteni. Mi lányok gyöngék vagyunk, s nem tudunk
11941 17| kötelességét teljesítené, lányokhoz jár.~Ákos hallgatott, de
11942 11| fiúknak színes tollakat, a lányoknak szalagokat ajándékoznak;
11943 16| engedd Vilmával szólni, lányom nyugodalma, becsülete kívánja,
11944 26| melyet körülfogott. Én lányomnak más, hozzá külsõ helyzetben
11945 16| szabad, hogy éjfélkor itt lányomnál volt, ki fogja hinni becsületes
11946 14| ragyogtak -, boldogítsa e lányt, s isten megáldja érte.
11947 14| sejdítheti a szerelmet, melyet e lánytól bír; férfinak, a legjobb-,
11948 4 | szorítva -, s áteresztém lányunkat.~- Mikor Farkasékhoz jöttem -
11949 14| egykor tõle kapott, s melynek lapjain más gondolatok- s érzelmeket
11950 36| magán, s melynek minden lapján mély gondolatokat vagy fenséges
11951 36| inkább olvasott külföldi lapokban többször nyilvános köszönet
11952 14| mondják, hogy a sz.-vilmosi lápokban már több ember veszté életét.~-
11953 20| még nem töltött el minden lápot; vigyázz, István, maradj
11954 4 | senki ne tudósíthassa, mi lármájuk mellett igen fölösleges
11955 20| ajtót verék, áthangzott a lármán.~- Ide a puskával! - kiálta,
11956 24| hármat, s a játék valamivel lármásabban tovább folyt.~Míg Kálmán
11957 1 | Peti -, én...~- Ne ugass - lármáza Nyúzó -, vagy úgy pofon
11958 2 | mert két úrfi mindig többet lármázik s kevesebbet tanul, mintha
11959 15| Népoktatásunk állapotja ellen lármáznak! mintha bizony a dolgok
11960 28| fia vagy! Úgyis hasztalan lármáznál, a ház ezen oldalán nincs
11961 27| oly nyugodt. Ha szidna s lármáznék, nem bánnám; e keserû nyájasságra
11962 11| úr pedig menjen korcsmába lármázni, ha akar.~- Én korcsmába,
11963 28| Dehogy kiáltok, dehogy lármázok én - szólt a másik, s arcain
11964 7 | kik tõle örökséget vártak, lármáztak; sõt voltak, kik a menyecskét
11965 13| felemelve öklét -, mert!~- Ne lármázzék kend, adja vissza a kulcsokat;
11966 37| semmi reménység nincs? De lásd, ezt csak azért teszik,
11967 21| jól érzem magamat. Akármit lássak itt a kunyhóban, valami
11968 25| hogy hozzád illendõ nõvel lássalak... s ámbár én részemrõl
11969 1 | melyek istentõl nemcsak hogy lássanak, de hogy sértsenek is, látszának
11970 1 | azon mértéket s méltóságos lassúságot, melyet az iránta kiküldött
11971 2 | álltak, kedves Jónás- s Lászlónak nevezék, s igen barátságosan
11972 15| mondhatja, csakugyan mentét lát-e maga elõtt? - a gyõzelmes
11973 24| ösztönszerûleg létéhez köti? Nem látá-e nejét maga mellett? Nem
11974 1 | foly-e, mint milyet most látál? S ha azokat, mik a mindennapi
11975 22| soha mást erõszaknál nem látandok, az szinte igaz.~- Micsoda? -
11976 25| jóvátételére célszerûnek látandunk, teljes segélyemre számolhatsz...~-
11977 1 | legyenek; s ha az elõbbinek látása azon szomorú gondolatot
11978 32| kétségbeesett családjának látásától elvonák. - Bármi vár reá
11979 11| minden szív örömében dobog látásodon.~A fõispán kendõjével takará
11980 21| találom is; csak még egyszer láthassam. Neki jobb itt ez elégett
11981 34| nem gyanakodtam irántatok, láthatád abból, hogy midõn a történet
11982 17| Macskaházyról szólt, de az egészbõl láthatám, hogy õt is csak mások eszközének
11983 34| hogy a nap többé fel nem jõ láthatárunkon, mint azt, hogy isten nem
11984 26| semhogy Macskaházy a könnyeket láthatná, melyeket a harag szemeibõl
11985 6 | reménnyel néz a jövõbe.~- Csak láthatnám, csak egyszer egy percre
11986 12| ha az emberek belsejébe láthatnánk, ott erre nézve is a polgári
11987 12| fényes, hogy magadat benne láthattad -, ez jóformán minden, mit
11988 20| burkolt emberi alakokat láthattál. Néha a sûrûbõl egy magányos
11989 34| vetemedett. Mondd magad, elõre láthattam, vagy csak képzelhettem-e,
11990 26| bajba került, mint azt elõre láthattuk; mennyi veszélyeknek tettem
11991 13| minõt alföldünkön százat láthatunk, hol, ha saját számunkra
11992 21| mondanak az emberek ehhez? nem látják-e, hogy férjem ártatlan? Ki
11993 30| érkezett meg Serer, kiért a látlelet elkészítése végett még éjjel
11994 17| fizetést, szabad lakást és a látleleteknél nem egy szép mellékkeresetet
11995 30| fog.~Serer s az esküdt a látlelettõl már e szobába visszatértek,
11996 5 | reá - lehet-e szomorúbb látmány, mint ez? S mégis volt-e
11997 10| barátnéja kezét -, ha anyád látna, megijedne halványságodon,
11998 13| asztalra csapva öklével - csak látnád, hogy parancsol! Mikor a
11999 17| mint ez a gyermekség, nem látnál ily rosszkedvûnek.~- Más
12000 32| mint ha keservekben kell látnia azokat, kiket szeret.~Hagyjuk
12001 34| szerencsés egyediségek egyikét látnók benne, kiknek az élet majdnem
12002 25| sõt, mind az öreg Réty látó szeretettel viseltetett
12003 25| anyját arra bírta, hogy Ákos látogatásába beléegyezzenek. Miután Etelka,
12004 36| akkor, mikor észrevevé, hogy látogatásai a zsidónak kellemetlenek,
12005 6 | kért, kíméljem meg házát látogatásaimtól, miután - mint keserûen
12006 27| választa oly pillanatot elsõ látogatására, melyben az asszonnyal maga
12007 14| tegyek, ha azt akarom, hogy látogatásom titokban maradjon, jókor
12008 10| egy idõ óta barátnéját nem látogathatá meg többé, szíveik nem változtak,
12009 11| vendég jõ. Nálunk, hol minden látogató a háziúr által személyesen
12010 2 | valahányszor a szomszéd lelkészek látogatóba eljövének, nagy ócsárlás
12011 15| még oly lehetetleneknek látszanának is. Mire Kislakyt kivéve,
12012 8 | nagyszerûebbek- s szebbeknek látszandanak, mintha azokat közelrõl
12013 34| ennyire lekötelezettnek látszassál. Azonfelül, az idõ alatt,
12014 31| hogy bármi súlyosaknak látszassanak a jelek, melyek ön ellen
12015 4 | 4~Láttál-e valaha házi boldogságot,
12016 24| engem részegen látott.~- Láttalak, bruderkám - szólt az esküdt,
12017 14| hogy paradicsomát másokkal láttassa.~Aki valaha életében szeretett -
12018 2 | felett is, elégséges munkával láttassanak el. Ezenkívül még más, igen
12019 39| az utána néző által nem láttathattak; rég leküzdött keserve kitört,
12020 8 | magát hasonlónak inkább láttatja, mint érezi; megbántva minden
12021 29| fal mellett, anélkül, hogy láttatnék, vagy szólna, a sötétben
12022 20| állt, meglátá: - Férget láttatok, no, csak menj Kislakra,
12023 22| gyerekeit Tiszarétrõl, s nem láttátok elébb, mily barátságosan
12024 23| fog eszetekbe jutni, ha láttok: lám, ez az öregember megmenthette
12025 39| nem takarta a láthatárt, e látvány õt ma hidegen hagyá.~Múlt
12026 15| nem lehetett; úgyis minden látványos darabnál a katonaság nélkülözhetlen!~
12027 11| én nem ismertem. Erasmus Laus asinijáról többet szólnak
12028 13| közé.~Nem vagyok barátja Lavater tanának, sõt midõn e világon
12029 35| karavánt eltakarja; mint a lavina, mely midõn a bércrõl dörögve
12030 9 | mint Taksonynak boldog Law-ja, ki most megelégedett képpel
12031 36| hogy Vándoryt, mielõtt lázába visszaesik, még egyszer
12032 36| reménység nincs, s hogy lázában érthetetlen nyelven csak
12033 9 | porció és kontribúció, maga lázadást csinálhat köztök.~- Ne méltóztassék
12034 17| tökéletes apirexia, azaz láztalanság?~- Úgy hiszem.~- Talán már
12035 12| hasonlítsa a többiekhez. Ott a lealacsonyító botbüntetés megszûnt, a
12036 35| melyeket használva önmagamat lealacsonyítom.~Hasonló vitatkozásban találjuk
12037 36| csúcsok egyikérõl a napot lealkonyodni lássuk, minden tíz lépésre
12038 32| belébolondult a nótárius leányába. Ha most, midõn Tengelyi
12039 21| e test- s lélekben erõs leányában ne keresse senki. E szívet
12040 31| maga nem kéri, hogy menjen leányáért, mint kívántatott.~- De
12041 26| Végre - mondá, miután Ákost leányához vezetve szobájába visszatért (
12042 1 | az öreg Tengelyit Vilma leányáról kérdezé, látta, meggyõzõdhetett:
12043 14| gyanítja, mily kincset bír e leányban.~Felkeltek, Vilma anyjának
12044 17| Vilma...~- Igen csinos kis leányka - mondá az asszony, mindig
12045 16| gyermek e világon, mint leányod, s mit csináltál belõle?
12046 31| menj szobádba, s hídd ki leányodat - válaszolt Tengely komolyan -,
12047 16| szemei a jegyzõ - mi történt leányommal?~Erzsébet eliszonyodva Tengelyi
12048 31| kelle jutnom, hogy tulajdon leányomtól csak úgy hallhatok igazságot,
12049 37| csillogó szemeit a szegény leányra vetve - állítsd a vizet
12050 17| azáltal, hogy becsületes leányról így szól.~- Persze becsületes
12051 38| valakinek évekig feje fölött lebegne, végre el fogná veszteni
12052 24| nagy madár szárnyütései lebegnének körülötte, szíve oly csudálatosan
12053 8 | ki most ég s föld között lebegve, hat markos legény vállain
12054 34| hogy atyját e szándékáról lebeszélje. Százszor mondá, miként
12055 3 | tudom. Ha tudná a világ, leborulna elõtte.~- Isten mentsen -
12056 35| taposómalom az élet, melyben, ha lebukni nem akarunk, elõre kell
12057 20| lovait, melyeknek egyike lebukott. Peti, térdig gázolva a
12058 31| ki, valahányszor a herceg leckéit meg nem tanulta, vagy más
12059 15| úgy tetszik, szavazzon, leckéket nem fogadunk el senkitõl,
12060 2 | prókátor az egész törvényszéket leckéztetni akarja, s épp ezért meg
12061 24| felett annyi ideig lebegett, lecsapott - e világon nem vala többé
12062 22| tisztviselõ felindulását lecsillapíták ugyan egy kissé, ha azonban
12063 20| nehézséggel ez örömzajt lecsöndesíté, hogy a rabnak Sz.-Vilmosra-i
12064 19| gerendáiról kényelmesen lecsüggnek, mintha a belépõnek mondanák:
12065 16| láda nyitva van.~Tengelyi, ledobva bundáját, a ládához sietett,
12066 9 | adó vagy más kérdésekért ledorongoltatott; melyek rendkívüli tetszéssel
12067 10| bókot csinált, kalapját leejté, s az ajtónál oly ügyetlenül
12068 24| sietni hall? Sietett õ is, s leejtve dunnáját, már a kulcs felé
12069 31| valaha bíró elõtt aziránt leendek kénytelen védeni magamat,
12070 23| Ákos, úgy én örök hálára leendünk lekötelezve e nemes tetteért. ~
12071 20| a falak mellett annyira leereszkedett, hogy alatta egyenesen megállni
12072 2 | magokévá teszik, eléggé leereszkednek; ki vehetné nekik rossz
12073 26| szüntelen felemelkednie vagy leereszkednie kell a tárgyhoz, melyet
12074 24| egész napon át takarták, leereszkedve nedves ködfátyolt borítának
12075 24| talált lábtót a tört résen leereszték, Kálmán is hallott, a fészerben
12076 15| sõt rugdalódzása, mellyel leeresztéséért küzdött, csak oda vezettek,
12077 39| mintha osztaná ura bánatát, leeresztett fõvel ballagott tovább a
12078 33| azért mégis itt vagyok; s ha lefejeznek, gondold, édesapádat meg
12079 24| koplalj!... õk jóllakva lefekszenek. Még ha legalább enni adnának,
12080 24| tarthatja ki tovább s mindjárt lefekszik; a hajdú is, bár a szigorú
12081 23| alatta csak kis szalma, hogy lefeküdhessék, mellette szegény felesége
12082 24| mihelyt a fõbíró távozott, lefeküdtek, s a kislaki bor dicséretét
12083 34| ki meredek hegyen állva, lefelé kezd sietni, akaratlanabb
12084 12| Tengelyi - oh, ki bírná azt lefesteni méltó ecsettel! Midõn a
12085 7 | egykor kamatos tõkével lefizetend - hamarébb végzõdött, semhogy
12086 4 | veti ki, s ezek nem tudták lefizetni tartozásukat; én csak arra
12087 37| évenként tartoztak, már lefizették - szerencsére nem voltak
12088 34| könnyeket, melyek arcaimon lefolytak, ahelyett, hogy mint máskor
12089 2 | változandók megváltoztatása után lefordítá e beszédet. Hol a beszédben
12090 38| teljesíthetem-e ezen kérését? Jöjjön a legalávalóbb gonosztevõ, kivel zsivány
12091 12| legmélyebben tisztelt fõispánuknak legalázatosabb hódoló tiszteletöket tehessék.
12092 15| Magyarországban mindenhez testimonium legale, két bírói személy, hogy
12093 35| között, kik lerészegedtek, a legalsóbb rangú legalább is fõesküdt
12094 5 | dinnyeágyakon keresztül, legázolva Vilma rózsáit s Erzsébet
12095 27| e látogatást? nem vala a legbarátságosabbak egyike. Azonban Macskaházy
12096 23| hogy sokat ne mondjak, a legbarnábbak közé tartozott; s az öreg
12097 38| Mikor a sereg retirál, a legbátrabbakat küldik hátra, s én háború
12098 20| a kommisszárius a csapat legbátrabbjaival ismét a kunyhó felé rohant,
12099 10| egyediségek közé tartozott, kik a legbátrabbra is kellemetlenül hatnak.
12100 2 | hogy becsületes ember; s ez legbizonyosabb jele annak, hogy csakugyan
12101 22| szabad - szóla közbe Zátonyi, legbölcsebb kifejezésre szedve össze
12102 19| boldogabbak álmunkban, mint ébren, legboldogabbak akkor, ha végre álmaink
12103 15| alkotmányok legszebbike s legboldogabbika! De jõjenek ez ócsárlók
12104 8 | vetve magát -, én a világ legboldogtalanabb embere vagyok. Láttad ma
12105 7 | többséghez jutottak, az alispánt legbuzgóbb pártolóik között találák,
12106 37| mondani, mint hogy azok, kik legbuzgóbban járnak üléseinkbe, egyszersmind
12107 34| szabadon elolvashatják, legcélirányosabbnak tartom, ha a levelet, mely
12108 2 | urasági udvarban kaphatni legcélszerûbben, egész háza teli van jobbágyfiúkkal
12109 22| arisztokráciához vezet, nálunk a legdemokratikusabb institúcióknak egyike. A
12110 2 | irigyelhetõbb - az-e, kinek léte legédesb gyümölcsöt hozott, de mint
12111 11| seregnek, mely mezõiden legel, s ki azt elõdbe vezeti -
12112 26| Majd meglássuk! - mondá legélesebb hangján a másik -, az irományok,
12113 32| hogy ily gonosz emberek a legellenkezõbb vádakkal lépnek fel felsõbbségök
12114 1 | elõrehalad. - A messze elnyúló legelõk, melyeknek változatlanságát
12115 22| kívánhatja, hogy e megye legelõkelõbb családainak egyike megbecsteleníttessék,
12116 2 | minden urasági földek- s legelõktõl elzáratnak. Hogy e fordítás
12117 36| néha szomszédai határán is legeltette, most még arra sem nyerhet
|