10-alkal | alkmo-atjut | atkai-bekot | bekov-boldo | bolon-csele | csels-egesz | egete-elhih | elhin-elszo | eltab-erdem | erdo-falat | falba-felme | felmo-folge | folgy-fuget | fugge-gyilk | gyoke-haram | haran-hinek | hinne-igazs | igazt-ittle | iv-pa-kapac | kapas-keres | keret-kikol | kikot-konyo | konyv-koron | korso-legel | legen-lovel | loves-meger | meges-megse | megsi-messz | meste-nehan | nehez-nyomo | nyomt-oktat | oktob-parto | partr-ragal | ragas-rotha | rotsc-szaba | szabn-szere | szeri-tabla | tabor-tekea | teker-tobbi | tobbn-ugyet | ugyne-valla | vallh-vetes | vetet-zajat | zajav-zuhan
Fejezet
12118 38| pásztoremberei s szegény legényei tapasztalván, hogy Viola
12119 9 | élelemszerek vannak, oly legényeket, minõknek bizonyos úriemberek
12120 23| bort. Lováról majd az én legényem gondoskodik.~- Az nem járja,
12121 23| lesz hozzád.~- Menjen addig legényemhez, János - mondá Kálmán ehhez
12122 17| reményeinek, ki a borotválás közt legényén azon észrevételt tévén,
12123 24| oly alázatos, hisz máskor legénykedtél?~- Teins uram - válaszolt
12124 14| nádasban, csupa tréfa ily legénynek sötét éjjel lovagolni. -
12125 17| jól tudák, hogy nyalkább legényt találhatnának, és sok arc
12126 16| elkerülése végett küldje lovait legényünkkel, megtette, pedig igen kedve
12127 32| egyszerre.~- A legszebb, legépületesebb dolgokat, arról meg lehettek
12128 7 | önmagára nézve, egyike a legérdekesebbeknek, és sajnálni lehet, hogy
12129 7 | kötelességem parancsolá, hogy a legérdekesebbet végére tartsam fel. Minden
12130 2 | Utópiában Jónást a polgárok legerényesbikévé, magas civilizációink közepette
12131 12| akárhányan, kiket most a legerényesebb férfiak között említenénk?
12132 22| számkivetésbe, mert mindenkitõl a legerényesebbnek tartatik. Tudja mindenki,
12133 15| éppen azon okok, melyeket legerõsebbeknek tartott, hatottak legkevesebbé,
12134 23| mindenfelõl nézik és látják, a legerõsebbnek elvész bizodalma. Mihelyt
12135 12| gróf négy szem között a legérzékenyebb hangon a legszabadabb elvek
12136 14| férfinak, a legjobb-, a legérzékenyebbnek nincs fogalma errõl. Ha
12137 2 | Minden jobb ember életének legfájdalmasabb idõszaka az, melyben meggyõzõdve
12138 2 | földesúr, kiben a megye egyik legfelvilágosodottabb s szabadelvûbb táblabíráját
12139 8 | részesült, egyike vala a legfényesebb- s legmagyarabbaknak, melyeket
12140 32| mellékes céljainak egyik legfõbbike az: hogy találkozó helyül
12141 20| ez irományok reá nézve a legfontosabbak, és most itt hagyja elégni
12142 9 | utósóját említjük, mint legfontosabbat, mely az angol s magyar
12143 1 | A Réty család egyike a leggazdagabbaknak. Fiai született táblabírák.
12144 22| mire csak a természettõl leggazdagabban megajándékozottak számolhatnak,
12145 38| hányszor nem bújtam el a leggyávább teremtésként az erdõben;
12146 24| sudarak remegve hajlonganak a leggyengébb szellõ érintése alatt...
12147 1 | látszassék, vagy hogy testének leggyöngébb részét a levegõ gonosz befolyásának
12148 8 | fölvidított - mert a bor leghamarabb száll fejünkbe, ha víg gondolatok
12149 12| éljenek, a közszeretetnek leghangosabb és legsemmitjelentõbb kitörései.
12150 12| elfogadott elvek mellett leghangosabban nyilatkozik s küzd, elismerést
12151 17| Jánossal. Minden befolyásnak leghatalmasabb eszköze a megszokás. Miniszterek,
12152 38| idejében sokszor jártam úgy a leghátulsóbbak között; de lám, öcsém, épp
12153 22| azt nekem mondja, a megye legidõsebb fõbírájának? Már ez mégis
12154 30| azonnal gondolatcsere támad, a legigazságosabb csere a világon, hol ritka
12155 32| mondatnak ki - kétségen kívül a legillendõbb hely, hol az alispán nagy
12156 11| történhetik? Tengelyi a leginpraktikusabb ember a világon. Sértsd
12157 17| pillanataiban a németfaj roppant légióit felszámítja, hihetõképp
12158 2 | is lehetne másképp? talán legirigylendõbb kiváltsága a gyermeknek,
12159 1 | hatszáz élõszentje, vagy legislegalább éppannyi százezer szenvedõ
12160 9 | példáját kövessék, s mi írónak legiszonyúbb csapás, szép szemeiket hibáim
12161 22| tapasztalták, a közönséges életben legjámborabb férfiak mily bosszúsak,
12162 20| kétkedés nélkül, mintha a világ legjártabb országútján haladna, s a
12163 19| tudnék, mely újabb idõben legjelesb magyar mûveinket - mert
12164 11| ki a fõispánt pártjának legjelesbjeivel a megyeháznál várta, e Demosthenest
12165 14| lánytól bír; férfinak, a legjobb-, a legérzékenyebbnek nincs
12166 2 | kályha s szobatalapzat legjobbak úgy - mint állnak; - hogy
12167 33| szívemre kötötte, hogy a legjobból hozzak. Magam voltam a kocsmában,
12168 20| tiszai földesurak egyik legjövedelmezõbb tulajdonává teszi. Ledõlt
12169 12| hivatalbani maradását ön legkárosabbnak tartja; magam más nézetben
12170 1 | igazam? az agarászat nem a legkegyetlenebb idõtöltés, ugye, mellyel
12171 1 | barátom, az úri mulatságok legkegyetlenebbike nem az agarászat, vannak
12172 29| a tiszaréti határ egyik legkellemesebbike vala. Az óriási nyárfa messze
12173 32| termeket is találhatnának, a legkényelmesebb mégiscsak a megyeháza marad,
12174 11| szólt Magyarország egyik legkerekdedebb másodalispánja.~- De mikor
12175 8 | néha egyszersmind éltünk legkínosabb csalódását juttatja eszünkbe,
12176 27| nyugodtan. - Semmit, mi legkisebbé ellene szólna. Ákosnak vannak
12177 4 | nem ér fel azon örömök legkisebbikével, melyeket tiszta keblek
12178 7 | megyében kétségen kívül a legkitûnõbbek.~Az elsõ, ki közöttük figyelmünket
12179 2 | legszomorúbb, habár éppen nem legköltõibb szaka, mely alatt számtalan
12180 33| bajom van velök, pedig már a legkönnyebb vasat verték reám. De ki
12181 39| nyomán van. Most az üldözõk legközelebbike lovastól felbukott; megint
12182 5 | hogy azt, mi a közállományt legközelebbrõl érdekli, az alispán úr szénáját
12183 14| örömeinket. Ha a magában legközönyösebb tárgy kedvesünk szerelmére
12184 37| nagy részének, melyeket a legkomolyabb képekkel s néha homlokunk
12185 30| házban jól ismeretes; a legkülönösebb az, hogy rablás, amint hallom,
12186 8 | találkozott, kérdésen kívül a leglármásabb Ákos volt, és senki divatszerûbben
12187 9 | Igen, progresszív adó, a legliberálisabb dolog a világon; a francia
12188 2 | ki ellen az ingerültség legmagasb polcra hágott: semmi sem
12189 8 | egyike vala a legfényesebb- s legmagyarabbaknak, melyeket képzelhetünk.
12190 37| embert magával? míg sokan legmegfoghatatlanabbnak azt tarták, hogy éppen Völgyesyt
12191 6 | védelmezni, de azé, melyért legmelegebben érzeni lehet.~- Gondolod -
12192 1 | magas csillagoktól a föld legmélyebb gyomráig, hol rejtett erekben
12193 12| várják a pillanatot, hol legmélyebben tisztelt fõispánuknak legalázatosabb
12194 32| rab található -; hanem a legmulatságosabb társaság, kényelmes pipázás
12195 35| nem fog bírni! Miként a legnagyszerûbb tények néha a legkisebb
12196 2 | kõ jelöli a helyet, hol a legnemesb szívek egyike hamvad el,
12197 14| óhajtott. Ákos a legszebb, legneveltebb ifjú a vármegyében, kinél
12198 8 | közte s Kálmán között néha a legnevetségesebb ellentéteket idézte elõ.
12199 5 | történt, mennyire a falu legöregebb lakosai sem emlékeznek.~
12200 6 | nyerészkednek rajtunk, hogy a lehetõ legolcsóbb áron legtöbb köszönetet
12201 2 | padoltathatná ki szobáját legolcsóbban, csak hogy szíve kedvesének,
12202 25| fiának magaviseletében a legóriásibb háládatlanságot látá, melyet
12203 2 | környék legszebb leányával s legpajkosabb fiával nemsokára megismerkedünk;
12204 3 | melyeknek elõkelõbbjei a legpontosabb szolgálatot találják. Ha
12205 2 | kivel még mint jurátus a legregényesebb barátságban élt, Taksony
12206 14| leves, mely a szakácsné legrejtettebb érzelmeit elárulja, ne sózassék
12207 14| gondjait, csak õk tudják, a legrendezettebb házban is mennyi van, mit
12208 20| sietnek, mi, mint tudva van, a legritkább esetek közé tartozik, miután
12209 6 | egyszersmind azon neme, melyet legritkábban találunk. Minden fájdalom,
12210 18| elbeszél, én itt egyenesen a legrövidebb úton futok a sz.-vilmosi
12211 25| egyenlõn megvan a legszebb s legrútabb arcnak: úgy azon fõhajlamokat,
12212 6 | Ákoséi, egyke a fõdolgoknak, legsebesebb úton jutnak Vilmához, kit
12213 12| közszeretetnek leghangosabb és legsemmitjelentõbb kitörései. Bocsássa meg
12214 14| keresve, a botokat is a lehetõ legsikeresebb módon akarja alkalmazni.
12215 31| érdekében feküdhetett: mi a legsúlyosabb gyanú okát találjuk Tengelyi
12216 12| legérzékenyebb hangon a legszabadabb elvek mellett nyilatkozik,
12217 38| 38~Minden ember, a legszegényebb körben töltötte bár életét,
12218 38| torony harangja megkondul a legszegényebbnek; ki egész éltén át elhagyatva
12219 36| ellent e szelíd befolyásnak.~Legszembetûnõbb vala Vándorynak ezen hatása
12220 27| tulajdon házukhoz? Hisz a világ legszemtelenebb emberének kellene lennem,
12221 22| az ügynek csak árthat, a legszentebbet csak nevetségessé teheti,
12222 7 | a polgári kötelességek legszentebbikét, mely nagy férfiainak fölmagasztalt
12223 12| A magyar paraszt talán a legszerencsésebb, kit eddig láttam.~- Ne
12224 34| elnyomassék? hogy a legjobb, legszeretõbb család ennyit szenvedjen,
12225 7 | legalább nemök iránt mindig legszigorúbbak, s kérem õket, legyenek
12226 17| nem ritkán látjuk, hogy a legszilajabb, ki minden idegentõl sírva
12227 2 | kezdõdik hõsûnk életének legszomorúbb, habár éppen nem legköltõibb
12228 36| szerzett, azonban csak a legszükségesebbnek elmondására akarok ezentúl
12229 39| s ezt látva, neki mégis legtanácsosabbnak látszott, ha útját tovább
12230 8 | volna, s miután a legtöbb s legtartósabb ismeretségek a száj által
12231 20| abban, mely Sz.-Vilmostól legtávolabb fekszik, vonult meg Viola
12232 3 | de leírni nem. A kertnek legtávolabbi részét mintegy húszholdas
12233 8 | újabb idõkben a történetek legtávolabbikai közé számíttatik.~Minden
12234 3 | Macskaházy járatos vala a törvény legtekervényesebb ösvényein, s a homálynak
12235 12| melytõl mi származunk, a legtermékenyebb földet választá letelepedése
12236 25| hallasz többé egy szót. Legtermészetesebb, ha apámmal szólok.~- Ha
12237 35| Szóval Csatlósy egyike a legtiszteletreméltóbb egyedeknek, valóban népszerû
12238 7 | leghelyesebb az, melyet a megyében legtöbben védenek; ehhez tartva magát,
12239 37| egyszersmind szólás végett legtöbbször kelnek fel, s így legalább
12240 22| emberek vagyunk mind, a legügyesebb köztünk hibázhat - mondá
12241 1 | kényszeríttetnének, sõt ha a legügyesebbek, kik hivataluk titkaiba
12242 38| okos generális mindig a legutolsókat dicséri s jutalmazza meg
12243 1 | el ez alkalommal éppen a legutósó s legrosszabb agár által -
12244 20| e szerénység felülmúlja legvérmesebb várakozásainkat.~- Biz én
12245 12| vele. Az emberek e neme legveszedelmesebb.~- Nem hiszem, kegyelmes
12246 39| keresztülment, elkeseríti a legvidámabb kedélyt, s a jegyzõ a komoly
12247 17| szomorú gyászkíséretével a legvígabbat is elkedvetlenítheté, felsóhajtott,
12248 1 | azok között, kiknek neveik legvilágosabban bizonyítják ázsiai származásukat,
12249 15| leszünk készen, s itt oly légvonal van, hogy valamennyien megbetegszünk.~
12250 37| alakban mutatkoznak. Nehányan légvonalt éreznek s megfázástól félnek;
12251 3 | Sõt még szeretem, így két legyet ütünk egy csapásra, úgyis
12252 39| szebb könyvet írhatnának - legyetek meggyõzõdve, nem rendkívüli,
12253 24| látszólag közelebb álló veszély legyõze minden más tekintetet, s
12254 38| vigasztalásra van szüksége, s legyõzé még anyai keservét is. -
12255 19| az elsõ tisztviselõknél legyõzetett, itt is, mint közönségesen
12256 15| átható hangjával a többieket legyõzheté.~- Kérem, édes öcsémuram,
12257 14| mennyi akadály, mennyi talán legyõzhetetlen gát fekszik még köztünk
12258 12| fölvilágosíthatjuk, elõítéleteiket legyõzhetjük; de hatvanéves ész tévedései
12259 36| policiától, egészen ment. - De legyõzöm hajlamomat, s nem mondok
12260 20| ostrom vissza volt verve; a legyõzött had hatalmas vezére körül
12261 8 | alkotmány épségére; de „legyõzve bár, megtörve nem” - mint
12262 3 | a korcsma után mindig a legzajosabb hely. Az úrfi, mint tudjuk,
12263 14| segítségért kiáltott.~Ákos lehajlik. E pillanatban lövés hallatszik,
12264 33| támaszkodva ült ott, s feje lehajlott, úgyhogy alig lehete látni
12265 2 | a fiatal Réty szomorúan lehajtja fejét, s hõsünknek minden
12266 16| repültek, itt nagy zökkenéssel lehajtva a töltésrõl Kálmán tapasztalá,
12267 38| rokonom nem volna is, inkább leharapnám a nyelvemet, mint hogy eláruljam.~
12268 39| azt kimondá, vala utolsó lehelete.~- Legyen isten irgalmas
12269 28| mindjárt, látni fogod, hogy leheleted, melyet csak rosszra használtál,
12270 22| mondott, ismételni fogja végsõ leheletéig; s Zátonyi talán már kimondta
12271 36| Arcához tartá ajkait, nem érzé leheletét, szívére tette kezét, az
12272 21| mely között talán férje leheli ki életét, s õ jelen sem
12273 2 | nem veszté reményeit végsõ leheltéig, csakhogy azok most egy
12274 37| lelke ily érzésre képes? nem lehetek-e bizonyos, hogy azon percben,
12275 5 | háznál nincs, átlátá, mi jól lehetend az egész történetet Tengelyi
12276 15| teljesítendi, habár azok még oly lehetetleneknek látszanának is. Mire Kislakyt
12277 22| felett, én magam elborzadtam, lehetetlenség, hogy hazudott volna.~Sóskuty,
12278 14| tisztújítás elõestéjén csaknem a lehetetlenségek közé tartozott, s hogy hatalom
12279 22| megtagadták, megfeledkezve a dolog lehetetlenségérõl, erõszakkal akará kivinni
12280 15| teins megye látja, hogy lehetetlenséget parancsolt - szólt mindig
12281 7 | minden további vitatkozást lehetlenné tett: másképp Karvaly bizonyos
12282 12| melyeknek elérése majdnem lehetlennek látszik? S e vágy, melyet
12283 14| szíve szorultságában teljes lehetlenségét be nem bizonyította volna;
12284 11| egy része „bizony már itt lehetné”-vel vagy „bizonyosan késõn
12285 2 | szakítja szét, Erzsébet boldog lehetne-e isten mennyországában, ha
12286 20| most valóban ritka dolognak lehetnénk tanúi. A rónán, hol õszkor,
12287 12| de hol a haladásnak még lehetõsége is megszûnt; ha senki vágyaival
12288 2 | azon botlások s fölbukások lehetõsége-e az, mi vadászatodban legtöbb
12289 23| midõn Viola megmenthetésének lehetõségérõl hallott, most ismét azon
12290 14| de midõn valamely bajnak lehetségérõl meggyõzõdtünk, valóságán
12291 36| javíthatása sok esetben lehetségessé válik, de mindig csak olyanok
12292 28| felkereste. - „Miként is lehettem oly bolond - szóla magában -,
12293 6 | adatott, majd egy madár vagy lehulló levél után futva, majd a
12294 7 | zordon õsz zúgó szele eljön, lehullva tövérõl, melyen édes gyömölccsé
12295 24| türelmetlenséggel várának reá.~János lehúzta csizmáit - a cigánynak erre
12296 22| szolgabíró parancsolta, hogy lehúzzanak? ugye, teins urak? Bolond
12297 8 | fölállításában, mint a régi állapotok leírásában remekelnek, még nem találkozott
12298 35| bálokat írhatnék le, melyeknek leírásánál szép olvasónéim szívöket
12299 11| játszik, a cserepesi ház leírásától, mint mondám, fölmenthetném
12300 22| kétkedik, de hogy a jelen leírásból, mely kétségen kívül hiteles,
12301 11| mindenki észreveheté, erõs a leírásokban, s ennyi lárma visszaadására
12302 1 | olvasóim is, bármi gyönge leírásom után, több érdekkel tekintenek
12303 7 | természetesnek fogják találni, hogy leírásomat e megjegyzéssel kezdem;
12304 6 | olvasóimnak nem mutathatom be; leírásommal nem fogják beérni. Sok szeretetre
12305 35| farsangon által, mi engem leírásra csábított már csak azért
12306 12| regényírók személyeik köntöseit leírásuk egyik fõtárgyának tartják,
12307 1 | által két vastag kötetben leírattak; azonban elbeszélésem távol
12308 2 | elképzelheti azt, mint én leírhatnám; elég, ha mondom, hogy miként
12309 36| szerelmes jelenetet kell vala leírnom, melyekbõl ifjú olvasóim,
12310 10| körülményeiket említheti a leíró. Vilma azon lények közé
12311 32| olvasó, hogy midõn ezeket leírom, talán azon törvényhatóságra
12312 22| két tanúbizonyság röviden leírva a még egyszer behívottak
12313 23| úr a fõbírót s esküdtet leitatja, úgyhogy inspekcióra nem
12314 24| ezek az emberek, nézd csak, leitták magokat, mint a csap.~-
12315 26| az elõbbi.~- Tudom.~- A lejárás minden egyes váltónál...~-
12316 33| az, ki a világos udvarról lejött, míg szeme lassankint a
12317 3 | téren hosszú sóhajokban lejt át az õszi szél, hideg érintése
12318 22| arcain keserû mosolygás lejte át -, isten áldja meg azért,
12319 35| pedig ily hosszú idõszakon lejtettem át) ennyi elmélkedés talán
12320 20| legjobban kiugornia, egy lejtõs helynek valának tulajdoníthatók,
12321 20| tett, felugorva, s falról lekapva fokosát -, majd meglátjuk,
12322 9 | kik e veszedelmes ellenek lekenyerezését egymás közt föloszták.~Csak
12323 22| felmentését, mind a Réty család lekötelezését egyesíthetni gondolván,
12324 34| világ elõtt irántam ennyire lekötelezettnek látszassál. Azonfelül, az
12325 12| kevés jóakarat, s örökre lekötelezhet.~Tengelyi azok közé tartozott,
12326 16| esetért, mely Ákost biztosan leköti? S tudod‑e, hogy lányod
12327 36| gondolat- s érzelmeimet lekötötte, melyen kívül még képzelmi
12328 25| lepte el, s ki alig bírá leküzdeni az érzelmeket, melyek keblét
12329 39| által nem láttathattak; rég leküzdött keserve kitört, s szemének
12330 22| szerencsétlen nõ gyermekeivel leláncolt férjéhez jött, nem fogom
12331 33| megtörött hang, a nehéz lélegzet s köhécselés, mellyel beszélt,
12332 37| beteg nem felelt; egyenetlen lélegzete, a nehéz fohászok, melyek
12333 20| szemeit, de nem látott, hosszú lélegzetekben szívá magába a friss levegõt,
12334 31| haza - mondá az asszony lélegzetén kívül.~- Mi történt? - kérdé
12335 20| mondá a másik, nehezen véve lélegzetét - nincs serétünk?~- Nincs -
12336 21| tartatik, a falunak e test- s lélekben erõs leányában ne keresse
12337 14| veszem utamat, s csárdánknál lelem magamat. A lovas alkalmasint
12338 7 | s számtalan bókok között lelépe a tornác elsõ lépcsõjére,
12339 25| mások végzik? Három év múlva lelépek, s helyemet neked adom által.
12340 19| hivatalt eddig viselé, önként lelépett - nem volt nehézség; miután
12341 17| bízhatnának, a földön nem lelhetnek; s maga a nagyságos asszony,
12342 25| utáni vágy fel fog támadni lelkedben is; napok, hol lelkedet
12343 36| Emberi kötelességed, lelkednek üdvössége kívánja tõled
12344 20| Monddsza, Zsuzsi, de igaz lelkedre mondd, mentél-e így éltedben?~-
12345 3 | de...~- Hisz tudom, ön lelkéhez nem fér haszonvágy, de az
12346 7 | ellenzék soraiba állt? De nagy lelkek nem így bosszulják meg magukat,
12347 12| használhat, s azon szolgai lelkekbõl, kik minden felsõbbségnek
12348 34| mondhatni; bármi távol van lelkemtõl a nagyravágyás, nem egyszer
12349 36| kit trónra emelne ifjú lelkesedésében, azzal nem oszthat mást,
12350 3 | szakítá félbe ügyvéde lelkesedését Rétyné, ki egyébiránt nem
12351 34| társaim hazájokról szólván, lelkesedésökben részt nem vehettem; ha láttam,
12352 37| enyhítésérõl vala szó, annyira lelkesedett, s kinek az állatkínzás
12353 22| tettre vagy legalább szólásra lelkesít (a magyar kocsisok némely
12354 36| vallásos érzelmek ehhez lelkesítenek.~A hatás, melyet fõképpen
12355 36| melyhez csak emberszeretet lelkesíthet. - Én ismerek ily férfiakat. -
12356 37| egész népet a hadi dicsvágy lelkesíti; Hollandiában ott vannak
12357 20| most nem vigyázott többé. A lelkesítõ ital azonban, úgy látszik,
12358 36| ember közeledése, ki hitétõl lelkesítve, csendes munkásságával embertársai
12359 7 | és a sz.-vilmosi nemesség lelkességétõl reménylhetõ, a szónok még
12360 11| Cserepesen találjuk, s ha a lelkességrõl a lárma szerint ítélünk,
12361 2 | voltak lelkében. Határtalan lelkesülés minden jó- s nemesért, minden
12362 2 | borából oly egybehangzó lelkesülést ihattak Taksony patriotikus
12363 35| nem érdemli, hogy érte lelkesüljünk. Ákos más helyzetben, mint
12364 15| Nézzük tehát - szólt a lelkesült Kislaky, ki mindig a titkos
12365 17| betege van - folytatá Serer lelkesülten -, nem hí-e mindjárt aleopathákat?
12366 34| kigúnyoltatám, hogy egy szegény lelkész- s egy falusi jegyzõtõl annyira
12367 2 | fogja, oly erõs vala az öreg lelkészben, hogy a gyermek jövõjérõl
12368 11| befolyása van, fõképp a lelkészekre, s ha ellenünk fordul...~-
12369 36| akarná meggyõzni, hogy a lelkészen kívül senki jelen nincs,
12370 2 | kedvesének, ha majdan a bárdiak lelkészévé válik, helyzete kényelmesebb
12371 2 | sem jutott. Mintha a bárdi lelkészhivatalon kívül oly valami, mi után
12372 26| gyertyáját a konyhában letéve, a lelkészlak felé indult, míg Peti felvevé
12373 39| találhatott volna, mint kis lelkészlakában, hová minden, ki segélyt
12374 17| másik rablást is, mely a lelkésznél megkísértetett, hol szintén
12375 2 | ha apja él s neki a bárdi lelkészséget átadja, õ kívánatinak kielégítésére
12376 36| kötése iránt. Vándory s lelkésztársa, bár ezért sokak által vallásos
12377 35| gondolá sokszor magában. - E lelketlen emberhalom, mely echoként
12378 35| szeretetreméltó tulajdonaival bírt, lelkierõt s szilárdságot nem keresett
12379 32| de alig felelt.~- A rossz lelkiisméret - mondá Sáskay sóhajtva.~-
12380 34| süllyedett, te õt, amennyire lelkiismereted engedi, védelmezni tartozol!
12381 22| történik, minden egyesnek lelkiismeretén fekszik.~- Hisz, lelkem -
12382 22| soha nem gyanított érzés, lelkiismeretének furdalása tölté el. - Istenem! -
12383 37| láthatják, csak szerfölötti lelkiismeretességemnek tulajdoníthatók, mellyel
12384 2 | fürtökkel, de még testi- s lelkiképp ép erõben találjuk.~Ha olvasóim
12385 3 | igaz - sóhajtá Rétyné, ki lelkiösmeretét ez okok által teljesen megnyugtatva
12386 9 | sajtószabadságot, a kereskedési, lelkiösmereti szabadságot; akarjuk mindenekfölött,
12387 1 | Boldizsár, ugyane falu reformált lelkipásztorával találkoztak.~Ezen férfiakra
12388 39| olvasunk, ilyen vala e férfi lelkülete; a láng, mely szívében égett,
12389 7 | legnagyobbat említem, melyrõl erõs lelkületénél fogva, maga ugyan sohasem
12390 18| kivéve gyepõit, ülésérõl lelökött -, majd adok én neked kocsmában
12391 7 | nagyravágyásának tárgyat lelve, lelkesedéssel teljesítendi
12392 23| nyugtalansággal, a másik. - Lemegyek egyenesen a törvényszékhez,
12393 32| magunk elõtt. Ha ezeken lemegyünk, folyosóra jutunk, s hosszán
12394 23| akarhattok.~- De talán mégis, ha lemennék - mondá Kálmán, ki e megjegyzésnek
12395 19| felemésztett tál kocsonya, csontig lemetélt sódar s a brinza - mibõl
12396 2 | tisztújítás nagy napja.~Réty lemondása, az alispánok, fõügyész,
12397 34| távol vala tõlem. Önként lemondék minden követelésekrõl, melyekhez
12398 8 | én, nem érdemes reá - én lemondok -, én...~- Ne igyál bort
12399 36| megye kijelöltje önként lemondottak, s a vitatkozó részek egy
12400 26| hogy többet reménylhetnék. Lemondtam fellengzõ álmaimról, s más
12401 26| komolyan. - Ha a szabadságról lemondunk, legalább egyenlõséget kell
12402 34| birtokában, minden egyébrõl lemondva, magamat gazdagnak érzém?
12403 6 | jut, egy negyedóra alatt lemuzsikáljuk. Vilma imád, kezdetben,
12404 1 | ugyanerre a história; mely Jákob lencsetálától a párizsi békességig, sõt
12405 22| senki magát emiatt a többiek lenézésére feljogosítva nem érezheti,
12406 16| érezheti, kik által különben lenézetett.~- Barátom - szólt Tengelyi,
12407 17| mégis úgy bánnak, mint ha mi lennénk a felsõbbek, s ezen vágy
12408 1 | nem szemeidért, hanem más lényegesb okok miatt ragaszkodik atyámhoz. -
12409 8 | táncosukra.~Ákos e tekintetben lényegesen különbözött tõle, sõt barátjának
12410 1 | igazságtalansága felett, mely emberi lényeknek ily sivatagot adhata lakhelyül.~-
12411 23| az istállóba ment, s míg lenyergelé s megtisztogatta a lovász,
12412 2 | egész erejével azon egy lényhez ragaszkodik, melyet a kegyes
12413 22| halavány? s hogy hosszú haja lenyíratott stb. A törvényszék azalatt
12414 19| ahová lépsz, lábad legszebb lenyomata visszamarad, úgy, hogy mihelyt
12415 33| lépcsõn érezni kezde, annyira lenyomó hatást gyakoroltak Tengelyire,
12416 8 | faragva, színekkel mázolva s lenyomva minden kanálon új címerét
12417 14| teli bánatokkal! Mint a nap lenyugodva világos vonalt hágy maga
12418 20| alkalmatlan részét takarta, lenyúlt egész a Tiszáig, melynek
12419 8 | a küzdõt tetõtõl talpig leönté, ki most ég s föld között
12420 8 | széttépett atillával, borral leöntve, háromszáz nemestárs karjai
12421 35| fehér foltjai lassanként leolvadoztak. Völgyesy a legnagyobb felgerjedésben
12422 2 | beszédbõl igaz, sed ex ungve leonem! bízzék bennünk s fõbírónak
12423 37| kijõni s sietve a megyeház lépcsõi felé menni látta. A dolog
12424 2 | kardját a fölséges curia lépcsõin, föl s alá; s így elkészülve
12425 7 | között lelépe a tornác elsõ lépcsõjére, s miután a vendégek nagy
12426 18| mellett felállíttatá, meghalt, lépcsõkövén a vándornak nyughelyet nyújta.
12427 32| azt felnyitják, tizenkét lépcsõt látunk magunk elõtt. Ha
12428 24| volt szüksége -, s miután a lépcsõzeten lámpást gyújtottak, csendes
12429 34| ha most, mint testvéred lépek fel s az apai örökségnek
12430 35| megbecstelenített névvel lépend a világba, s most végre
12431 17| tulajdonképpen, ha sok túrós lepényt vagy töltött káposztát ettem
12432 19| még mielõtt amaz arcainkon lepergett; s Nyúzónak e ház oly teli
12433 34| tolongó tömeg által minden lépésében akadályozva, s mégis magányosan
12434 5 | annyi bizonyos, hogy minden lépésedet ismeri, s ma is tudta, hogy
12435 25| mostohánk s Macskaházy lépései ismeretesek elõtte, akár
12436 32| keserûen -, elõször, mert lépéseinek nem lesz sikere; másodszor,
12437 35| amennyiben a legközelebbi lépéseknél túl nem terjed. Mint a tudományokban,
12438 27| Rétyné õrizkedni fog oly lépésektõl, melyek inkább magának,
12439 29| juthattam volna. Hogy e lépésem valaki által megtudassék,
12440 34| nem hittem, hogy gondatlan lépésemet megbocsáthatja, s magamba
12441 38| elmebetegség volt legyen szörnyû lépésének oka, mint azt sokan hirdeték,
12442 36| életednek e legfontosabb lépésére nézve mást, mint saját meggyõzõdésedet
12443 34| bocsánatát a meggondolatlan lépésért, mellyel agg napjait elszomorítám.~
12444 25| hogy éltem legfontosabb lépését akaratja ellen tegyem.~-
12445 29| meglátszik, amint minden lépésnél körülfeccsent.~- És ez mi
12446 2 | történetem tekervényes útjain lépésrõl lépésre követ, s azért nem
12447 7 | mindég, egészen váratlanul lepett meg, s ki, mi ismét mindennapi
12448 1 | haza istápjainak, s miként léphetne fel fõképp azon méltósággal,
12449 19| zarándokolnak: szomorúság lepi meg szívedet, melynek kifejezésére
12450 1 | nincs egyéb hátra, mint lepihenni s elvárni az álmot; de ha
12451 4 | gyanítva élveznek, akkor lépj tisztelettel a tiszaréti
12452 34| álnevemet letéve mint testvéred lépjek fel a világ elõtt, semmi
12453 25| megakadályozhatnánk? vagy nyilván lépjünk-e fel, mi, Rétynek gyermekei,
12454 34| nevemet s birtokomat követelve lépnék fel. Te tudod, hogy valót
12455 2 | agg fõvel, hideg kebellel lépnénk az életbe, könnyen s olcsóbban
12456 1 | alispánok közelében járnak lépteid.~Minden, mit a Rétyek építének,
12457 11| Tisztelet s hála követi lépteidet - folytatá a szónok nekibátorodva -,
12458 20| tûzbe dobtam. - Végre lépteik az erdõben eltûntek, s az
12459 36| oltárnál láthassák, s én minden lépten feltartom s magyarázatimmal
12460 33| kegyetlenek, nem bánom. - Léptessük életbe Dráko törvényhozását,
12461 15| a titkos szavazás életbe léptetésére elfogadtattak.~- Kérem alássan
12462 15| látja, mellyel eszméi életbe léptetnek.~A kis asztal, mely mellett
12463 8 | Ákos, annyira meg valának lepve, hogy elsõ pillanatban nem
12464 33| csinált, hová poggyászát lerakta, s a többi, helyeikbõl kiszorított
12465 37| akadt fel -, lábánál fogva lerántja ülésérõl, s úgy megdöngeti,
12466 15| megfosztassék. - S ujjáról lerántva pecsétgyûrûjét, az asztalra
12467 10| helyérõl -, képzeld csak, ismét lerészegedett!~- Talán ismét csalódtál,
12468 23| más, mint hogy a hajdúk lerészegedjenek, s hideg éjjel Nyúzót s
12469 24| vigyázzatok magatokra. Csúfság lerészegedni az embernek, elinni eszét,
12470 35| vezethetém, hogy azok között, kik lerészegedtek, a legalsóbb rangú legalább
12471 24| Nyúzót nem bírta eléggé lerészegíteni, midõn az alakban, mely
12472 24| minden õröket és cselédeket lerészegített. Meg akarják szabadítani,
12473 24| nem engedé, hogy Nyúzót lerészegíthesse. Macskaházyról nem is szólok.
12474 12| mely titkos sárgákból áll, lerészegítve, kocsira tétetik, s most
12475 33| álmélkodásokból, melyekben, miután lerészegült tömlöctársai álomba merültek,
12476 14| által hírt vett, vele együtt lesbe állt. A lopást, mielõtt
12477 5 | vetének, nem ismerheté meg a leskelõdõt, de látta, hogy az alak,
12478 32| te ismét szép víg leányom léssz, nemde?~- Oh, atyám! - szólt
12479 14| bánat- s örömének terhe alatt lesüllyedett, s ami keblét tölti, több,
12480 17| az utolsó is. - S Rétyné lesüté szemeit a nyugodt, elhatározott
12481 16| szememet mint gonosztevõnek lesütnöm kell, midõn Vilmám említtetik...~-
12482 16| nem szóltam, de csak úgy lesütöttem szemeimet, s õ derekamon
12483 5 | pórul járunk, s csak te lész oka.~- Az egész faluban,
12484 36| láthatár felett elvérezve leszáll, vagy a hold milliónyi csillagok
12485 2 | épületeire a vörös kakas leszállása ígértetett. A vizsgálatnak
12486 20| felszólított hajdú magas bakjáról leszállhatott, a kocsi ismét egyenesen
12487 26| fertály esztendõre fogja leszállítani. De mégis tömlöcben! éspedig
12488 18| gyenge állapotában a nap leszállta elõtt el nem éri. Egyszerre
12489 16| elakadtak, Kálmán s Tengelyi leszálltak, s emez megköszönve Kislaky
12490 1 | kegyességén, éppen a hegedû leszedésével bajlódtak -, elfogása után
12491 17| miután az elõbbi borítást leszedve s a sebet megnézve, a beteg
12492 33| hová a lámpa világított, a leszivárgó nedvesség fényes cseppjei
12493 24| e világon megmaradt, nem lesznek-e boldogabbak vagy legalább
12494 22| vagyok, miután kötelességemet leszolgáltam, ott szabad maradni beteg
12495 34| de hidd el, ti is azzá lesztek. Optimistának szoktál nevezni;
12496 17| Tóni szerencséje. Az emberi lét egyik szélsõségétõl a másikhoz
12497 1 | szolgái közelgnek, kik a letartóztatotton a szokott elõleges eljárást
12498 8 | Rózsi, ki asszonyával Pesten létekor magyar színházba járt, több
12499 12| legtermékenyebb földet választá letelepedése helyéül, s hol dús mezõt
12500 39| azt hivék, hogy Pesten fog letelepedni, de csalódtak. Vagyona s
12501 39| jövök, hol az új házasok letelepedtek, éppoly megelégedett arcokat
12502 37| hogy nem szenvedéseim, de létem megszûnte az, mire vágyódva
12503 26| nyugalmamat, becsületemet, egész létemet, hogy e háládatlan tulajdon
12504 22| s erre kész vagyok esküt letenni. Isten, kinek színe elõtt
12505 20| Mészáros keresztet vetve letérdelt.~- Fõbe ütlek, kutya - kiáltott
12506 38| egyedüli vágya, s ez teljesült. Letérdepelt, midõn új tanyája küszöbén
12507 20| érte, s majdnem mindenik leteríté emberét. A megsebesültek
12508 20| csoport diadalt kiáltott leterített ellensége felett, s nem
12509 5 | senki Violának a házban létérõl, s Kenyházy, ki azalatt
12510 12| semhogy azt, mit mások eszméik létesítéséért tesznek, nem méltánylanám;
12511 12| nemesek, szépek, de melyeknek létesítései egy ember erejét felülmúlják.
12512 24| nem áll.~Az öreg huszár letevé fegyverét, melyet a hajdútól
12513 9 | õsiség eltörlése nélkül nem létezhetnek, az ellenünk, et hunc tu
12514 15| fölmenti, nem volna minden létezhetõ alkotmányok legszebbike
12515 7 | reménylhetik, számos fokozatok létezzenek, melyekre emelkedni valószínûbb:
12516 35| elvész az emberek között. A Lethe, mely a régiek szerint a
12517 18| ezelõtt, végsõ krajcárig letisztázva hazájok iránti tartozásukat,
12518 38| ki minden fát megnézve letördelt, vagy az úton keresztbe
12519 2 | itt-ott volt egy könny, melyet letörölhetett, egyes szenvedések, melyeknek
12520 37| verítéket hideg homlokomról letörölné?! Tûrni mindezt magányosan,
12521 36| szavaknál ismét szemébe léptek, letörölve - menjen mindjárt, siessen,
12522 35| anyja felébredt, Vilma már letörülte könnyeit, s nyugodtnak látszott.
12523 23| felszedünk két deszkát, létrát eresztünk a szobába, melyen
12524 14| támadna szívünkben: nem lett-e volna jobb más cél felé
12525 31| rágalom. Tudom, hogy nem lettél volna képes ily valamit
12526 30| volna meg a késsel, nem lettem-e volna véres én is?~A kulcsár
12527 2 | születve, visszafelé éljük létünket, az aggkoron kezdve, s hideg
12528 31| nem szól, mi jó kálvinista létünkre az ily tradícióra nem sokat
12529 37| hazában egykor állt, az most leülepedett. E hon - hogy egészen új
12530 37| az aranybulla adott - a leülés s gyûlések tarthatása jogává
12531 24| melyben az ildomos ügyész a leütésnek legnagyobb veszélyében forgott,
12532 15| épült, a becsületes ember leütéssel fenyegettetik benne; itt
12533 18| az ördög harmincháromszor leütött volna menkõ teremtésével,
12534 32| illetõ lábakat fafûrésszel levágatá, s ámbár a betegek, kiken
12535 14| s az egész faluban csend leve, a kertek mögül, hol tartózkodtak,
12536 20| meg senkit, most is csak a levegõbe lõttem.~- Szegény fiú -
12537 36| szíhassák be a tavasz éltetõ levegõjét. A lenn maradottak, kik
12538 36| alatti kamarájából szabad levegõre nem bocsáttatott, az uralkodó
12539 20| lélegzetekben szívá magába a friss levegõt, melle emelkedett, mintha
12540 34| tévelyegnem, s minél idõsebb levék, annyival tûrhetetlenebbnek
12541 6 | õszikék, habár a dér egyes leveleiket elfonnyasztá is, még derült
12542 1 | emberünk, s évek óta hordja leveleinket; kinek juthatna eszébe,
12543 20| noha a kákás fû széles leveleivel a vizet eltakarta, már el
12544 34| része saját kezemmel írt levelekbõl áll, élni akarsz, csak tõled
12545 30| hinni kezdé, a megtalált leveleken kívül a többi irományokat
12546 5 | Vilmoson kell lennem, hogy levelemet átadjam; neked minden perc,
12547 29| pillanatban eltölté... Viola levelére emlékezve nem lehete kétségben,
12548 14| hírlapok, melyeknek megyei levelezõi a pártok állásának statisztikáját
12549 29| Liptáknénak is feltûnt. A levélkérõl, melyet, hogy más kézbe
12550 31| találtatott, a jegyzõ elmondá a levélnek foglalatját, melyet Violától
12551 32| vonatkozó parancsolatok a levéltárba tétettek - Karvaly úr is
12552 22| Zátonyi szólt, egyszerre leveré reményeit, s csak azt jegyzé
12553 14| adják, hihetõképp szólnak leveretésökrõl is, s engem szebb kötelesség
12554 38| soha sorsa által egészen leveretni nem hagyja magát. A gyenge
12555 30| meggyilkoltatása után nem találják oly levert állapotban, mint azt elsõ
12556 32| ez intésnél esküdtjének levertségét észrevevé - hiába, te Bandi,
12557 33| ki tudja, ha a láncokat leveszik rólam, nem kell-e, csakhogy
12558 36| tagjairól a láncok végre levétetnek. A láz elvevé eszméletét,
12559 19| mint áll, a harangok rég levétettek s külön faálláson függnek.
12560 28| berozsdásodott.”~És ezzel Macskaházy levetkezett, s ágyába feküdve azon kellemes
12561 20| minden parancsolataikat, levettem süvegemet a hóhérok elõtt,
12562 20| vala, melyrõl szóltak, s levetve csizmáikat, átmenni készültek.
12563 17| mint ügyességgel a borítást levevé.~- Vigyázz karomra - kiáltott
12564 21| bundája? - kérdé a nõ, félig levéve magáét - különben ezt vihetnéd
12565 1 | miután kis kerék kalapjukat levevék, rendetlenségökben még szebben
12566 36| ablakokon át, melyek az utcáról levilágítának, esténként egyházi énekek
12567 36| testvére mellé rogyott. Társai levitték a tömlöcbe, de a szerencsétlen
12568 15| közbizodalom nem olyan valami, mit levonás vagy összeadás által kiszámíthatni.
12569 26| személyes tulajdonaitól levonjuk, mintha azt azokhoz hozzáadjuk.
12570 35| tartattak, s melyekbõl mindent levonva, harminckét for. tizenkét
12571 36| emelkedik: ott, hol a bércrõl lezúgó patak dörgése, a madarak
12572 20| már több s nem hasztalan libációkat tett, felugorva, s falról
12573 7 | rokonaival birkózva, vagy a libapáston falusi fiúkkal verekedve
12574 9 | a Veszõsy - mondtam én - liberális, és ami még rosszabb, olyan,
12575 11| eltért, s Bántornyi, mint a liberálisok kijelöltje lép föl, ez utolsónak
12576 29| én a nagyságos asszony libériás kocsisa vagyok, s szeretném
12577 24| valamennyien e tanácsot követve, a lihegõ háziurat, rácsukva ajtaját,
12578 1 | társaság leszállva lovairól, a lihegve körös-körül fekvõ kutyákat
12579 1 | búvárát akaratlanul a római liktorokra emlékezteti; a botok után
12580 2 | szép világon, hol még a liliomoknak is csak igen könnyû tavaszi
12581 25| mandulateje helyett azonnal limonádét rendelt, azok elõtt, kik
12582 6 | inkább közgyûléseken, hol a linzi s bécsi békekötés került
12583 10| Nem fogja megtudni soha; Liptáknéban bízhatunk, te nem szólsz
12584 27| nemnek!~A lármára Vilmán s Liptáknén kívül, kik a szobába jöttek,
12585 22| gyermekem van, ez itt s egy künn Liptáknénál; mit csináljunk, ha e gyermekeknek
12586 31| asszony itt - tevé hozzá, Liptáknéra mutatva -, kitõl mást vártam
12587 22| szerint a régiséggyûjtõ Lisippus aranyának állítja azt, mit
12588 19| említsd csak Párizst, Rómát, Lisszabont, Konstantinápolyt: s egész
12589 14| anyagiabb testeken jártatjuk lituusainkat, baj lehet, de csak a század
12590 13| még egyszer teszem, fõbe lõ. Majd meglátjuk, kinek szemét
12591 1 | volt a legnagyobb haragra lobbanni, ha ezen méltatlanság rajta
12592 12| miként Bántornyi zászlója lobog feje fölött, s faluról-falura
12593 33| magasan, olajt töltenék rá, s lobogna szépen, vörös, sárga, kék
12594 21| vetve, mint gyászszövétnek lobogott a kiégett falak felett -
12595 13| szobában, hol a mécs erõsebben lobogva végéhez közelge. Miután
12596 17| apjához. „A gyermek mindig locsog”, mondá az apa, majd tulajdon,
12597 24| hova te. De minek ennyi locsogás? - szakítá félbe magát egész
12598 18| lettem volna, nem sokat locsogna merészségérõl. Éjjel minden
12599 22| neki a törvényszék elõtt locsogni tetszett, szinte feljegyeztessék,
12600 30| és én...~- Megint másról locsogsz, akasztófáravaló! - kiáltott
12601 14| tanakodva megálltam, egyszerre lódobogást nem hallok. Arra vevém utamat,
12602 5 | volna valaki, hallatszott.~- Lóduljatok át a másik oldalra, de ne
12603 20| torkánál megragadva; nem lódulsz mindjárt a kunyhóhoz?~-
12604 30| a fõbíró úr maga mellbe lökdös, s szakállomat tépi. Én
12605 22| vasvillás béresek s parasztok lökdösék vissza az oda tolongó népet,
12606 20| szegény pajtása, ki most a lökdösést angyali nyugalommal eltûré,
12607 30| szerencsétlent ismét mellbe löké, s az remegve könyörgõ hangon
12608 22| jobb állását egy béresnek lökése által ismét elveszté -,
12609 20| Néha az õszi szél egyes lökésekben szálla át az erdõ felett,
12610 29| sajkába veté magát, s erõs lökéssel eltávozva a parttól, evezni
12611 31| megfosztva, a nép soraiba löketett vissza, de csak hogy egész
12612 20| kunyhó ég! - hangozék künn. - Lökjetek vissza mindenkit a tûzbe -
12613 4 | Liptáknét maga a szolgabíró lökte ki a házból, s a három katonának,
12614 19| egész szép hazát egy fejér lóért kapták meg.~- Mit nevetsz? -
12615 20| ezzel a vén zsivány fõbe lövé magát. Vére Viola kezére
12616 17| volna; haragos tekinteteket lövelle a szegény tudósra. Ez egyszer
12617 36| öröklõ változatlan szépségben lövelli reánk sugarait, amaz magasan
|