10-alkal | alkmo-atjut | atkai-bekot | bekov-boldo | bolon-csele | csels-egesz | egete-elhih | elhin-elszo | eltab-erdem | erdo-falat | falba-felme | felmo-folge | folgy-fuget | fugge-gyilk | gyoke-haram | haran-hinek | hinne-igazs | igazt-ittle | iv-pa-kapac | kapas-keres | keret-kikol | kikot-konyo | konyv-koron | korso-legel | legen-lovel | loves-meger | meges-megse | megsi-messz | meste-nehan | nehez-nyomo | nyomt-oktat | oktob-parto | partr-ragal | ragas-rotha | rotsc-szaba | szabn-szere | szeri-tabla | tabor-tekea | teker-tobbi | tobbn-ugyet | ugyne-valla | vallh-vetes | vetet-zajat | zajav-zuhan
Fejezet
17165 9 | szükséges pénzeket a megye Rotschildei fogják elõlegezni, s pedig,
17166 9 | s maguk az úgynevezett „rotten borough”-ok sem fognak hiányzani.
17167 2 | nagyságos úr, ki Voltaire-t s Rousseau-t majdnem könyv nélkül tudá,
17168 24| vett magára. A múlt évek rovásai, melyeket régi magyar gazdák
17169 16| vagy néha lakodalmakon szép rozmarint is hozott s velem táncolt:
17170 5 | ezen neme, mely, mint a rózsa zsenge korában, tán legszebben
17171 7 | melyek a házi életben nõitek rózsa-ajkai által képviseltetnek, bezáródjanak,
17172 5 | keresztül, legázolva Vilma rózsáit s Erzsébet asszony szép
17173 9 | szépen égett arcain, hogy rózsákhoz hasonlítanám, ha ez új hasonlatosságot
17174 26| jó kedvben van, s mindent rózsaszínekben lát - mondá az alispánné,
17175 8 | hogy a sz.-vilmosi jegyzõt Rózsinál találtuk, a valószínûség
17176 9 | hogy az idõk rosszak, a rozsnak semmi ára, s hogy éppen
17177 7 | bámulhatjuk-e, ha e asszony e Rubiconnál megállni nem tud, midõn
17178 33| vasrostélyra nézve, melynek rúdjai a börtönfalra sötét árnyékot
17179 15| kérései, rimánkodásai, sõt rugdalódzása, mellyel leeresztéséért
17180 8 | örömre, de lelkünk elveszti rugékonyságát, s ha egyszer elszomorodánk -
17181 35| társalkodás nem marad büntetlen. Rúgnak, harapnak mind, legjobban
17182 11| meg. - Míg végre a kívánt ruhadarab kissé változott színnel,
17183 12| A tökélyrõl, mellyel e ruhadarabok egytõl egyig készíttettek,
17184 8 | közönségesen uraságuk viselt ruháiban járnak, s ugyanazt beszélik,
17185 11| jobb a többieknél, s bár ruháidat viseli, nem nélkülözheti
17186 12| nem készíttetik magok is ruháikat, alig bírnak tiszta fogalommal.
17187 15| elõre tolakodva Tengelyi ruhájához kapott. - Ide, aki életét
17188 12| éltét áldozná föl. Valamint ruhájának szabásában huszonöt évvel
17189 24| gyomraikat, a nedvesség, mely ruhájokon keresztül kívülrõl jött,
17190 19| hasonló szekrény, hogy reá is ruhák, írások, kalap s bot, szóval
17191 8 | a parlagi úrfi, ki bécsi ruhákba öltözködve, mióta szülei
17192 38| konyhát tartott, s a legszebb ruhákban járt, egyszerre meghal,
17193 11| kizárólag arany s ezüst rojtos ruhákból álló. Sóskuty rövid kék
17194 30| hozzá olvasva -, Erzsébetnek ruhára tíz; a munkásoknak stb.,
17195 1 | szóla a cigány, egypár ruharongyokba takart levelet vonva ki
17196 1 | találkozandunk, személyét leírjam, s ruházatának egyes részleteit festegessem,
17197 12| mosolyoghat csak így. Mit mondjak ruházatáról? mert miután más regényírók
17198 10| kis szürke köpeny, mely ruházatát kiegészíté, nem takarhaták
17199 12| ily alkalommal szinte a ruházathoz tartozik, gróf Marosvölgyi
17200 9 | egészen vagyontalan nemest ruháztak föl választási képességgel,
17201 12| rongyokban, igen, mert soha ruházva nem volt, s gyolcs ingén
17202 7 | orbis, impavidum ferient ruinae.” Azaz, mint a nemes hadnagy
17203 8 | mi több, hogy testvére a rút grófot megveti, szóval oly
17204 10| hatást gyakorolt, s melynek rútságát sem a kopott bársonynadrág,
17205 12| nem kell-e tudnom, miként sáfárkodtak az eddigi tisztviselõk?
17206 34| találtattak, melyek Tengelyi sajátjai voltak. Míg Tengelyi tartatik
17207 29| elmulasztottam, mi által sajátomhoz juthattam volna. Hogy e
17208 8 | senki, ki nem érzené, hogy sajátságainak nagy részét azon nevelésnek
17209 22| mely által az ítélõszék sajátszerûleg nyilvánossá vált. Tudva
17210 29| egy, a parton álló kis sajkába veté magát, s erõs lökéssel
17211 32| jelenlevõkben gerjesztének, igen sajnálá, hogy azokra tagadólag kell
17212 22| városainkban csak a ritkaságot sajnálhatjuk, miért a rendes világítást
17213 22| kezde: az nem nézhetett sajnálkozás nélkül becsületes képére.~
17214 31| elkövetõje iránt másra, mint sajnálkozásra érezhetnéd feljogosítva
17215 1 | Szegény Peti - szóla tréfás sajnálkozással Ákos -, a hazának nincs
17216 30| fõbíró s esküdt kijelentették sajnálkozásukat. Serer azonnal az ütér után
17217 16| így szeretett, nincs miért sajnálnunk!~A lelkész Tengelyi által
17218 9 | kicsiségeken kívül, minõ például: sajtószabadság, esküdtszékek, miniszteri
17219 7 | sõt nem volt senki, ki a sajtószabadságnak, tisztviselõk felelõsségének
17220 9 | konferencia, mi akarjuk a sajtószabadságot, a kereskedési, lelkiösmereti
17221 24| tett számításainkról, nem sakkjáték. A legildomosabb játszó,
17222 9 | A második nagyobbszerû sakkvonás abban állt, hogy mindazon
17223 18| A kis szekér, két izmos sallangos sárgával a konyhaajtó elõtt
17224 11| filiszteusok rókái, midõn Sámson farkukra fáklyákat kötött,
17225 12| változtatni nem akarjuk, e sáncok mögé mért nem vesszük be
17226 12| nemesség megyei rendszerével sáncokat épített maga körül, melyek
17227 15| két királyi tanácsos s egy sánta táblabíró maradt, aránylag
17228 3 | vizsla fölsikolt, s jajgatva, sántán tér vissza az elõbbiekhez,
17229 22| mégsem kerülte volna el ez új sanyargatást, ha Völgyesi minden komolysággal
17230 32| magamra vállaltam, minden sanyargatástól megoltalmazzam, melyet sem
17231 36| fogsági büntetésnek közönséges sanyarítása; de vajon nem viselnek-e
17232 19| vesztünkre koholtatott - s Nyúzó sápadtabbnak látszott -, Viola nekem
17233 25| arcait felindulásában halotti sápadtság lepte el, s ki alig bírá
17234 25| alispánnét látja, midõn halotti sápadtsággal arcain, reszketve, szemeit
17235 6 | egész világot egy roppant sárgadinnyének látja.~- Igazad van - monda
17236 20| valakinek a világon két oly sárgája, mint István gulyásnak?~
17237 12| társaság által, mely titkos sárgákból áll, lerészegítve, kocsira
17238 23| bizonyításául a felejthetetlen sárgának példáját hozá fel, mely
17239 6 | Macskaházynál, ki, ha évenkinti sárgaságában narancs szemeivel körültekint,
17240 7 | annyival több zöldet, kéket, sárgát s mit tudom én mit nem tapasztalt
17241 18| szekér, két izmos sallangos sárgával a konyhaajtó elõtt állt
17242 12| évrõl évre várja az új sarjadékot, míg új szederültetvény
17243 15| polgári alkotmány kiemeltetik sarkaiból; a bírák megszûnnek ítélni;
17244 7 | az barátságos ebéd vagy sarkalatos törvény - fájdalom, nem
17245 1 | vagy valamely táblabíró sarkantyúját veszti, õ veri fel; - a
17246 17| másvalamit hozott, járt pengõ sarkantyúkkal föl s alá a szobában, néha,
17247 11| mozdulatait csuszkálva s sarkantyúpengéssel követé, míg a megtisztelt
17248 39| látá ellenségét, szóval s sarkantyúval hasztalan biztatá. A lónak
17249 1 | eseteket, hol mértéktelen sarkantyúzások miatt türelmét veszti, vagy
17250 20| mintha a garabonciás diák sárkányaival futnának versenyt. A lovak
17251 17| fútt, õ bocsátá fel a nagy sárkányt, melyet szép arany papirossal
17252 19| tekintve, melyek itt-ott a sárkunyhók felett emelkedtek - egészen
17253 19| után; valóságos lelke a sárnak, mint mondani szokták: s
17254 1 | csudálkozására - idegenek által sárosaknak tartattak; a nagyszerû kastély,
17255 30| éjfélkor még felöltözve egészen sárosan s a legnagyobb felgerjedésben
17256 20| kutya, megcsókoltam volna a sarut lábaikon, csak Zsuzsimat
17257 32| vesztett, mint mióta esténként Sáskayval játszik, s hogy egy idõ
17258 19| környezi, benõve náddal és sással, hátul egypár lelkésznek
17259 9 | úr mellé a zöld padra a sátor alatt, bizony, domine spectabilis,
17260 12| helyének. Miután az egykori sátorok helyén házak épültek, a
17261 36| tett által, mint azt Mucius Scaevola, Horatius Cocles, Curtius
17262 22| csak egyes szavak - mint: scandalum publicium, hallatlan, fautores
17263 1 | mellett, ott, hol az nagy S‑sé kanyarodik, nem messze három
17264 25| ingatag, s idõvel minden sebébõl kigyógyul, mi a szívnél
17265 6 | felejtsd, annyira kötözgeti kis sebedet, mely magától sokkal gyorsabban
17266 30| hogy az agyonütött nem sebei, hanem egy e pillanatban
17267 26| 26~A sebekrõl, melyeket keblünkben szerelem
17268 17| csak nem gondolod, hogy sebemen aggódom?~- Hát min, teins
17269 25| érhetett, az alispánnak az úrfi sebérõl azt írá, hogy az egész,
17270 39| utána tétetett, csak nevelé sebességét. Viola egyenesen Tiszarét
17271 19| hagyánk el, késõbb szokatlan sebességgel folyt le. A nemesség tudósíttatván,
17272 21| sereg kötözött rabjával s sebesült pajtásaival Sz.-Vilmos felé
17273 20| tizenöten, a többi halva és sebesülve fekszik, vagy hazaszaladt;
17274 17| pénzzel letette vizsgálatait, sebészet mesterének neveztetett,
17275 17| valamely megye járásbeli sebészévé emelkedhetik, anélkül hogy
17276 32| ámbár a betegek, kiken e sebészi mûtét véghezvitetett, egyen
17277 17| dolgozik, azt hivé, hogy inkább sebésznek, mint borbélynak való. De
17278 17| látá, melyet e szavak a kis sebészre tettek, megtartani nem tudott.
17279 17| friss borítással kezében, a sebésztõl követve a szobába lépett.~-
17280 25| örvendeni rajta, ha a szív sebével egyszersmind érzékenységét
17281 17| melyet csak homlokán a hosszú sebhely s óriási bajsza ékesíte,
17282 25| Ákosról, habár tudta, hogy sebje legkevésbé sem veszélyes -
17283 17| volna engedelmességet - a sebláz miatt, melynek jönni kelle,
17284 17| eszméletét veszthette. A seborvos azonban, ki hamarjában Sz.-
17285 17| add ide - mondá Ákos, s a sebre új borítás tétetett. János
17286 32| senki a második reportot, Second Report on prison discipline?~-
17287 1 | forgós hajdú - post equitem sedet atra cura -, a hajdú után
17288 24| figyelembe, mi itt statáriális sedria vagyunk.~Nyúzó mindig türelmetlenebbé
17289 22| szolgabíró a statáriális sedriához visszajött, azt referálta,
17290 22| exequálva nincs, a statáriális sedrianak együtt kell maradni, és
17291 22| soha ilyen statáriális sedriát nem láttam - mondá a másik.~-
17292 24| jövõ percben Macskaházy segedelemért ordítva a földön hevert.~-
17293 17| van s késõn folyamodott segedelemhez. És ha a beteg meghal, az
17294 9 | csak azoktól, kik pénzbeli segedelmeket írtak alá, s pedig azon
17295 4 | megvigasztaltam s ajánlám segedelmünket. Szépen megköszönte jóakaratunkat,
17296 35| férfias elszántság, mellyel ha segélye kívántatott, fellépett,
17297 25| célszerûnek látandunk, teljes segélyemre számolhatsz...~- Hát helybenhagyását
17298 34| senkit nem tudósíthatván, segélyezésem iránt rendeléseket nem tehetett,
17299 6 | nagy bajba esünk, s valóban segélyre szorulunk, barátaink e kellemetlen
17300 39| lelkészlakában, hová minden, ki segélyt keresett, oly szívesen betért.
17301 1 | az ellenfélt gyõzelmében segítéd, mert hogyha a sz.-vilmosi
17302 34| mellyel egyetemi éveid alatt segítélek, nem volt egészen hasztalan,
17303 35| mintha a nemzetes úron nem segítenék szívesen, isten látja lelkemet,
17304 30| gyanúba keverve magadon segítesz, úgy csalódol. Akármit mondasz,
17305 24| feltételek mind csak a jövõn segíthetének, s a jelenben mégis e két
17306 20| minden erõlködésével nem segíthetett - hol van Viola? hogy merészeltetek
17307 4 | férje zsivány lett. Ha azon segíthetne a kisasszony, isten megáldaná.”
17308 4 | átmentem Farkasnéhoz, ha nem segíthetnõk-e valamivel. Nem vagyunk gazdagok,
17309 2 | hivatal- vagy tisztséghez segíthette volna, Réty azon ritka erényû
17310 22| volna, ha Macskaházy nem segíti ki azon ajánlatával: hogy
17311 17| mindegy, ha a természetet nem segítik s magára hagyják, mint fõorvosunk
17312 4 | szabaduljon meg, s majd segítnek magukon. „Mi szegények -
17313 30| elkövetésére tanácsadói, segítõi vagy biztatói? Mert hogy
17314 37| tõle. Istenem! istenem! segíts rajtam!”~Az alispánné egy
17315 3 | keresett ellenökkel, õ Ákosnak segítséget szerezni azonnal hazaszalad.
17316 24| legalább, míg az feltöretik, segítségkiáltásra idõt nyerjen? Halála így
17317 36| agyát felzavará, mintha segítségül híná, néha Vándorynak neve
17318 20| kilencszer éppen akkor érnek segítségünkre, mikor hasznukat többé nem
17319 34| halála után senki által nem segíttetém, határozatom megváltoztatására
17320 38| halálánál jelen volt, nem kissé segíttetett. Az érdemes szobaleány annyit
17321 17| váltó forint szubvencióval segíttetik, s az egész városban, még
17322 32| Hogy viselte magát?~- Hát sehogy se! - válaszolt a kérdezett -
17323 12| Mondja, hogy Magyarországban sehová sem való - szólt Marosvölgyi,
17324 31| támadt gyanúról még mit sem sejdíte, az éjet kínos érzelmek
17325 2 | férfiak története, kik elõször sejdíték a morált, melyet a kereszténység
17326 39| szerencsétlennek szívét azon sejdítés tölté, hogy utolszor szólt
17327 18| szív akaratlanul szomorú sejdítésekkel telik el.~Dél rég elmúlt,
17328 30| oda van; már tegnap mintha sejdítette volna, hogy szerencsétlenség
17329 27| szavak mondattak, hallá, sejdítheté belsõ felgerjedését. Éppen
17330 14| ajkaihoz -, gyaníthatod, sejdítheted-e csak távolról is, mi boldoggá
17331 14| mert ön nem tudja, ön nem sejdítheti a szerelmet, melyet e lánytól
17332 5 | egy emberi kebelben; nem sejdítjük, mennyi nemes gondolat,
17333 38| nyájas s szeretõ, mintha sejdítné, hogy kis testvére halála
17334 32| csak fenyegetõ veszélyeket sejt maga elõtt ily pillanatokban,
17335 11| s némely más dolgokat, a selfgovernmentnek elve szerint egészen önmaga
17336 36| angolul tud, azonkívül a selyembogártenyésztést is tökéletesen érti, több
17337 14| kastélyban látta leányát, a selyembútoros nappalit, képzelé magának
17338 36| sem angolul, nem értette a selyemtenyésztést, nem írt verseket, nem is
17339 39| neki e világon nem vala semmije; s nem forgott-e az szüntelen
17340 17| tépdesé - s úgy látszott, semmin több örömet nem talált,
17341 27| El házamból tüstént! el, semmirekellõ! - kiáltott Tengelyi - ha
17342 26| hogy neki, éppen neki, a semmirekellõnek dús birtokot szerezzek,
17343 1 | itt e dombon még három ily semmirekellõt akasztatok fel.~- Azaz:
17344 30| ellen koholtatott, egész semmiségében tûnjék ki még ma.~- Bámulom
17345 9 | elveszti becsét) - meg akarja semmisíteni; ki oly politikai tévtanokat
17346 25| bizonyítványai valának, nem semmisíttettek meg. Etelka hallá, midõn
17347 11| mód, mely által befolyását semmivé tehetjük.~- És melyik az?~-
17348 15| méltósággal.~- Onus probandi semper privato incumbit - válaszolt
17349 36| üldözõit látta, nem bízva senkiben, mert soha részvétet nem
17350 17| Tengelyi családnak nincs többé senkije, kire támaszkodhatik, mint
17351 32| tanácskozott, nem kártyázik senkinél szívesebben, mint a fõügyész
17352 19| szerint új seprõk legjobban sepernek - nálunk sokszor megfordítva
17353 26| egy percig azt hinné, hogy seprõn a Szent Gellért hegyére
17354 11| nincs egy eretnek az egész seregben.~- Magánkívül van, kiáltsunk
17355 20| tanyát körülfogta õreivel és seregeivel, õ mindent elrendezett gondosan,
17356 15| körül tisztelõinek nagy seregén, mely õt most lakásáról
17357 20| nagy hadvezérek módjára seregének mozdulatait kormányozta,
17358 16| a kérdezõsködõknek nagy seregét, kik kíváncsiságukkal a
17359 2 | jó ebédek adatnak - egész seregével találkozunk. Az öreg Ézsaiás,
17360 15| a lármára mindig többen sereglettek a küldöttség körül. A bejárás
17361 11| része a gondodra bízott nagy seregnek, mely mezõiden legel, s
17362 7 | tizenháromszor írt fel és sérelemmel fenyegetõdzött; az oly nagy
17363 17| önfáradozásának köszönt, tekintsük: Sererben minden oly magyar, hogy
17364 17| kis város borbélya, hol Sererék éltek, kinek épp Tóni bõbeszédûsége
17365 25| betegnek állapotát megtudva, Serernek mandulateje helyett azonnal
17366 17| Németországban veszi -, úgy Serert bizonyosan németnek tarthatni;
17367 17| természetes helyén hagyni Sererünket semmiben, s valamint nemzetiségre,
17368 20| puskapor amennyi kell, a serét elfogyott.~- Ördög és pokol! -
17369 20| véve lélegzetét - nincs serétünk?~- Nincs - felelt Viola -,
17370 7 | a tespedõ népeket tettre serkenthetném: ki volna, ki neked, nagy
17371 21| elveszti egyensúlyát s a serpenyõk egyike bizonyos pontig lement,
17372 2 | törökdombon tanúja volt, érzelmeit sérté, vagy talán mert múltjára
17373 25| Ákost legbensõbb érzelmeiben sérték, s a változott hang, melyben
17374 22| anélkül, hogy kötelességedet sértenéd, a szegény ember feleségét
17375 22| Tisztelt alispánunknak sértése bizonyosan távol vala szándékaitól,
17376 22| Mennyiben ez utolsó szavak sértésemre valának talán célozva -
17377 22| sértési szándékot, valóságos sértést keresek benne, s azzal vége.
17378 23| tudod, Ákosnak jobb karja sértetett meg, s helyette Etelka írt.
17379 17| karján átment, a csontot sértetlenül hagyá, s az ifjú szinte
17380 17| valamit mondott, mi az öreget sértheté, félóra múlva engedelmet
17381 30| észrevette, hogy ha Tengelyit sérti, nõmnek kedves szolgálatot
17382 27| Tengelyi uramról valami sértõt mondani vagy csak gondolni
17383 11| leginpraktikusabb ember a világon. Sértsd meg, tégy vele, amit akarsz,
17384 1 | nemcsak hogy lássanak, de hogy sértsenek is, látszának teremtve:
17385 23| istenért, senkit meg ne sértsünk, mint Pilátus, megelégedve
17386 17| öreg huszárja, János, a sérült kezet idõrõl idõre hideg
17387 14| arról panaszkodott, hogy Servetként futva az obskurantizmus
17388 19| majd preferáncozhatunk.~- Servus humillimus! - dörmögött
17389 2 | szép labdázás s verekedés, séta s pajkosság és késõbb édes
17390 3 | élte nyarában - a kertben sétál. Kövessük õt.~A tiszarétiek
17391 29| tovább folytatva kedvtelen sétálását, vagy a révészházhoz fordítva
17392 27| jegyzõ Vándoryval s Ákossal sétálni ment, s hogy csak az asszonyokat
17393 1 | velök egyenesen a mezõire sétálnom, azon dombhoz, mely, mint
17394 1 | félig kiszáradt láp körül sétáló gólya váltja föl, s a rosszul
17395 6 | levél után futva, majd a sétálókat körülugrándozva, s ismét
17396 8 | a kert távolabb részében sétált.~Ákos és Kálmán majdnem
17397 6 | nõvére, Etelka, a kertben sétáltak. Egyike vala ez azon szép
17398 39| A mezei gazda áldja, a sétára készülõ uracs átkozza az
17399 12| hallgatok. Említhetném a sétatért, mely pár év elõtt a városon
17400 33| gyermekhang egyszerre a setétbõl.~- Nem bizony! - szólt az
17401 20| egész felett, utána minden setéten állt, s csak fájdalmas nyögések,
17402 3 | midõn szemeit törlé, s setétségben könnyekre nem levén szüksége -,
17403 14| isten szeme nem õrködik-e a setétségek felett? s kinek akarata
17404 20| a zsiványok, használva a setétséget, elillantak. A pisztolylövés,
17405 7 | élvezetünk lesz, melynél, hogy Shakespeare-rel szóljak, angyalok sírhatnának.~-
17406 7 | szavakban végzé beszédét: „Si fractus illabatur orbis,
17407 32| palace and a prison on each side.~A velencei dózsepalota,
17408 17| boldogsága függ tõle, kérlek, siess.~Kálmán, ki azalatt kalapját
17409 5 | nyílik, Tengelyi lakása felé sietének. A kovács tüze vörös világot
17410 29| szólt a révész, csak hogy sietésöket mérsékelje, figyelmöket
17411 39| pisztollyal egybevetve, Cifrát sietésre inté, s Ákos Vándoryval
17412 1 | felénk, mint Sz.-Vilmos felé sietne.~- Úgy látszik, barátom -
17413 22| ha ma akarjuk végezni, sietnünk kell.~- Az alig lesz lehetséges -
17414 1 | tapló, a nem eléggé sebesen sietõ pandúrok s a vén cigány
17415 20| vehetne, alig foghatná meg, a sietõk miként nem tévedtek el régen.
17416 18| még mit sem tudott. Viola sietségében megfeledkezett felõle szólni.
17417 37| férfi látszólag a legnagyobb sietséggel elhagyá a termet.~De mennyivel
17418 17| azalatt kalapját s bekecsét siettében alig tudá föltalálni, homlokára
17419 12| által más útra vezethetjük. Sièyes ugyan, ki ön elõtt nagy
17420 32| Venice on the bridge of sighs~A palace and a prison on
17421 1 | közelebbi ismeretségével is. A sík, melynek unalmas egyenlõsége
17422 20| föld, nyughelye mellett, sikamlós lett vérétõl. Mészáros fel
17423 12| találkozik, Porvár házai csak sikátorok s közöcskék által választatnak
17424 22| szónoki tehetségét, minden siker nélkül azonban, mert Völgyesy,
17425 23| jókedvûen - de hát mi szükséges sikeréhez más, mint hogy a hajdúk
17426 35| ideig e lépés valószínû sikerérõl szóltak, melyhez az elsõnek
17427 2 | megosztva, a nevelõ fáradozásai sikeres ellensúlyát képezék, s mindazon
17428 35| igazságtalanságról hallva, ismét új sikeretlen küzdéshez felhíva érzé magát.
17429 22| táblabírói meggyõzõdés ellenében sikerhez nem vezethettek, azt olvasóim
17430 7 | leküldé, anélkül hogy más sikert tapasztalna, mint hogy a
17431 38| fáradtak, egy vén huszárnak sikerülhet.~Valószínûnek látszott,
17432 27| tartozott, kiknek azért sikerülnek terveik, mivel semmit ok
17433 33| ereszkedni iparkodott, nem sikerültek -, a pálinkát õ fizette,
17434 1 | s az utas, kit homokos síkjainkon kocsijában álom nyomott
17435 39| nép, mely egy ezred óta síkodat lakja. Boldog, ki e napot
17436 10| elfogják? Jézus Krisztusom! - sikolta föl egyszerre Vilma, a kert
17437 28| cselédek, felébredve Macskaházy sikoltásaira, közeledtek... összeszedte
17438 22| s a szegény asszony egy sikoltással földre dõlt...~- Hála istennek -
17439 39| közül éppen most jöttek ki a síkra. - Mi ez? - szólt Vándoryhoz,
17440 39| majdnem céljánál látá magát, a síkról visszanézve mindinkább közelgeni
17441 20| megyének a Tisza mentében fekvõ síkságán nagyszerû tölgyesei vannak,
17442 20| tudok élni, ha nem állok is silbakot. Ha mészáros fia lettem
17443 25| Az alispán zavarodtan simítá hajait. - Igen - folytatá
17444 11| hogy a ház külsõ alakjában simmetria ne legyen. A második: hogy
17445 33| érintését érzé, mely haját simogatá. Akkor érzelem kifejezése
17446 17| pillanatban szeretettel simul; de ha a szépség némely
17447 21| azon akarat nélküli hozzánk simulást, mely az asszonyiasság nevezete
17448 10| a közelállók egymáshoz simulnak; s így e két leány is.~Vilma,
17449 34| volt senki, kinek másokhoz simulni, kinek sokaktól szerettetni
17450 34| fájdalmasabban nem érzé. Könnyen simulok bárkihez, s mire késõbb
17451 14| folytatá, Vilmát, ki kebléhez simult, homlokán csókolva -, most
17452 4 | apám - szóla Vilma hozzá simulva -, azt te nem teheted.~-
17453 14| mások nappal. Még farkasok sincsenek a nádasban, csupa tréfa
17454 17| nõi kezek által készült sipka, mely a szekrényen díszlik,
17455 9 | lehet; s fõképp Sáskay, ki siralmas hangon rimánkodott, hogy
17456 22| megérdemlené, hogy tíz napig siralomházban tartassék; hogy azonban
17457 13| reszket, s minden gyerek sírásán elsajnálkozik, nekik inkább
17458 5 | lett, s Vilmát, ki most sírásra fakadt, vigasztalni kezdé.
17459 36| ismét csend lõn, mint a sírban. A rabok ritkán s akkor
17460 21| gyermekeimmel sírjához, s itt sírhatjuk ki könnyeinket.~- Mondom,
17461 38| abban találna, hogy szabadon sírhatna. Ahelyett, hogy vigasztalnám,
17462 7 | Shakespeare-rel szóljak, angyalok sírhatnának.~- Ez lelkesedés! ez már
17463 2 | annyira helybenhagyá, szinte sírhatott volna örömében. A kamarás
17464 16| szívemet öröm szorongatta, sírhattam volna ama pillanatban, mint
17465 38| szerény laka vagy talán sírja áll, a kis mezõ, melyen
17466 38| szegény asszony gyermekei sírjától jött, s e könnyekben nem
17467 36| e szomorú lakhelyt csak sírjával lehete felcserélni.~S ha
17468 31| sietett, kedvesét halványan, síró anyja mellett látá, nem
17469 4 | történteket értenék, anyjokkal sírtak. A szobában pár törött szék,
17470 32| tudjátok, miként kértem õt. Sírtam, mint a gyermek, lábaihoz
17471 35| reményeimrõl; meggyõzõdtem, hogy Sisyphus, ki, a régiek szerint, a
17472 15| venni, ha a politika száraz sivatagjain tévelyeg. Nem fogok visszaélni
17473 1 | mely emberi lényeknek ily sivatagot adhata lakhelyül.~- Ismét
17474 11| egészen hasonló módon fizetik. Skóciában a zab ára szerint mérik
17475 32| Scott kellene, s hazánk Skóciát regényességre nézve háttérbe
17476 32| volt, hogy e tömlöcben a skorbut soha meg nem szûnt, s az
17477 13| képezének, mely elõtt, ha skorbutban földagadt kékes ajkait hozzáveszed,
17478 11| a magyar kálvinisták s a skót puritánusok között nincs
17479 30| múlva a reggelire szükséges sligovicát s kenyeret hozá, csak addig,
17480 15| radikálok: it makes man feel so independent, azaz: csak
17481 7 | hazának,~Mondani, hogy a só drága:~Ez a nemes szabadsága.~
17482 19| kocsonya, csontig lemetélt sódar s a brinza - mibõl fájdalom!
17483 30| hurkát s kolbászokat megvet, sódartól undorodással elfordul, s
17484 5 | sem volna érte, mint híres Sodoma s Gomora városaiért.~- Igazad
17485 22| a papír, melyet ujjaival sodorgatott, reszketni kezde: az nem
17486 27| férje? te rabló, zsivány, söpredéke az emberi nemnek!~A lármára
17487 20| szekér mellett. A lovaknak sörénye messze szállt párolgó nyakuktól;
17488 39| elborított teste remegett, fekete sörényérõl nehéz cseppekben patakzott
17489 3 | italok mellett hazájok jobb sörére emlékeznek. - Ugyanazon
17490 14| világos szobából kinézve még sötétebbnek látszott, szíve borzadott
17491 18| kettõzteté lépteit; de már sötétedni kezde, mikor a tanyához
17492 14| fatáblákkal levén zárva - sötétek, s a zsidó, Cifrát, ki fölfegyverkezve
17493 1 | tovább halad, ott az erdõ sötétje, s távolban tornyok s a
17494 1 | tetejérõl a tokaji hegy csúcsa sötétkék boglyaként látható.~Egy
17495 5 | majd kertek között vagy sövény árkában vezetve Violát,
17496 4 | száraz gallyat szedett a sövények mellett, az öreg Liptákné
17497 5 | mint hogy valaki a kert sövényén meglátva a rést, õt keresni
17498 22| juthatott be. - János pandúr, sógorasszonyom keresztkomájának testvéröccse,
17499 25| ki egy falu jegyzõjével sógorságra akarna lépni? - S az érdemes
17500 9 | báró s Tüskey itt nagyot sóhajtának. Karvaly bajszát pödörve
17501 38| ellenkezõje, úgy kívánja, akkor - sóhajtsunk fel - az öreg János káromkodott -,
17502 34| mikor voltál boldogabb?... Sóhajtsz! - tevé hozzá rövid szünet
17503 16| fia volt - szólt Zsuzsi sóhajtván -, én gyenge ember vagyok,
17504 35| leginkább tisztelik.~Még sokakat említhetnék; Zászlósy urat,
17505 35| szállítsa le, mely mellett sokakkal együtt járhat; hogy nagyszerû
17506 25| kielégítve nem találtuk, sokaknak tisztelete- vagy legalább
17507 2 | személytekintet nélkül pártola, sokallák.~De végre Tiszaréten s tíz
17508 9 | nyájasságot fõjegyzõben sokallaná, annak magyarázataul mondhatom:
17509 2 | fölületességhez ne szokjék azoknak sokasága által. Régi nyelvek s klasszikusok,
17510 36| életén át õ, az egyes, a sokasággal küzdeni fog, ott kezdõdik
17511 39| idesietett, s most áttolakodva a sokaságon, midõn rokonát a földön
17512 2 | vagy megbosszankodott a sokaságra; s ha oly férfinál, ki,
17513 34| úton el nem érhetõ, s ki a sokaságtól elválva, magányos utakon
17514 22| Vannak a megkülönböztetésnek sokféle nemei. Az eledelek, mikkel
17515 35| sõt néha valóbb is igen soknál, mit történetkönyveinkben
17516 30| én részemrõl fájdalom! sokra akadtam, kinek emberekkel
17517 2 | lángoló arcokkal Leonidás vagy Sokrates hõsi halálát elmondá, az
17518 7 | nemzetségfája csaknem az ötszám sokszorozási táblájához hasonlított),
17519 30| azé, ki vele él. Ki nagy sommákat penget, az gazdagnak tartatik,
17520 15| élvezé Macskaházynál, ki sopánkodásaival alig titkolhatá szíve megelégedését.~-
17521 22| uralkodó pártoskodás felett sopánkodott, mely szerint egyesek még
17522 22| éghez emelé, míg végre a sor reá került, s piros arcai
17523 12| Slacsanek, a tisztviselõk hosszú sora, a táblabírák egész tömege
17524 31| hihetõképp a nemtelenek sorához tartozik, szívemet keserûséggel
17525 32| dózse palotája, szépek Byron sorai is, melyek az utasnak -
17526 31| fõképp miután a hozzám írt soraiból látám, hogy magát irántam
17527 34| csalódások s keserûségek hosszú sorává vált. Valamint azon ragaszkodás,
17528 14| ellenkeznék elveimmel, Virgil elsõ sorával kezdhetném fejezetemet.~
17529 22| tartatik Kislakon, hogy a sõrék magoknak rajta példát vehessenek,
17530 35| vettetett, pálinkát égetett és sõréket hizlalt, s így egészen oly
17531 23| s ami Etelkát illeti, e sorokból látni fogja, hogy e dologról
17532 36| szebbnél szebb adatokat sorolhatnék el, melyekbõl olvasóim talán
17533 19| legparányibb indoka, az eszmék sorozata, az érzelmek minden következései,
17534 37| nappal elõbb teremté, s ha e sorozatot felzavarni nem akarjuk,
17535 17| vilmosi sebészt is azok közé sorozza, kiknek jogánál fogva hazánk
17536 37| éppen ezért nagy részt vesz sorsán, s miután õt eddig szorgalmas
17537 34| megye alispánja a vádlott sorsára gyakorolhat; szólt azon
17538 34| nem engedék, hogy azt, mit sorsától nyert, nyugodtan élvezhesse.
17539 24| szenvedélyektõl, melyeket minden sorsjátéknál mûködni látunk; az alakok,
17540 37| Hátha nekem is ez lenne sorsom? hátha erõs természetem
17541 35| ezen ember, kit megvetek, sorsomra soha befolyással nem fog
17542 8 | tisztújítások alkalmával, hol a sorson s végzetünkön kívül még
17543 19| fel. Nincs mit irigyleni sorsotokon!~Eltértem! Ne vedd rossznéven,
17544 27| hogy õ hozzánk hasonló sorsú lenne! legalább senki nem
17545 2 | s így természetes, hogy sorsüldözte hõsünk sem kíméltetett meg
17546 37| mutatkoztak hajlandóknak sorsuk ilyetén javítására, s miután
17547 22| helyzetbe állítva, soha sorsukkal vagy az emberekkel küzdeni
17548 36| valamely adószedõ pénztára sorvadásban szenved, mert hisz mindennek
17549 16| mint lelkész, nemességével sosem gondolt, jogaim kétségbe
17550 15| képzelheti az aggodalmat, mellyel Sóskuty- s egész küldöttségének -
17551 15| alássan méltóságodat - szólt Sóskutyhoz fordulva, miután a két táblabírót
17552 22| sajnálkozva figyelmezteté Sóskutyt: hogy denique e fiatal embernek
17553 22| elsõ hintóban Kislaky báró Sóskutyval, a másikban Zátonyi táblabíró
17554 17| vörös paprika szép fejér sóval vegyíttetik - de hogy hívebb
17555 25| mint az ifjú szerelem után sóvárgott; miután egész boldogságunkat
17556 14| legrejtettebb érzelmeit elárulja, ne sózassék el; egyszóval minden úgy
17557 15| titkos szavazás, noha a spanyolfalak rég felforgattattak, tovább
17558 15| ide állítottuk volna e spanyolfalat, vagy nem végeztük volna
17559 9 | fizetni, mi, amint tudva van, Spanyolország minden kölcsöneinél sokkal
17560 8 | volna, hogy mint a háromszáz spártai Thermophilaeknél, úgy helyeiken
17561 19| tartozik, néha Hellásra, fõképp Spártára emlékeztetett, hol, tudjuk,
17562 9 | találkoztam. Többen voltak ott, in specie, nehány katonatiszt. Én
17563 22| rabtól hallottunk, nem a species facti-hoz való; minderrõl
17564 2 | professzorok által õrizve a spekulatív filozófia arany - s épp
17565 1 | részleteit festegessem, a kék spenclitõl, melynek hajdanában egy
17566 11| bámulatra; s hogy míg a sphaerák óriási rendjét közönyösséggel
17567 20| zötty! oda van!... csupa sróf és haszontalan ág-bog mindenfelõl,
17568 22| megye mindjárt elvesztené statáriumát, minek is volna neki, ha
17569 22| nincs még praxisa; tudok én statáriumokról még szebb históriákat. Egyébiránt
17570 23| szólt közbe Völgyesy -, hogy statáriumról van szó, ez más dolog, de...~-
17571 3 | közönyösen Macskaházy -, hisz statáriumunk van.~- És ha az egészet
17572 14| levelezõi a pártok állásának statisztikáját adják, hihetõképp szólnak
17573 36| tárgy, melynek megértésére státustudományi ismeretekre szükség nem
17574 15| transumtumai, vagy csak statutoriái „cum nos” záradékkal, vagy
17575 22| hogy tekintetes Nyúzó úr stilisztikus készültségén éppen nem kétkedik,
17576 24| tüneménynek okait nem annyira a stoa tanainak befolyásában, mint
17577 36| orvosokat is ideértve - valóban stoikai nyugalommal látá a tömlöci
17578 32| elmélkedésekre adott alkalmat:~I stood in Venice on the bridge
17579 35| Neki is szegénynek jobb, ha stráfját kiállja; s hogy feleségének
17580 9 | kisebb, a tisztújítási stratégiához tartozó fogások, melyek
17581 4 | hétéves kisfiával, mellette strázsa, s a szolgabíró azt parancsolta,
17582 23| dolog, s mint jó háziúr a strázsáknak bort adat, hogy a hideg
17583 13| nincs, mint hogy a ház elõtt strázsáljon, s ha baj történik, például
17584 24| pitvarában háló hajdú ma strázsálni ment, a zsiványok minden
17585 24| egypár embert, s akár magam strázsálok itt reggelig... Violának
17586 24| Katonaember vagyok, eleget strázsáltam életemben, s egy cseppet
17587 21| épp annyi paraszt által strázsáltatott, fáradtan álomba szenderült.
17588 38| nézve is talán jobb, ha strófodat kiálltad, legalább azután
17589 15| szavazott, absque ira et studio, egészen függetlenül.~Kálmán
17590 20| szenvedéseiben csak mûvészi stúdiumok tárgyát látja, s míg a föld
17591 7 | minden egyebeknél inkább subordinációhoz szokott? vagy azért, mert
17592 9 | elõ, hol az úgynevezett subversiv párt, mely az alkotmányt,
17593 20| pompájában emelve széles sudaraikat az ég felé, melyeket nem
17594 26| fel fogja-e annyira emelni sudarát, mint az, mely az erdõ közepette
17595 8 | egyszerre, s mindent legkisebb süker nélkül; szerencséjére azon
17596 9 | jóhangú ember rendeltetik, a sükeren kétkedni nem lehet. Minek
17597 2 | esküjével, melynek azon sükerét nem tagadhatja senki, hogy
17598 8 | jellemû egyedekre alkalmazva sükerhez vezethetnek, de épp azért
17599 15| közt bevégzé: Réty hasonló sükerrel az egész tisztikar nevében
17600 9 | tisztújításnál azonban, ha sükert akarunk, elkerülhetetlen;
17601 34| férjének jóléte önterveinek sükerülésétõl elválaszthatlan, közönyösen
17602 11| Kassandra Trójának vesztét, süket füleknek hirdeté a fenyegetõ
17603 13| vágott közbe a másik -, egy süldõ tíz forint harminc krajcár!~-
17604 13| túl szerzett kend? és a süldõt, tíz forint harminc krt
17605 37| No, csakhogy az igazság süljön ki végre. Ugye nagyságos
17606 19| által tartatnak fel a végsõ süllyedéstõl; a torony, mely a templomnak
17607 34| bajában, sõt bármi mélyre süllyedett, te õt, amennyire lelkiismereted
17608 32| töltésrõl, s a hintó tengelyig süllyedt a sárba. Ha mint mondám,
17609 30| tartsuk, mert ha a gyilkosság sülne ki reá, felakasztanák, de
17610 24| atyjok neve szégyenbélyeget süt életökre, kiknek nem kívánhat,
17611 39| káromkodással pisztolyát Violára süte.~Az ellenek oly közel voltak
17612 25| reszketve, szemeit a földre süté, megsajnálta volna ez asszonyt;
17613 28| Majd a szolgabíró ki fogja sütni, azért jótállok - mondá
17614 2 | fõképp nyári napokon, ha benn sütöttek, inkább melegített, mint
17615 8 | mellett is, mely számára süttetett, nemigen jól érzené magát.
17616 7 | szabadsága.~Minden nemesnek süvege vagy kalapja mellett félig
17617 20| parancsolataikat, levettem süvegemet a hóhérok elõtt, alázatos
17618 1 | öltözet; néhol egy gomb a süvegen, más helyen szalag a gombházban,
17619 1 | állítani, le szokta venni azon süveget, melyet talán azért, hogy
17620 13| egyik nem veszi le elõttem süvegét, kicsapom pipáját szájából.~-
17621 29| a lombtalan ágak között süvöltve zúgott át az éjszaki szél,
17622 25| terveit, a másik ifjú lelkének sugallatát követve, hihetõképp nem
17623 7 | Hellas vagy Róma a múzsáktól sugallt isteni szónoklatának roppant
17624 3 | képezének, hová a dél forró sugára nem hatott; s ha a tizennyolc
17625 38| nyújtózott a tavaszi nap meleg sugáraiban.~Viola boldog lehetett új
17626 22| elveszti erejét, ha a nap sugarainak kitétetik: úgy alig van
17627 7 | hazafiság tiszta csillagának sugarainál, mely egén ragyog, száz
17628 36| szépségben lövelli reánk sugarait, amaz magasan áll; de az
17629 29| el, melynek füve, a nap sugaraitól megõrizve, mindig szépen
17630 1 | környezé, kiáradtak egyes sugarak Tiszarét helységére is,
17631 6 | közelgett, s a nap meleg sugárokkal tölté a tájat, melynek új
17632 6 | mely szép arcain elédbe sugárzik, s mint nyári est bájos
17633 9 | körül a szobában, s örömtõl sugárzó szemekkel nézé idõrõl idõre
17634 15| ha Krivér Sóskutynak nem súgja, hogy ámbár reá csak két
17635 22| éppen szomszédjának valamit súgni akart, elhallgatott -, biztossá
17636 22| mondta.~- Azt neked ördögöd súgta meg, menkõ ember vagy -
17637 30| rázá még mindig fejét, azt súgva az esküdtnek fülébe, kihez
17638 33| tizenhárom-tizennégy esztendõs suhancok. Völgyesy úr azt mondja,
17639 20| huszonöt esztendeig ûzé, ily suhancra nézhet.~- De mikor mindig
17640 20| tegyen örömében. Feje felett suhogtatá ostorát, barátságosan szólítgatva
17641 20| vékony lombatlan ágaikat suhogtatták: ez vala minden. A gulyás
17642 20| válaszolt a gulyás egyet suhogva ostorával -, hisz nem fakó,
17643 26| tehetetlenségének érzete sújtá le s azon meggyõzõdés, hogy
17644 7 | volna eszébe, ki mentéje sujtásaival a szegény asszonyi szívet
17645 31| hiányozzék, annyival keményebben sújtatnak mások! Mi ezt illeti, Réty
17646 31| a gonosztevõt az igazság sújtó karja ellen oltalmazza,
17647 2 | egyikén áll, hol az igazság sújtókarja pihenni nem szokott.~Átadva
17648 4 | s minden nélkül kínlódik súlyos betegségében gyermekei között.
17649 31| biztossá tenni, hogy bármi súlyosaknak látszassanak a jelek, melyek
17650 1 | quo vivimus, movemur et sumus.~Ha azon öt-hatszáz férfi
17651 38| Valamint a mindennapi élet súrlódásai között egyes hibáknál nagyon
17652 26| vénasszonyt, ha rosszul súrolt, boszorkánynak nevez, anélkül,
17653 39| szemének keserű cseppjei sűrűn peregtek le arcain.~Már
17654 3 | midõn a vizsla egyszerre a sûrûnek fordulva ugatni kezd. Az
17655 17| inasa hátát veregeté. „Ebbõl suszter nem lesz”, mondák mindketten.
17656 11| Fõtisztelendõ uram, mit csinál? - suttogá Sóskuty - fordítson egyet -,
17657 20| csendjében már a közelgõk suttogása is hallatszott. Viola berohant
17658 37| az ide s tova járást s a suttogásokat, kénytelennek látá magát
17659 24| ajtóhoz tevék, csak a halk suttogást vevék észre, melyben a két
17660 22| többiek közönyös tárgyakról suttogtak egymás között, elég jókedvûen,
17661 35| ismerék, most résztvevõleg suttogták egymásnak, hogy Erzsébet
17662 8 | tett volna sok érte lángoló sz-vilmosi kebelre, minek azonban csak
17663 14| szeressétek egy mást és sza- - de mit is akartam mondani,
17664 12| minden befolyástól, meg szabad-e õt fosztanunk azon nyugalomtól
17665 39| határtalan, mint õ, hol a szív szabadabban dobog s szemünk nem talál
17666 24| rövid köszönetet mondva, szabadban látá magát. Kálmán, a magtárt
17667 11| látszik, miután hozzá, mint szabadelvûhöz, az egész ifjúság is szegõdött;
17668 19| között. A garacsi nemesség a szabadföld eszméjét rég valósítá birtokában,
17669 24| lerészegített. Meg akarják szabadítani, világos! A törvényszéknél
17670 23| fészer alatt marad, hogy szabadíthatjuk meg? mikor a szamarak négy
17671 33| vezetett - napjainkban mindenki szabadkozik a filantróp nevezettõl.
17672 25| tökélyeirõl, melyek, bármint szabadkozzanak ez állítás ellen sokan,
17673 32| kezesség mellett mindig szabadlábon tartá, végre mégis tömlöc
17674 34| hazáját nem áll soha senkinek szabadságában, s vétkezik, ki az isten
17675 26| sóhajtva. - Viola ismét szabadságban van, s ránk nagy gyanú nehezedik.~-
17676 33| kocsmárosoknál. De hát a szabadságnak is megvan rossz oldala...
17677 25| magadra? Nem élvezted-e szabadságodat oly mértékben, mint talán
17678 26| Tengelyi komolyan. - Ha a szabadságról lemondunk, legalább egyenlõséget
17679 22| nyilvánosságnál polgári szabadságunknak jobb biztosítéka nincs;
17680 7 | jellemérõl, vérrel szerzett szabadságunkról, s más ily új s nagyszerû
17681 1 | Pisistradáktól talán meg nem szabadul; s ha a megvesztegetett
17682 32| mutatkoztak, hogy nemcsak a rabok szabadulási kísérleteinek, hanem azon
17683 37| tekintetét; úgy látszott, nem szabadulhata iszonyú gondolatától, s
17684 20| kunyhóban. - Csak ez egyszer szabadulhatnék még - mormoga körmeit rágva -
17685 22| kellemetlen hivatalától szabadulhatott -, utasítsuk a rabot a rendes
17686 19| szólt Macskaházy, alig szabadulhatva Nyúzótól, ki ismét csókoláshoz
17687 22| amennyiben magát szigorúan szabályaihoz tartja, járhat el törvényesen;
17688 15| látjuk, a szigorú logika azon szabályain alapul, hogy mielõtt embert
17689 2 | fölkerestetett, senki az udvariasság szabályait szigorúbban meg nem tartá,
17690 37| hogy a nemesek magokat ezen szabálynak alávetni ne kényteleníttessenek,
17691 37| nem bomlott. Miután ti. a szabályokban kimondatott: miként állatkínzásnak
17692 1 | keresztülmegy. Õ a vizek szabályozója, utak s hidak építtetõje,
17693 23| kocsisnak nem egy érdekes szabályt közlött a paripatartás legjobb
17694 13| ha az izmos, majdnem a szabálytalanságig erõs tagokat tekintve az
17695 12| föl. Valamint ruhájának szabásában huszonöt évvel hátra, úgy
17696 1 | háza elébe hajtatál, s régi szabású, de tiszta köntösében Tengelyi
|