Rész

   1 Nov |             megelégedve érezzem magamat a szűk, de szerető körben,
   2 Nov |                 vannak időszakok, midőn a vándorlási vágy most is
   3 Nov |              Vannak talán szebb vidékek a világon, vannak bizonyosan
   4 Nov |      nyájasabbak, s olyanok, hol az, ki a múlt emlékeit keresi, vagy
   5 Nov |               érzem magamat, oly eleven a benyomás, melyet e nagyszerű
   6 Nov |             részét akarám bejárni, mely a birodalom északnyugati oldalát
   7 Nov |                 tartozom azok közé, kik a természet csodái mellett
   8 Nov |                természet csodái mellett a városi élet kényelmeit keresik,
   9 Nov |               melyek az egyes helyeknél a nézőben támadnak. A természetnek
  10 Nov |           helyeknél a nézőben támadnak. A természetnek nincs szüksége
  11 Nov |        látogatott részeiben tölték, hol a kényelem helyett, melyet
  12 Nov |              jólétet látjuk, melyet itt a nép élvez.~Főképp az említett
  13 Nov |           rendkívül kedvező vala, s bár a hetek, melyeket utazásomra
  14 Nov |         utazásomra szántam, elteltek, s a vidéket, melyet ez ízben
  15 Nov |                arra, hogy visszatérjek. A tetőről, melyre azért menék
  16 Nov |                azért menék fel, mielőtt a hegyeket elhagyom, az egésznek
  17 Nov |           magára figyelmemet; egy völgy a másikba vezetett, s ha este
  18 Nov |                 föltételemet.~Így értem a birodalom határáig, s így
  19 Nov |                 azon ügyességre, melyet a róna lakója is, miután a
  20 Nov |                a róna lakója is, miután a hegyek között sokat gyalogolt,
  21 Nov |                ösztönszerűleg többnyire a helyes ösvényre vezeti.
  22 Nov |                 számolja megelégedéssel a mérföld-oszlopokat, melyek
  23 Nov |               azon meggyőződéssel, hogy a legegyenesebb út, ha nem
  24 Nov |               legszebb, legalább mindig a legrövidebb. Én nem bámulom
  25 Nov |                az ösvény, amennyire azt a faluból kiérve szemem követheté,
  26 Nov |                emberrel találkoztam, ki a hegygerincen, honnan mai
  27 Nov |         sziklapusztának oázisai ezek; s a virággal hímzett pázsit,
  28 Nov |                virággal hímzett pázsit, a rajta legelő csordák kolompolása
  29 Nov |            legelő csordák kolompolása s a pásztorkunyhók s pajták,
  30 Nov |         pásztorkunyhók s pajták, honnan a dolgozó majorosnék víg éneke
  31 Nov |            majorosnék víg éneke hangzik a terméketlen bércek közepett,
  32 Nov |           elfelejtenők, hol vagyunk, ha a mezőn szétszórt szikladarabok,
  33 Nov |                szétszórt szikladarabok, a távol vízesésnek zúgása,
  34 Nov |              távol vízesésnek zúgása, s a rendkívüli sebesség, mellyel
  35 Nov |            rendkívüli sebesség, mellyel a kis patak a völgy felé siet,
  36 Nov |           sebesség, mellyel a kis patak a völgy felé siet, nem figyelmeztetnének
  37 Nov |                figyelmeztetnének reá, s a havas nem állana előttünk
  38 Nov |                 állana előttünk csaknem a zöld mezőig lenyúló jegeseivel,
  39 Nov |     továbbmegyek, még egyszer megnézzem a völgyet, melyet tegnap oly
  40 Nov |          bájlónak találtam; bámulásomra a falu helyett, hol az éjszakát
  41 Nov |               ég fellegtelen volt, csak a völgy végén, hol a hegyről
  42 Nov |                 csak a völgy végén, hol a hegyről leszivárgó nedvesség
  43 Nov |                nehéz ködgomó, most csak a falu hegyes tornya állt
  44 Nov |              falu hegyes tornya állt ki a sűrű ködfátyolból, mely
  45 Nov |               mégis mi szép vala ez is.~A nap a magas hegyeken át
  46 Nov |               mi szép vala ez is.~A nap a magas hegyeken át most veté
  47 Nov |             magas hegyeken át most veté a völgybe első sugarait, s
  48 Nov |                völgybe első sugarait, s a sima ködtó, mely azt eltölté,
  49 Nov |             kisebb darabok szakadtak el a tömegtől, a nagy fátyolnak
  50 Nov |                szakadtak el a tömegtől, a nagy fátyolnak apró rongyai,
  51 Nov |             fátyolnak apró rongyai, ott a köd a hegyen levonuló kis
  52 Nov |                 apró rongyai, ott a köd a hegyen levonuló kis völgyeket
  53 Nov |        melyekben fölfelé vonult. Később a nap növekedő hatalma az
  54 Nov |            egész tömeget mozgásba hozá. A ködtó, mely eddig a völgy
  55 Nov |               hozá. A ködtó, mely eddig a völgy alján pihent, mint
  56 Nov |             pihent, mint tenger, ha azt a vész karjai megragadják,
  57 Nov |         tisztábban válnak el egymástól. A völgyből felszálló melegebb
  58 Nov |               minden felfelé száll; míg a gőzár, mely a völgyet szemeim
  59 Nov |                száll; míg a gőzár, mely a völgyet szemeim elől eltakarta,
  60 Nov |                mint könnyű felleg pihen a hegycsúcson, ott fehér foszlányokban
  61 Nov |                 csak még árnyékait veti a napsugároktól átvilágított
  62 Nov |      átvilágított tájra.~Nem írhatom le a hatást, melyet e tünemény
  63 Nov |              tünemény tett reám. Mintha a homály és világosság, mely
  64 Nov |          völgyben újra megkezdték volna a régi tusát, s én azért lennék
  65 Nov |               én azért lennék itt, hogy a nehéz küzdelemnek végeredményét
  66 Nov |          hitemben, miként az aljas pára a tiszta fényt, mely a magasból
  67 Nov |               pára a tiszta fényt, mely a magasból jő, nem fogja legyőzni
  68 Nov |                 út vala előttem, s hogy a mulasztást jóvátegyem, sebesebb
  69 Nov |                  Félórai vándorlás után a hegyi róna végéhez s azon
  70 Nov |               szerint kevés fáradsággal a hegygerincen átvezet.~E
  71 Nov |              völgy kezdetben szűk vala. A falként felnyúló sötét sziklák,
  72 Nov |                 annyira egymástól, hogy a pataknak utat engedjenek,
  73 Nov |            engedjenek, melynek medrében a hegyről összegyűlt víz lefolyt.
  74 Nov |                  Később tágasabbá vált, a hegyek távolabb léptek egymástól,
  75 Nov |            távolabb léptek egymástól, s a frissebb zöld, mely a völgynek
  76 Nov |                 s a frissebb zöld, mely a völgynek alját takarta,
  77 Nov |                 völgynek alját takarta, a hegyoldalon felnyúló erdők
  78 Nov |            felnyúló erdők épebb növése, a patak csöndesebb folyása
  79 Nov |              patak csöndesebb folyása s a napsugárok, melyek a nyíltabb
  80 Nov |          folyása s a napsugárok, melyek a nyíltabb tért átvilágíták,
  81 Nov |                pár száz lépéssel tovább a táj visszanyerte előbbi
  82 Nov |           visszanyerte előbbi vadságát.~A hegyek ismét közelebb lépve
  83 Nov |                 fenyők maradtak, mintha a meredek sziklához, melyben
  84 Nov |              csak támasztva lennének, s a tajtékzó patak zúgva keresé
  85 Nov |                patak zúgva keresé útját a sziklák között.~A gondolkodó
  86 Nov |                 útját a sziklák között.~A gondolkodó figyelmét, ha
  87 Nov |              bércek körében találkozik. A jeges halkan előrenyomulva,
  88 Nov |             halom sziklatöredékeket tol a völgybe, az olvadt hótól
  89 Nov |          kődarabot hengerít, míg máshol a nedvesség s fagy által a
  90 Nov |                a nedvesség s fagy által a meredek faltól elválva,
  91 Nov |                roppant sziklák zuhannak a mélységbe, vagy hasonló
  92 Nov |         mélységbe, vagy hasonló okokból a hegy csúcsának egész darabja
  93 Nov |              egész darabja szakad le, s a virágzó völgyet lakóival
  94 Nov |           körében valami, mi elébb fenn a magasban állt, le ne süllyedne.
  95 Nov |             vegyült omladékot találunk, a sziklák egy részén már százados
  96 Nov |               másokat még fű vagy csak, a növényi életnek első kísérleteként,
  97 Nov |                 hónap előtt omlottak le a tetőről, s ha felnézünk,
  98 Nov |            tetőről, s ha felnézünk, még a helyét is megtaláljuk, honnan
  99 Nov |              egy nagy csatamező, melyen a növény és kőország ezredek
 100 Nov |                 és kőország ezredek óta a felsőbbségért küzdenek egymással.
 101 Nov |                mintha az előbbi győzne. A völgyben szétszórt köveket
 102 Nov |                köveket zöld borítja el, a növényzet tömött sorokban
 103 Nov |              tömött sorokban vonult fel a hegyoldalon, egyes osztályai
 104 Nov |            hegyoldalon, egyes osztályai a legmagasabb fokig értek,
 105 Nov |         legmagasabb fokig értek, s fenn a bérc ormán egy magános fenyő
 106 Nov |             fenyő ingatja ágait, mintha a győző termékenység ellenének
 107 Nov |                zöld diadalmi lobogóját. A sziklabérc megdördül, s
 108 Nov |                 sziklabérc megdördül, s a kőlavina több száz lábnyi
 109 Nov |                alá temette mindazt, mit a növényzet lassú, de szakadatlan
 110 Nov |             századok alatt teremtett; s a küzdelem újra kezdődik,
 111 Nov |               midőn két órai járás után a havashoz közeledék, mely,
 112 Nov |              hallám; e völgyet bezárja. A völgy itt jóval tágasabbá
 113 Nov |            mintegy templomban járunk, s a földön elszórt fenyőtűk
 114 Nov |             Szegény e kőnek növényzete; a keskeny földréteg csak kevés
 115 Nov |             csak kevés táplálékot ad, s a fa elszárad, mielőtt szokott
 116 Nov |              szokott magasságát elérné. A vékony törzsököt mohok takarják,
 117 Nov |             fakó színű zuzmó függ le, s a száraz sudarakat sok helyen
 118 Nov |             száraz sudarakat sok helyen a szél törte el. Mintha nem
 119 Nov |              hulláját látnók, mely csak a télre vár, hogy hava alatt
 120 Nov |                 az egész. Annál nagyobb a hatás, midőn az erdőből,
 121 Nov |                elzár, kilépve egyszerre a legnagyszerűbb képek egyike
 122 Nov |              mely lépcsőkben emelkedve, a völgyet félkörben bezárá.
 123 Nov |                bezárá. Két oldalon, hol a sziklák kevésbé meredekek,
 124 Nov |              bokrait s közöttük csaknem a hó határaig felnyúló zöld
 125 Nov |              mintegy ösvényekül, melyek a hegy gerincét aljával összekötik,
 126 Nov |          aljával összekötik, s melyeken a könnyű zerge legelve a völgybe
 127 Nov |         melyeken a könnyű zerge legelve a völgybe jő. A félkör közepén
 128 Nov |             zerge legelve a völgybe jő. A félkör közepén már a meredek
 129 Nov |                jő. A félkör közepén már a meredek fal tövénél megszűnik
 130 Nov |             minden élet, s fölötte csak a szürke moréna, a jeges,
 131 Nov |           fölötte csak a szürke moréna, a jeges, mely rajta pihen,
 132 Nov |              jeges, mely rajta pihen, s a képnek hátterét képező hócsúcsok
 133 Nov |              képező hócsúcsok láthatók. A patak, melynek ágya mellett
 134 Nov |          kanyarulattal tűnt el. Zúgását a dörgés váltja fel, mellyel
 135 Nov |            oszlopban, roppant szökéssel a sziklafalról lerohannak.~
 136 Nov |                sziklafalról lerohannak.~A kilátás felülmúlta várakozásomat,
 137 Nov |             leírása szerint gondolám, s a szakadozott romokba felnyúló
 138 Nov |              arról nem lehete kétségem. A sziklafal, a jeges, a vízesés,
 139 Nov |           lehete kétségem. A sziklafal, a jeges, a vízesés, minden
 140 Nov |         kétségem. A sziklafal, a jeges, a vízesés, minden megfelelt
 141 Nov |       leírásának, s alig száz ölre állt a kunyhó is, hol állítása
 142 Nov |          szerint vagy vezetőt, ki velem a hegygerincen átjő, vagy
 143 Nov |       kellemetlenül lepettem meg, midőn a pásztor s majorosné helyett
 144 Nov |            vissza.~Tudakoltam utamat, s a kisleány hosszasan megmagyarázta
 145 Nov |             magyarázatán, főképp miután a hegygerincen, mint most
 146 Nov |              egyikéhez jutok is, melyek a leányka állítása szerint
 147 Nov |                leányka állítása szerint a hegygerinc túlsó oldalán
 148 Nov |           haladtam, nem tartott sokáig. A füves helyek, melyeken az
 149 Nov |             kisebbekké változtak; végre a növényzet egészen megszűnt,
 150 Nov |             álltam.~El valék tévedve, s a kellemetlen érzéshez, mellyel
 151 Nov |              ezen meggyőződés az embert a legsimább úton is eltölti,
 152 Nov |                aggodalmaim is járultak. A könnyű fellegek, melyeknek
 153 Nov |              könnyű fellegek, melyeknek a hegyoldalon átszaladó árnyékait
 154 Nov |           kevésbé meredek utat keresvén a sziklafal közelében, egy,
 155 Nov |               sziklafal közelében, egy, a hegyoldalon fölfelé vonuló,
 156 Nov |    vízszakadáshoz értem, mely egyenesen a hegygerincre vezetett. Az
 157 Nov |                s füves helyeken, melyek a sziklák között itt-ott feltűntek,
 158 Nov |             melyen jelen álláspontomról a völgybe vissza kellett volna
 159 Nov |            nélkül nem juthatunk vissza, a legbiztosabb. Helyzetem
 160 Nov |           nehezebbé s meredekebbé vált. A keskeny darab eget, melyet
 161 Nov |              még vadabb színt vett föl. A sziklafalak, melyek között
 162 Nov |               sötétebbnek látszottak, s a jéghideg szél, mely szakadozott
 163 Nov |             mely szakadozott rohamokban a sziklákon át süvöltött,
 164 Nov |              hogy az kitör, még mielőtt a tetőt elérhetem; s kettőzött
 165 Nov |         léptekkel sieték fölfelé.~Végre a hegygerincen valék. De habár
 166 Nov |                meglepetésekből áll. Míg a rónaság egy roppant újságlapként
 167 Nov |             melynek egész tartalmát, le a gabonaárakig, egy tekintetre
 168 Nov |                egy tekintetre átfutjuk: a hegyek között néhány lépés
 169 Nov |                nyit meg előttünk. Amint a dombot megkerültük vagy
 170 Nov |                 dombot megkerültük vagy a hegygerincen átjutánk, a
 171 Nov |                a hegygerincen átjutánk, a völgy, hol eddig haladtunk,
 172 Nov |             völgy, hol eddig haladtunk, a falu, a hegyek, melyek azt
 173 Nov |                eddig haladtunk, a falu, a hegyek, melyek azt környezik,
 174 Nov |           hegyek, melyek azt környezik, a patak, melyet órákig követénk
 175 Nov |           utazva naponkint tapasztaljuk a kilátás ily rögtöni változásait;
 176 Nov |           éreztem volna, mint ez ízben.~A hegygerinc, melyre annyi
 177 Nov |           nyugatról kelet felé vonulva, a hegy északi lejtőjéről,
 178 Nov |                  melyen eddig haladtam, a délire vezetett. Ennek tulajdonítható,
 179 Nov |              Ennek tulajdonítható, hogy a kopár sziklákat, melyek
 180 Nov |             kétezer lábnyira nyúltak le a völgybe, itt csaknem a hegygerincig
 181 Nov |               le a völgybe, itt csaknem a hegygerincig terjedő alpesi
 182 Nov |        Egyszerre, mintegy varázs által, a hegyi flóra színes virágaival
 183 Nov |                találtam magamat, melyen a lepkéknek egész serege játszott
 184 Nov |               vetélkedhető, de mely itt a növényzeti élet határain
 185 Nov |                lepi meg szemünket, mint a virágzó genciánák s a kakukkfű
 186 Nov |              mint a virágzó genciánák s a kakukkfű tömött csomói.
 187 Nov |                legelt, távolabb alattam a legszebb völgyek egyike
 188 Nov |              melyeknek sárguló kalászai a rétek eleven zöldjét kellemesen
 189 Nov |             semmi ne hiányozzék, mindez a legszebb nyári nap meleg
 190 Nov |                nap meleg világításában. A borulat, melyet elébb közelgő
 191 Nov |                 csak néhány felhő vala, a hegy túlsó oldalán éppen
 192 Nov |                hegy túlsó oldalán éppen a keskeny völgy fölött álló,
 193 Nov |                 álló, melyen feljöttem. A hegynek azon oldalán, hol
 194 Nov |               bájolva, elragadtatva. Ki a sarkvidékekből a legszebb
 195 Nov |       elragadtatva. Ki a sarkvidékekből a legszebb nyári napoknak
 196 Nov |                  megújult erővel sieték a völgy felé; s minden lépéssel
 197 Nov |              egy ideig nem is gondoltam a pihenésre.~De bármily nagyszerű
 198 Nov |             lelkünkben az Alpok között, a költői élvezet, melyet hegyi
 199 Nov |              hogy fáradt vagyok, s mert a falutól, melynek tornyát
 200 Nov |                falutól, melynek tornyát a völgyben látám, még távol
 201 Nov |               valék, elhatároztam, hogy a hegyoldalon szétszórt parasztházak
 202 Nov |                között csaknem mindenütt a gazdák, mennyire lehet,
 203 Nov |         házaikat, s innen van, hogy míg a falu a templomon, iskolán,
 204 Nov |              innen van, hogy míg a falu a templomon, iskolán, paplakon
 205 Nov |               csak kevés lakházból áll, a hegyoldalon, csaknem az
 206 Nov |          természet határáig, szétszórva a legszebb parasztházakat
 207 Nov |            jutott, hogy vasárnap van, s a ház lakói valószínűleg a
 208 Nov |                a ház lakói valószínűleg a templomba mentek, s nem
 209 Nov |              nem ronthatja meg; s ámbár a gondolat nem volt vigasztaló,
 210 Nov |                szükségem van reá.~Közel a házhoz néhány százados juhar
 211 Nov |         százados juhar állt. Egyes ágak a fedelig nyúltak, s az egymásba
 212 Nov |           árnyékot képeztek, mely alatt a vastag törzsök egyikéhez
 213 Nov |            találtam. Itt telepedtem le.~A kilátás, szebbítve még a
 214 Nov |                A kilátás, szebbítve még a parasztház körözete által,
 215 Nov |              magára figyelmemet, főképp a völgy túlsó oldala, mely
 216 Nov |             oldala, mely északnak fekve a zord vidékhez hasonlított,
 217 Nov |             csak imént keresztüljöttem. A sötét sziklafalak, a felettök
 218 Nov |   keresztüljöttem. A sötét sziklafalak, a felettök emelkedő havas
 219 Nov |               felettök emelkedő havas s a jeges, mely annak kettős
 220 Nov |             kettős csúcsától csaknem le a völgy talpáig nyúlt, az
 221 Nov |        szépségét kiegészítsék, valamint a komoly vonás a férfi homlokán
 222 Nov |                 valamint a komoly vonás a férfi homlokán a nyájas
 223 Nov |           komoly vonás a férfi homlokán a nyájas mosolyt, mely ajkain
 224 Nov |                érzém érdekelve magamat. A csinosan tartott barna csűr
 225 Nov |                 barna csűr és istállók, a friss forrás, mely közel
 226 Nov |            favályút csordultig betöltve a völgy felé siet, főképp
 227 Nov |                 völgy felé siet, főképp a sötét ház kőterhelt födelével,
 228 Nov |                 s mégis mi szép mindez.~A födél alatti gerendán a
 229 Nov |                 A födél alatti gerendán a ház első gazdájának neve
 230 Nov |                mióta e ház áll, s lakói a homlokzatra faragott szentírási
 231 Nov |                Az egyedüli hála, melyre a sorstól különösen kedvezett
 232 Nov |                 körükben lefolyt. Távol a városok mesterkélt lététől,
 233 Nov |              Közelébb áll Istenéhez, ki a természettel, mint az, ki
 234 Nov |                ment keresztül küszöbén; a csecsemő apró koporsója,
 235 Nov |             reményei megfértek, s utána a család patriarchájaé, kivel
 236 Nov |                  mint az égnek harmatát a téren, úgy könnyeket találunk
 237 Nov |           könnyeket találunk mindenütt, a különbség csak az, hogy
 238 Nov |                 különbség csak az, hogy a tiszta cseppek majd sötét
 239 Nov |                kedves emlékek támadtak. A ház, melynek tornácáról
 240 Nov |               melynek tornácáról szemem a határtalan rónaságot látja,
 241 Nov |             határtalan rónaságot látja, a kedves arcok, melyek küszöbénél
 242 Nov |               fel.~Úgy látszott, mintha a dallam magyar lenne, s első
 243 Nov |               vala, mivel az énekes, ki a hegyen fölfelé egyenesen
 244 Nov |                hegyen fölfelé egyenesen a háznak tartott, öltözetében
 245 Nov |      különbözött; csak egyenes tartása, a ruganyosság, mellyel járt,
 246 Nov |               ragaszkodás. Az apai ház, a völgy, melyben fölnevelkedtek,
 247 Nov |                 melyben fölnevelkedtek, a bércek, melyek látkörüket
 248 Nov |      ellenállhatlan erővel visszavonja. A magas Alpok gyermeke Svájc
 249 Nov |             kevésbé hegyes kantonjában, a német, azaz oly német, ki
 250 Nov |               német, azaz oly német, ki a honvágy gyöngeségén még
 251 Nov |              még túl nem emelkedett, ha a szomszéd tartományban telepedett
 252 Nov |              lennének hazájuktól. Nálok a honszeretet oly valami,
 253 Nov |              honszeretet oly valami, mi a földdel összefügg, s az
 254 Nov |               köti - nálunk az más. Nem a rónaság látköre, nem a hegyek
 255 Nov |              Nem a rónaság látköre, nem a hegyek ismert körrajzai,
 256 Nov |            hegyek ismert körrajzai, nem a folyó vagy csöndes falu,
 257 Nov |              szívünk szeretve feldobog. A róna lakója az erdős Mátrán,
 258 Nov |             hegyek fia rónaságunkon, ki a széles Duna partjain növelkedett,
 259 Nov |              Duna partjain növelkedett, a csöndes Tisza füzesei alatt
 260 Nov |                Tisza füzesei alatt vagy a Balaton bájló vidékén egyiránt
 261 Nov |             egyiránt otthon érzi magát. A magyar nem földjéhez; ő
 262 Nov |      ragaszkodik, s ez oka, hogy nálunk a helyi, az úgynevezett falutornyának
 263 Nov |                 is: vagy talán az, mert a magyar másfél századig török
 264 Nov |               bizonyos, hogy ezen érzés a mai napig sem változtatta
 265 Nov |            annyi viszály és csapás után a hazát fenntartá, éppen ennek
 266 Nov |               köszönhető.~- Isten hozta a teins urat - mondá a megszólított
 267 Nov |              hozta a teins urat - mondá a megszólított bámulva. -
 268 Nov |           jobbra kellett volna tartani. A falu, hová menni akart,
 269 Nov |                 hová menni akart, amott a hegy mögött fekszik, jó
 270 Nov |             hozzánk, s mióta itt lakom, a teins úr az első magyar
 271 Nov |                 találkoztam. De gyerünk a házba, s mivel szolgálhatok?
 272 Nov |              ajtót felnyitá - de sebaj! a kamarakulcs nálam van, s
 273 Nov |              darab kenyeret kérek, mert a faluban akarok ebédelni.~-
 274 Nov |          faluban akarok ebédelni.~- Azt a szégyent a teins úr csak
 275 Nov |              ebédelni.~- Azt a szégyent a teins úr csak nem teszi
 276 Nov |             kifejezve. - És minek menne a faluba, mit keres ott a
 277 Nov |                 a faluba, mit keres ott a németek között? Igaz, korcsmát
 278 Nov |                jól nem tartanák; vannak a korcsmárosok között jóravaló
 279 Nov |                 nagybátyja, ki mindjárt a templom mellett balra lakik;
 280 Nov |                 csak úgy nevezem, mások a német nevén szólítják -,
 281 Nov |           megpihentem, könnyen elmegyek a faluig, s minek csináljak
 282 Nov |             csináljak alkalmatlanságot.~A gazda résztvevő tekintetet
 283 Nov |               tekintetet vetett reám. - A teins úr is régen jár már
 284 Nov |            nálunk is megváltozott volna a régi jó szokás? Dehogy változott,
 285 Nov |                 új világot élnek is, én a réginél maradok, s ne legyen
 286 Nov |                s ne legyen Szűcs István a nevem, ha ma házamtól eleresztem. -
 287 Nov |              kezemből úti tarisznyámat, a szobába sietett, s miután
 288 Nov |                 tette, fiókjából kivevé a kulcsokat, s csak azt kérdezé
 289 Nov |               csak azt kérdezé még, itt a szobában vagy a ház előtt
 290 Nov |                még, itt a szobában vagy a ház előtt falatozzunk-e?~
 291 Nov |                  ismét elébbi helyemre, a juharok árnyékába ültem.~
 292 Nov |                rég nem hallott hangjai, a szívesség, mellyel ez idegen,
 293 Nov |                 mondják el, hogy miután a népeket közös érdekek s
 294 Nov |         természet meg nem változik, míg a mindennapi kenyéren és anyagi
 295 Nov |                egész asztalunk megrakva a sok eleség alatt görnyedett,
 296 Nov |        fénypontját, utoljára hozott ki.~A jókedv szívesség, mellyel
 297 Nov |           mintha azon élvezetet, melyet a magyar ember abban talál,
 298 Nov |        egyszerre reám akarná árasztani.~A hosszú sétálás jócskára
 299 Nov |            kínálásainak véget vetett.~- A baj csak az - mondá, kiürítve
 300 Nov |               eléggé ízlik, de elrontja a gyomrot. Hej, ez sem olyan,
 301 Nov |                 olyan, mint nálunk. Van a háznál más is; mikor kisfiam
 302 Nov |               nálunk, mindig van valami a háznál, mit külön kulcs
 303 Nov |         Édesanyám is azt tette. Ha apám a nagyváradi vagy aradi vásárról
 304 Nov |             hegyi bort hozott, mindjárt a kis pincébe zárta, hogy
 305 Nov |                 kis pincébe zárta, hogy a cselédek ne férjenek hozzá,
 306 Nov |                 látná és éléskamránkat, a sok sajtot, vajat és mézet,
 307 Nov |                 sajtot, vajat és mézet, a tejespincét, nagy tehéncsordánkat
 308 Nov |             tehéncsordánkat az almon és a kis Pistikát, az volna ám
 309 Nov |               Pistikát, az volna ám még a világ. De - folytatá rövid
 310 Nov |                nem nyomja áldott porát. A teins úr nem ismerte apámat?~-
 311 Nov |              váltott, vagy más dologban a faluházánál megfordult,
 312 Nov |             harmadszor is megteszik, ha a tiszttartó nem lett volna
 313 Nov |              volna ellensége. Később is a tanácsban maradt, s ha a
 314 Nov |                a tanácsban maradt, s ha a faluházánál valami kellett,
 315 Nov |              érte küldöttek, úgyis csak a harmadik házban lakott.
 316 Nov |               ésszel is. Nem volt párja a vármegyében. S most meghalt,
 317 Nov |           meghalt, s még azt sem tudom, a temetőnek melyik oldalán
 318 Nov |             fölött. Ez is fáj ám nekem.~A szomorú hangulat, mely mint
 319 Nov |               soha nem hiányzik, s mely a zajos öröm s pajzán jókedv
 320 Nov |        miszerint közmondássá vált, hogy a magyar sírva vigad, erőt
 321 Nov |                hangulatából kiragadjam, a hazáról kezdék szólni. Nemrég
 322 Nov |             keresztül születése helyén, a vidéket, melyben növekedett,
 323 Nov |              neki. Az utolsó termésről, a nagy áradásról, mely harmadéve
 324 Nov |           harmadéve az alföldet elönté, a töltésekről, melyek készülnek,
 325 Nov |            minden mozdulatából látszott a megelégedés, hogy egyszer
 326 Nov |                 szavamba -, jól tudom s a teins úr is tudja, hogy
 327 Nov |                is úgy öltözködjem, mint a többiek.~Ismét különböző
 328 Nov |          beszélni múltjáról.~- Ha tudná a teins úr, miként kerültem
 329 Nov |               időnk - jegyzém meg én. - A nap még soká tart, s ha
 330 Nov |             elbeszélheti édesanyámnak s a többieknek, azok úgyis csak
 331 Nov |           mindössze nem sok.~- Hát hogy a dolgot elölről kezdjem -
 332 Nov |              bíró, s oly ember, amilyen a faluban elébb sem volt,
 333 Nov |           Házunk, azt is elmondtam már, a nagy utcán áll, harmadik
 334 Nov |                nagy utcán áll, harmadik a faluházához, nem messze
 335 Nov |                 faluházához, nem messze a templomtól. Itt laktunk
 336 Nov |                 és Péter öcsém, kivévén a munka idejét, mikor apámmal
 337 Nov |             munka idejét, mikor apámmal a tanyára mentünk, és sokszor
 338 Nov |               egész hetekig nem jöttünk a faluba.~Szerencsésebb két
 339 Nov |          Szerencsésebb két fiú nem volt a világon. Igaz, téli hónapokban
 340 Nov |          hónapokban iskolába küldtek, s a vén mesteren nem múlt, hogy
 341 Nov |              megvert, főleg engem, mert a számolás teljességgel nem
 342 Nov |                  majd más valamit, s ha a téli hónapokban a sok iskolázást
 343 Nov |                  s ha a téli hónapokban a sok iskolázást restelltük,
 344 Nov |            restelltük, annál szebb volt a nyár. A fecskék, ha fészkükhöz
 345 Nov |                annál szebb volt a nyár. A fecskék, ha fészkükhöz visszatértek,
 346 Nov |                  ha apánkkal kikeletkor a tanyára mehettünk. Tudtuk,
 347 Nov |                 mehettünk. Tudtuk, hogy a vén mestert mindszentig
 348 Nov |            látjuk, és szebb tanya, mint a miénk, nincs az egész alföldön.
 349 Nov |             kéttelkes gazda volt, s már a tanyaföld is elég nagy,
 350 Nov |                 Gyermek nemigen becsüli a vagyont; de az, hogy soha
 351 Nov |                nem megyünk, és édesapám a robotra is béresét küldi,
 352 Nov |                is emlékszem, hogy mikor a mester egyszer jól megvert,
 353 Nov |                 vágva, úgy jártam körül a faluban, mintha máris én
 354 Nov |                mintha máris én mondanám a törvényt. De végre nem sokat
 355 Nov |                cseréltem volna senkivel a világon.~Itt az emberek
 356 Nov |           szántóföldeiken kívül, melyek a ház körül fekszenek, van
 357 Nov |            marháinkat tartjuk. De mi ez a mi pusztáinkhoz képest!
 358 Nov |                pusztáinkhoz képest! Még a marha sem olyan. Ha a teins
 359 Nov |               Még a marha sem olyan. Ha a teins úr most felmegy, almunk
 360 Nov |             felmegy, almunk ott fekszik a hegyoldalon jó három fertály
 361 Nov |                 ha felmegyünk, fogadok, a bika mindjárt ott terem.
 362 Nov |              megvakartassa fejét. Pedig a mi bikánk hatalmas darab,
 363 Nov |                párját; csakhogy itt még a marha is szelíd. A tehenek
 364 Nov |              itt még a marha is szelíd. A tehenek maguk jönnek, hogy
 365 Nov |               hogy megfejjék, s ha csak a ménkő nem csap le közéjök,
 366 Nov |              ménkő nem csap le közéjök, a világért nem szaladnának
 367 Nov |            bikát, mikor idegen ember jő a marha közé vagy farkast
 368 Nov |                tüzes szemével körülnéz, a földet kaparja, dühében
 369 Nov |               gulya utána iramlik, hogy a föld csak úgy reng alatta,
 370 Nov |                 csak úgy reng alatta, s a gulyások lóháton alig érhetik
 371 Nov |          megfutamodnék.~Hiába, ezt mind a föld teszi. Valamint az
 372 Nov |            fejét egyenesen hordaná: úgy a marha hogy kapjon bátorságot,
 373 Nov |             kezdetén még hagyján, de ha a teins úr azt a helyet látná,
 374 Nov |           hagyján, de ha a teins úr azt a helyet látná, hová a marhát
 375 Nov |                azt a helyet látná, hová a marhát kisasszonynap táján
 376 Nov |              ott minden tarlóban áll, s a mező fakónak látszik, hisz
 377 Nov |              lehet, nemcsak azért, mert a föld nem bírná el, de azért
 378 Nov |                 ország csak olyan, mint a nép, nem éppen itt, mert
 379 Nov |                magukat mindamellett, de a határon túli hegyek között,
 380 Nov |                ideig kvártélyon voltam. A magyar ember szegényesen
 381 Nov |               ember szegényesen néz ki; a német, ha az alföldre vetődik
 382 Nov |                ha az alföldre vetődik s a legtehetősebb gazdát látja
 383 Nov |            szánt, s oly négy lóval megy a vásárra, hogy alig győzi
 384 Nov |                hogy alig győzi fékezni. A németek, kik között laktam,
 385 Nov |              esernyővel is járnak, mint a teins urak, de azért szántáskor
 386 Nov |                Nincs is több oly ország a világon, mint Magyarország.
 387 Nov |                  mint Magyarország. Azt a hét vezér ugyan jól kikeresé,
 388 Nov |                 érte, és oltalmazza meg a magyart török s tatár és
 389 Nov |              atyámmal és Péter öcsémmel a tanyán laktam. Hosszú volna
 390 Nov |             volna mindent elmondani, de a gyerek utoljára is mind
 391 Nov |                 Ő az egyik négyesen, én a másikon, s hajrá előre,
 392 Nov |               az egész pusztán, s mikor a kúthoz értünk, fél óráig
 393 Nov |                 lovainkat. Akkor is, ha a félig rakott kazal egyik
 394 Nov |                egyik oldalán felmászva, a másikon leeresztettük magunkat (
 395 Nov |      leeresztettük magunkat (bizonyosan a teins úr is megpróbálta
 396 Nov |                és mi inkább ezért, mint a termésért örültünk az aratásnak),
 397 Nov |                 csakúgy lármázott, mint a többiek. Egyszer ki is ficamította
 398 Nov |               Egyszer ki is ficamította a lábát, mikor aztán engem
 399 Nov |           szelídebb gyermeket; s míg én a góréban a verebeket hajigáltam,
 400 Nov |           gyermeket; s míg én a góréban a verebeket hajigáltam, vagy
 401 Nov |              verebeket hajigáltam, vagy a kuvaszokat uszítottam egymás
 402 Nov |                  ő sokszor órákig elült a halom tetején, mely alatt
 403 Nov |             vagy az árok széléről nézte a világot. S ha kérdeztem,
 404 Nov |              mélázik? azt felelte, hogy a délibábot nézi, vagy a ballangókat
 405 Nov |             hogy a délibábot nézi, vagy a ballangókat számolja, melyeket
 406 Nov |          ballangókat számolja, melyeket a szél a pusztán végigkerget;
 407 Nov |               számolja, melyeket a szél a pusztán végigkerget; honnan
 408 Nov |               ki tudja? Elég, hogy soha a határra, honnan elszakadtak,
 409 Nov |             nevét, s tudta, hol fekszik a nyúl, a legtöbb fürj kinek
 410 Nov |              tudta, hol fekszik a nyúl, a legtöbb fürj kinek vetésében
 411 Nov |                azt kezdtem kérdezni: ki a legény a csárdában? ő alig
 412 Nov |           kezdtem kérdezni: ki a legény a csárdában? ő alig hallatta
 413 Nov |                  mikor egyszer vasárnap a korcsmában védelmemre kelt,
 414 Nov |          korcsmában védelmemre kelt, és a falu kanásza kezéből kikapva
 415 Nov |                nem volt derekabb legény a faluban, s botja úgy suhogott
 416 Nov |              úgy suhogott kezében, mint a forgószél; de ő maga nem
 417 Nov |                katonának vitték, szinte a legszelídebb fiúnak tartatott,
 418 Nov |            ezüst érdempénzzel jött haza a háborúból, és akkor megint
 419 Nov |            megint oly jámbor lett, mint a harapás kenyér, és burkus
 420 Nov |              nem is bántott soha senkit a világon. De a leányok nem
 421 Nov |               soha senkit a világon. De a leányok nem törődtek e jövendöléssel.
 422 Nov |               törődtek e jövendöléssel. A fehérnép a pántlikából a
 423 Nov |               jövendöléssel. A fehérnép a pántlikából a pirost, a
 424 Nov |                A fehérnép a pántlikából a pirost, a legényből a pajkost
 425 Nov |                 a pántlikából a pirost, a legényből a pajkost keresi
 426 Nov |       pántlikából a pirost, a legényből a pajkost keresi ki magának,
 427 Nov |                 is szólt hozzájok. Csak a kis Eszter iránt viselte
 428 Nov |               különös. Kovács Erzsi meg a rektor leánya és a felső
 429 Nov |            Erzsi meg a rektor leánya és a felső molnáré, az mind szebbnek
 430 Nov |                 Eszterke, termete, mint a nádszál s nádszál nem hajlékonyabb
 431 Nov |            szebben, mint ő tánc között. A rektor leánya piros volt,
 432 Nov |                 leánya piros volt, mint a pünkösdi rózsa, a molnár
 433 Nov |                  mint a pünkösdi rózsa, a molnár Zsuzsija derekabb
 434 Nov |                derekabb mindkettejénél. A faluban azt mondták, hogy
 435 Nov |                mondták, hogy jobb lenne a legénynek, ha a malom kereke
 436 Nov |              jobb lenne a legénynek, ha a malom kereke alá kerül,
 437 Nov |               nem tudja, honnan jő, míg a fű között észreveszi a kék
 438 Nov |              míg a fű között észreveszi a kék ibolyákat. Így járt
 439 Nov |              ilyenkor senkire haragudni a világon. Oly tiszta, oly
 440 Nov |         gyönyörűen kék volt szeme, mint a meleg nyári ég, az ember
 441 Nov |                beszélt velem Eszterről. A faluban azt mondták, hogy
 442 Nov |               addig még sok víz foly le a Tiszán; de azt gondoltam,
 443 Nov |             kezdtem, ő másra fordította a beszédet, vagy elment, mintha
 444 Nov |               volna, úgy emlékszem reá.~A tanyára mentünk. Rosszul
 445 Nov |            Péter - mondtam végre, mikor a tanyához értünk -, úgy látszik,
 446 Nov |                Nem jövök én soha vissza a faluba - mondá ő szomorúan -,
 447 Nov |          megtaníthatjuk őket, mire való a huszár, s akkor majd hallani
 448 Nov |                 víg természetű. Sokszor a szomorúság erőt vett rajta,
 449 Nov |                 s nincs többé maradásom a faluban. Legjobb nekem,
 450 Nov |               nem szóltam, sem ő. Szeme a távolban járt, mintha a
 451 Nov |                 a távolban járt, mintha a falut nézné, melynek fehér
 452 Nov |               fehér házai hosszú sorban a láthatáron látszottak.~-
 453 Nov |                Eszternél jobb feleséget a föld kerekségén nem találhattál
 454 Nov |                  Éppen sok dolgunk volt a tanyán. Később édesapám
 455 Nov |              nem beszéltünk többé aznap a dologról. Utóbb sem. Péter
 456 Nov |            ellentmondani nem mert senki a házban. De minthogy ha rám
 457 Nov |                 annyi takarmányt tettem a jászolba, s ha apám megszidott
 458 Nov |          jászolba, s ha apám megszidott a pocsék miatt, azt gondoltam,
 459 Nov |              azt gondoltam, hadd érezze a marha is, hogy lakodalom
 460 Nov |                 is, hogy lakodalom lesz a háznál. Széles jókedvemben
 461 Nov |       jókedvemben teli marokkal szórtam a magot, s ha egy zsákkal
 462 Nov |             mikor végre ágyba került, s a doktor mondta, hogy nehéz
 463 Nov |                 múlt el egy pár nap, és a szegény leányra alig lehetett
 464 Nov |                kezdettem, de akkor vagy a doktor jött, s a fejét rázva
 465 Nov |             akkor vagy a doktor jött, s a fejét rázva mondta, hogy
 466 Nov |                fejét rázva mondta, hogy a betegségen semmi változást
 467 Nov |                ha kimentem az utcára, s a szomszédoknak elmondtam,
 468 Nov |            mindig mondták, hogy ez lesz a vége; ily szelíd józan gyermek,
 469 Nov |              volt, nem életrevaló. Maga a mező úgy nézett ki, mintha
 470 Nov |                csak szomorítani akarná. A fehér hótakaróból itt-ott
 471 Nov |                épülhet föl. Ha édesapám a tanyára küldött, hogy a
 472 Nov |                 a tanyára küldött, hogy a marha után nézzek, szegény
 473 Nov |                haza. Ahova néztem, csak a halál jutott eszembe, s
 474 Nov |                vigasztalásul legfeljebb a gondolat, hogy nem sokat
 475 Nov |               ez sem történhetett. Majd a doktorért kellett menni,
 476 Nov |              ajánlkozott mindenre, s ha a betegnél mások virrasztottak,
 477 Nov |               éjszakát néha velem, néha a maga pitvarán töltötte,
 478 Nov |           többször felhozta ugyan ismét a katonaságot, de nem sok
 479 Nov |             Hogy Péter öcsémnek nemcsak a katonáskodás és nagyapánk
 480 Nov |               találtam, hogy míg Eszter a szobából ki nem mehetett,
 481 Nov |             örültem neki, s ha Péternek a tanyán dolga volt, helyette
 482 Nov |              hosszára nem tartottam ki. A kisablakú sötét szoba, a
 483 Nov |                A kisablakú sötét szoba, a fonó kerekek pergése s az
 484 Nov |               fel.~Végre kitavaszodott; a hó elfogyott és szántani
 485 Nov |                és szokott munkáit végzé a ház körül; mi, fiúk pedig
 486 Nov |                 napokat töltöttünk kinn a tanyán. Minden régi kerékvágásába
 487 Nov |                 is jöttem volna reá, ha a Tisza ki nem árad.~A teins
 488 Nov |                 ha a Tisza ki nem árad.~A teins úr nem foghatja meg,
 489 Nov |               nem foghatja meg, mi köze a Tisza árjának Eszter szomorúságához -
 490 Nov |                  látszólag gyönyörködve a meglepetésen, melyet beszédének
 491 Nov |               fokosokkal védte töltését a szomszédok ellen, kik azt
 492 Nov |                 azt mondták, hogy nálok a Tisza csak azért árad oly
 493 Nov |               mint az, hogy máshol csak a fűzfák vagy hátak állnak
 494 Nov |                mikor az inzsellér, kire a töltés fenntartása bízva
 495 Nov |                 fenntartása bízva volt, a falu házánál fizetését szedte
 496 Nov |                 fizetését szedte be. Ha a bíró szóba hozta, hogy jó
 497 Nov |              nincs helyén az esze, mert a töltésnek semmi baja. Kitart
 498 Nov |                 is lett volna baj, csak a Tisza ne áradt volna ki
 499 Nov |              oly kegyetlenül.~Csakugyan a szomszéd falu emberei rontották-e
 500 Nov |               sokan mondták, vagy pedig a víz maga tört rést magának?