Rész

 1 Nov |       előtt először láttam.~Ez az, mi nekem az Alpokat mindenekfölött
 2 Nov |         alját elborította, s mégis mi szép vala ez is.~A nap a
 3 Nov |           e hegyek körében valami, mi elébb fenn a magasban állt,
 4 Nov |    folytatására határozám magamat, mi, valahányszor elébbi helyzetünkhez
 5 Nov |       mindig sűrűbb fátyol borítá, mi által úgyis elég komoly
 6 Nov |           kifaragott folyosóival - mi egyszerű s mégis mi szép
 7 Nov |  folyosóival - mi egyszerű s mégis mi szép mindez.~A födél alatti
 8 Nov |           ha e falak szólhatnának, mi különös szívreható történetet
 9 Nov |       küszöbénél fogadnak, minden, mi most oly távol s mégis oly
10 Nov |        emlékét nem felejthetik el, mi őket ellenállhatlan erővel
11 Nov |            honszeretet oly valami, mi a földdel összefügg, s az
12 Nov |         által váltak nemzetté: úgy mi is megtartottuk jellemöket
13 Nov |       szükségünk nincs, s hogy az, mi elődeinket tenni s tűrni
14 Nov |            csakhogy oda édesapám s mi gyermekek sem fértünk egykönnyen.
15 Nov |           Ő győzte nemcsak erővel, mi talán bennem is megvan,
16 Nov |            templomtól. Itt laktunk mi gyermekek is, azaz én és
17 Nov |      repülnek körül vígabban, mint mi, ha apánkkal kikeletkor
18 Nov |          az emberek nem is tudják, mi egy tanya. Eleget magyaráztam
19 Nov |         hol marháinkat tartjuk. De mi ez a mi pusztáinkhoz képest!
20 Nov |     marháinkat tartjuk. De mi ez a mi pusztáinkhoz képest! Még
21 Nov |       megvakartassa fejét. Pedig a mi bikánk hatalmas darab, ritkítja
22 Nov |       megpróbálta e mulatságot, és mi inkább ezért, mint a termésért
23 Nov |           jöhetnek, hová mennek, s mi lesz belőlük? Mi lesz belőlük?
24 Nov |         mennek, s mi lesz belőlük? Mi lesz belőlük? ki tudja?
25 Nov |         voltam egész életemben, és mi tagadás benne, eleget veszekedtem;
26 Nov |       láttam, s bámulva kérdeztem, mi baja?~- Nincs nekem semmi
27 Nov |        tegyem? Hisz az meglesz! De mi baja lehet Péternek?~Éppen
28 Nov |         munkáit végzé a ház körül; mi, fiúk pedig édesapánkkal
29 Nov |       csoda, ha szíve megesett; de mi baja lehet Eszternek? Mentül
30 Nov |         teins úr nem foghatja meg, mi köze a Tisza árjának Eszter
31 Nov |         utoljára ők is megszokták, mi is, ha az egész vidék víz
32 Nov |           mellett állt Eszter.~Már mi a mennykőt keres ez itt,
33 Nov |         hogy esze máshol jár.~- De mi bajod Eszter? - mondtam
34 Nov |             hogy átmegy a tanyára. Mi csak nevettük. Erre tűzbe
35 Nov |            legény, az jöjjön vele; mi meg még inkább nevettünk,
36 Nov |          mondta, hogy kimegy.~- De mi jut eszedbe, az istenért! -
37 Nov |       megnyugtassam, mikor éppen a mi tanyánk irányában úgy látszott,
38 Nov |            együtt, majd egyenkint, mi pedig kitettünk magunkért,
39 Nov |            Oly rendeket, mint ahol mi kaszáltunk, soha Svájcországban
40 Nov |   hazagondoltam, s eszembe jutott, mi jó dolgom lehetne ott szintén,
41 Nov |      időben. Nálunk nem is tudják, mi a tél. Vannak zord napok,
42 Nov |           előtt elseperve mindent, mi útjában állt, felszaggatva
43 Nov |        volna, s csak akkor láttuk, mi jó volt, hogy torkolatját
44 Nov | hazajöttünk, és gazdám elbeszélte, mi történt, Erzsi sírva fakadt.
45 Nov |           neki sem kellene más. De mi haszna, mikor csak fogadott
46 Nov |            az egész háztartást, és mi boldogok voltak, mikor Erzsi
47 Nov |    boldogabb emberek, mint az este mi hárman voltunk, még nem
48 Nov |       vacsora készítéséhez lásson. Mi férfiak ismét a nagy juharok
49 Pusz|         hiányzik, s ha van valami, mi azt a szomszéd helységektől
50 Pusz|     szomszéd földjéből a magokéhoz mi által még a mezsgye is elveszté
51 Pusz|       rátának szélességét bejárja, mi között időről időre megállott,
52 Pusz|      legkisebb nyomát sem találni, mi mind együttvéve azon sérelmekkel,
53 Pusz|     jogaikat védeni fogják, s hogy mi a jogtalanul használt utakat
54 Pusz|            mint a szükség kívánta, mi által ismét Péteryné érezte
55 Pusz|         valamit követelnek vissza, mi jogszerűleg másé, ennyire
56 Pusz|            azzal lehet gyógyítani, mi a sebet okozta, s azért
57 Pusz|           nem jutott semmi eszébe, mi által bajukon segíthetnének.~
58 Pusz|           nem illik; s így vagyunk mi is; Klári kisasszony minden
59 Pusz|          között örökre vége van, s mi legszebb, az eredményt csak
60 Pusz|           Pestre viheti, ki tudja, mi történt volna. A legcsudálatosabb
61 Mag |        ismét valami olyant látott, mi eredetiségét megtartá, s
62 Mag |            életét a pusztán tölté, mi külsejét illeti, a magyar
63 Mag |    hallgatókra.~Elmondott mindent, mi egyeseknek érdekes vagy
64 Mag |         sohasem ítélheti meg, hogy mi történt vele; de akár fölbukott,
65 Mag |            talált hasonló nevelőt, mi által idősebb fiának nevelése
66 Mag |      szomorú dolog vala, de olyan, mi már több főispánon, alispánon,
67 Mag |       tárgyról, annál inkább látá, mi könnyen történhetik, hogy
68 Mag |            tulajdonairól, hogy az, mi jellemének fő vonását tette,
69 Mag |            teszi azon megjegyzést: mi jó, hogy Czinkotay úr nem
70 Mag |            nem mutatta magát.~- És mi történt később? - kérdé
71 Mag |            elbeszélést várva, azt, mi hallott, kevesellé.~- Hogy
72 Mag |        növekedő zavarában elmondá, mi boldogok lennének a gyermekek,