Rész

 1 Nov |              sajátjává tesz, s mely őt ösztönszerűleg többnyire
 2 Nov |            fölkelve elébe mentem, s őt megszólítám, csak magyar
 3 Nov |        szívét eltölték.~Végre, hogy őt fájdalmas hangulatából kiragadjam,
 4 Nov |           mondta, hogy jó gyerek, s őt küldte ki birkanyájunkkal.
 5 Nov |           min búsul. De ily leverve őt eddig mégsem láttam, s bámulva
 6 Nov |             találhattál volna. Tedd őt boldoggá, bátyám, s az Isten
 7 Nov |       katonának akar állni, és hogy őt talán mégis valami módon
 8 Nov |          kérésre volt szükség, hogy őt visszatartóztassuk, s megígérte,
 9 Nov |         volt maradásom. Fel kellett őt keresnem, s amint a házból
10 Nov |              s mind kimentünk, hogy őt felkeressük, hírét sem leltük.
11 Nov |         engem szintúgy szeret, mint őt. Biz én szívesen elhitettem
12 Nov |     gondolattól. És nem szerettem-e őt régtől fogva, nem fog-e
13 Nov |         hogy én is csak azért, hogy őt lássam, bizony soha életemet
14 Nov |          Péter meg azt mondta, hogy őt szavától senki nem mentheti
15 Nov |        szeméből kilátszott, hogy ha őt kérdeznék, neki sem kellene
16 Nov |         után a vízbe ugrott, tudom, őt sem fogja elhagyni bajában.
17 Pusz|         ugyanazt mondja neki, mivel őt, ha bajban voltak, mindig
18 Pusz|            ablakon benéztek, látták őt poros irományok között vagy
19 Pusz|       rátáján belül áll, nem hagyta őt nyugodni. Addig zaklatta
20 Pusz|         eljött, csaknem kényszeríté őt, hogy a szomszédban, ha
21 Pusz|           anyjának köszönhetett, ki őt tilalma által az egész férfinemtől
22 Pusz|           langy nyári levegőt, mely őt illattengerként környezi
23 Pusz|     ajánlgatja. De Klári kisasszony őt rendkívül tiszteli. Gyermeksége
24 Pusz|           Mátyás azt ajánlaná, hogy őt nénjéhez viszi. S legyen
25 Pusz|             előtte, s az utat, mely őt biztosan célhoz vezeti,
26 Pusz|            megígérte, hogy ha anyja őt csakugyan kényszeríteni
27 Mag |         kibékült vele; s főképp, ki őt házában látta, bevallá,
28 Mag |          legrészvevőbb hangon kérdé őt, vajon csakugyan nem ütötte-e
29 Mag |          tartoztam, nehogy itt, hol őt oly kevesen ismerték személyesen,
30 Mag | mindamellett valamennyien becsültük őt. Nem volt senki, ki kisdiákjait
31 Mag |            már nyugtalanságba hozta őt, s inkább szobájában tölté
32 Mag |           az egész forradalom, mely őt hazájából elűzé, más irányt
33 Mag |        sokan voltak a megyében, kik őt gonosz, szatirikus embernek
34 Mag |            szüntelen zavarban tartá őt, s néha csak azért, mert
35 Mag |            meg akarta mutatni, hogy őt a becsületes tisztviselők
36 Mag |          oly ideges állapotba hozta őt, hogy utoljára mindég éppen
37 Mag |    ennélfogva szintén nem szerették őt; úgyhogy szegény Czinkotay,
38 Mag |          látott, egy akadályt, mely őt háziasszonyi törekvéseinek
39 Mag |          annál kevésbé szenvedhette őt, mert maga is belátta, hogy
40 Mag |            anyám szükségesnek, hogy őt ez alkalommal hasonló tévedéstől
41 Mag |     főképpen tisztújítás előtt, hol őt hivatalkérő s hivatalra
42 Mag |           addig legalább, míg anyám őt reá figyelmessé nem tevé;
43 Mag |          hatalmat vett lelkén, hogy őt minden egyébre képtelenné
44 Mag |      tölteni szokta - s midőn anyám őt erre figyelmessé tevé, s
45 Mag |          vala, mint azokban, melyek őt magát illették, s ha valakinek
46 Mag |      melyben szegény barátom, midőn őt öcsém nagy zajjal a mellékszobából
47 Mag |      tekinteteknek, melyekkel anyám őt zavarából ki akarta volna
48 Mag |         küldöttség alkalmával, mely őt tavaly feleségével ki akarta
49 Mag |            korában is bajba keverte őt. Beszélték róla, hogy csak