Rész

 1 Mag|        szegény, Istenben boldogult Czinkotay Ezékiel hamvainak tartoztam,
 2 Mag| Czinkotaynak szerencsétlensége is. Czinkotay a debreceni főiskola mintadeákjának
 3 Mag|      sokkal inkább sikerült volna.~Czinkotay csaknem diadalívekkel fogadtatott
 4 Mag|       semmit a világon: nem mintha Czinkotay kötelességét elhanyagolta,
 5 Mag|            ha többre nem becsülik. Czinkotay érzé e reflexiók igazságát,
 6 Mag|            kérdésének: »Hová megy, Czinkotay uram?« ne tegye ki. Ha valamire
 7 Mag|            mindég azt állítá, hogy Czinkotay megrakott asztalnál, ha
 8 Mag|           emberrassirozva, azonban Czinkotay fölülmúlt mindent, mit e
 9 Mag|         történt, hogy azok is, kik Czinkotay érdemeit teljesen elismerék,
10 Mag|      szerették őt; úgyhogy szegény Czinkotay, ki helyzetét tisztán átlátá,
11 Mag|         világ panaszkodott szegény Czinkotay ellen, s maga atyám csak
12 Mag|         pályára esett a választás. Czinkotay mint egy a megyében lakó,
13 Mag|   biztosabbnak látszott, mint hogy Czinkotay jelleme s képességénél fogva
14 Mag|        főispántól függött.~Mihelyt Czinkotay beleegyezett, atyám a főispán
15 Mag|      természetesnek látszott, csak Czinkotay maga nem foghatta meg, hogy
16 Mag| pajkosságban fölülmúlta önmagát, s Czinkotay gondolatait sokszor erőszakosan
17 Mag|          unni kezdé magát.~Azalatt Czinkotay, mióta házunkhoz jött, talán
18 Mag|            alkalomra készíttetett, Czinkotay éppen harmadszor végezé
19 Mag|          Isten fiáért, mondja meg, Czinkotay, mit tegyünk? - kérdezte
20 Mag|            De miért nem vigyáztok?~Czinkotay, ki ha növendékjének hibái
21 Mag|            maradnia. - Maga pedig, Czinkotay, szedje össze magát, ne
22 Mag|         már többször történt, hogy Czinkotay csupa jóakaratból éppen
23 Mag|            értik. De volt-e valaha Czinkotay szándékában, hogy a főispánnal
24 Mag|           ereszkedjék? Az, hogy ő, Czinkotay, a megyének csak leendő
25 Mag|           út odavezet, úgy szegény Czinkotay nem kis rémülésére ugyanezt
26 Mag|            főispán figyelmét, hogy Czinkotay még nem is közelíthetett.
27 Mag|   mulasztassék el, nem tűrte, hogy Czinkotay csak egy pillanatra is távozzék.
28 Mag|           bajt még nagyobbá tevék. Czinkotay, valahányszor később a főispánnal
29 Mag|            csináljon, kényszeríté, Czinkotay arcának csaknem szatirikus
30 Mag|   rendkívül nyájasan viselte magát Czinkotay irányában, sőt egyes tudományos
31 Mag|           megjegyzést: mi jó, hogy Czinkotay úr nem házas.~E megjegyzés
32 Mag|           az vala az értelme, hogy Czinkotay teljes biztossággal számíthat
33 Mag|             midőn a zavart, melybe Czinkotay a beszélgetés e fordulatánál
34 Mag|            észrevétele által, hogy Czinkotay úr a házasságnak, úgy látszik,
35 Mag|       tetőpontjára hágott.~Szegény Czinkotay ijedtében minden részletet,
36 Mag|      Csalódik excellenciád - mondá Czinkotay, ki tovább tanároskodott,
37 Mag|           soha nem jön szakadásig.~Czinkotay kétségen kívül e tételt
38 Mag|            s köszörüli torkát, míg Czinkotay figyelmét magára nem vonja.~
39 Mag|            neje hűtelensége. S itt Czinkotay példaképpen oly részletesen
40 Mag|       beszélgetésnek vége szakadt.~Czinkotay leverve, félig magánkívül,
41 Mag|          kevesellé.~- Hogy szegény Czinkotay aljegyzővé nem neveztetett
42 Mag|         mondá ugyan atyámnak, hogy Czinkotay kétségen kívül meg fog házasodni,
43 Mag|          meg egy tanári állomás, s Czinkotay saját s főképp anyám megelégedésére,
44 Mag|         mondott ellent. Egyébiránt Czinkotay helyzetében, melyet haláláig