Rész

  1 Nov |             most is erőt vesz rajtam. Nem mintha kíváncsiságom ösztönözne,
  2 Nov |            védi, s kevésbé ismert, de nem kevésbé szép, mert az utazó
  3 Nov |     élvezhetlenekké teszi, országútul nem szolgál. Nem tartozom azok
  4 Nov |               országútul nem szolgál. Nem tartozom azok közé, kik
  5 Nov |        szüksége ily magyarázatokra, s nem emlékszem élvezetesebb napokra,
  6 Nov |   meglátogatni akartam, rég bejártam, nem határozhattam el magamat
  7 Nov |             előttünk, melyhez másképp nem jutottunk volna? Ki ettől
  8 Nov |           hogy a legegyenesebb út, ha nem is legszebb, legalább mindig
  9 Nov |              mindig a legrövidebb. Én nem bámulom és nem irigylem
 10 Nov |        legrövidebb. Én nem bámulom és nem irigylem annak sorsát, ki
 11 Nov |              sorsát, ki soha életében nem tévedett el; talán messzebb
 12 Nov |               e falut, melynek nevére nem emlékszem többé, vezető
 13 Nov |              patak a völgy felé siet, nem figyelmeztetnének reá, s
 14 Nov |      figyelmeztetnének reá, s a havas nem állana előttünk csaknem
 15 Nov |               termékenység megszűnik.~Nem levén sietésre okom, leültem,
 16 Nov |     napsugároktól átvilágított tájra.~Nem írhatom le a hatást, melyet
 17 Nov |            fényt, mely a magasból jő, nem fogja legyőzni soha.~Talán
 18 Nov |       megteszi pusztító munkáját, sőt nem múlik egy nap, melyen e
 19 Nov |               a szél törte el. Mintha nem élő erdőt, hanem annak hulláját
 20 Nov |           sietésre intett.~Hogy eddig nem tévedtem el, arról nem lehete
 21 Nov |          eddig nem tévedtem el, arról nem lehete kétségem. A sziklafal,
 22 Nov |        templomba mentek, s este előtt nem is jönnek vissza.~Tudakoltam
 23 Nov |         kalauz nélkül indultam el, de nem tehetém jóvá hibámat, és
 24 Nov |        tehetém jóvá hibámat, és végre nem nagy baj, ha azon falu helyett,
 25 Nov |               s melyeknek legyőzésére nem szükséges egyéb, mint hogy
 26 Nov |             mellyel eleinte haladtam, nem tartott sokáig. A füves
 27 Nov |              keresztül, de semmi nyom nem látszott. Az út minden lépéssel
 28 Nov |        váratlanul magam előtt láttam, nem volt kecsegtető, de legalább
 29 Nov |          nehéz, sem kevésbé veszélyes nem volt annál, mely fölfelé
 30 Nov |  helyzetünkhez nagy nehézségek nélkül nem juthatunk vissza, a legbiztosabb.
 31 Nov |                Helyzetem mindamellett nem volt kellemetes. Utam minden
 32 Nov |               rögtöni változásait; de nem emlékszem, hogy magamat
 33 Nov |            nézve rónaságunk lepkéivel nem vetélkedhető, de mely itt
 34 Nov |               kakukkfű tömött csomói. Nem messze tőlem kolompoló csorda
 35 Nov |            éghajlatunkba tétetnék át, nem érezhetné magát boldogabbnak.
 36 Nov |        szépségeket találva, egy ideig nem is gondoltam a pihenésre.~
 37 Nov |        találtam, és kocogásomra senki nem felelt. Eszembe jutott,
 38 Nov |    valószínűleg a templomba mentek, s nem maradt egyéb hátra, mint
 39 Nov |            melyeken jókedvünket semmi nem ronthatja meg; s ámbár a
 40 Nov |               meg; s ámbár a gondolat nem volt vigasztaló, hogy ebédemet
 41 Nov |      legsötétebb s lealázóbb oldalait nem ismeri. Közelébb áll Istenéhez,
 42 Nov |            létét rendkívüli események nem zavarják; mégis mennyi keserv
 43 Nov |              e házat időnkint, ha más nem, mennyi temetés ment keresztül
 44 Nov |            elvégezte s máshoz fogott, nem kételkedhetém többé.~»Tisza
 45 Nov |           napokban találkoztam, éppen nem különbözött; csak egyenes
 46 Nov |              s hegyesre pödört bajsza nem illettek köntöséhez; s ki
 47 Nov |        beszegék: ez az, minek emlékét nem felejthetik el, mi őket
 48 Nov |           honvágy gyöngeségén még túl nem emelkedett, ha a szomszéd
 49 Nov |     helyiséghez köti - nálunk az más. Nem a rónaság látköre, nem a
 50 Nov |                Nem a rónaság látköre, nem a hegyek ismert körrajzai,
 51 Nov |              hegyek ismert körrajzai, nem a folyó vagy csöndes falu,
 52 Nov |               jó barátként néz reánk, nem ez tölti vággyal lelkünket,
 53 Nov |              tölti vággyal lelkünket, nem ez az, miért szívünk szeretve
 54 Nov |           otthon érzi magát. A magyar nem földjéhez; ő nemzetéhez
 55 Nov |             más vándor népek módjára, nem egyes helyiségekhez, hanem
 56 Nov |             bírták, magát otthonosnak nem érezheté, nem tudom, de
 57 Nov |             otthonosnak nem érezheté, nem tudom, de annyi bizonyos,
 58 Nov |              válaszolt ő jókedvűen. - Nem is csoda e görbe országban,
 59 Nov |               megy. De annál jobb. Ha nem téved el, nem jött volna
 60 Nov |          annál jobb. Ha nem téved el, nem jött volna hozzánk, s mióta
 61 Nov |              szégyent a teins úr csak nem teszi rajtam - szólt ő,
 62 Nov |               Azt se mondom, hogy jól nem tartanák; vannak a korcsmárosok
 63 Nov |        felsóhajtva -, másképp ilyesmi nem jutna eszébe. Vagy talán
 64 Nov |         találkozás, anyai nyelvem rég nem hallott hangjai, a szívesség,
 65 Nov |               az emberi természet meg nem változik, míg a mindennapi
 66 Nov |               legfenségesebb tárgyait nem okoskodások, hanem csak
 67 Nov |            honához s nemzetéhez köti, nem fogja elveszteni hatalmát.
 68 Nov |             okait, megengedem, éppúgy nem ismerjük, melyet éppúgy
 69 Nov |               ismerjük, melyet éppúgy nem magyarázhatunk meg magunknak,
 70 Nov |    magyarázhatunk meg magunknak, mint nem az égi testek kölcsönös
 71 Nov |          létezését józan ember éppúgy nem vonhatja kétségbe, s melynek
 72 Nov |            gúny vagy erőlködés éppúgy nem akadályozhatja meg. Van
 73 Nov |           tálon még talán soha együtt nem láttam, friss és száraz
 74 Nov |               van miből választani, s nem nyugodott meg elébb, míglen
 75 Nov |        poharát -, hogy az idevaló bor nem ér semmit, eléggé ízlik,
 76 Nov |            arca elborult - jobb, hogy nem jöhet el; itt, hol az ember
 77 Nov |        darabot lát, és vasárnaponkint nem mehetne ki szőlőjébe, nem
 78 Nov |             nem mehetne ki szőlőjébe, nem bírná ki egy fél esztendeig
 79 Nov |             neki legalább idegen föld nem nyomja áldott porát. A teins
 80 Nov |              áldott porát. A teins úr nem ismerte apámat?~- Mondám,
 81 Nov |        ismerte apámat?~- Mondám, hogy nem emlékszem.~- Volt-e valaha
 82 Nov |            megteszik, ha a tiszttartó nem lett volna ellensége. Később
 83 Nov |             lakott. Az egész járásban nem volt olyan tekintélyes ember.
 84 Nov |              is megvan, de ésszel is. Nem volt párja a vármegyében.
 85 Nov |             melyik oldalán fekszik, s nem mondhatok egy áldást fejfája
 86 Nov |       dalainkban, úgy keblünkben soha nem hiányzik, s mely a zajos
 87 Nov |               ha sok egyes kérdéseire nem felelhettem is, minden mozdulatából
 88 Nov |            teins úr is tudja, hogy az nem lehet. De talán, ha hazamegy
 89 Nov |           megírhattam, s ez mindössze nem sok.~- Hát hogy a dolgot
 90 Nov |               harmadik a faluházához, nem messze a templomtól. Itt
 91 Nov |              és sokszor egész hetekig nem jöttünk a faluba.~Szerencsésebb
 92 Nov |         faluba.~Szerencsésebb két fiú nem volt a világon. Igaz, téli
 93 Nov |             küldtek, s a vén mesteren nem múlt, hogy többet nem tanultunk;
 94 Nov |        mesteren nem múlt, hogy többet nem tanultunk; eleget megvert,
 95 Nov |               a számolás teljességgel nem fért fejembe. Apánk is,
 96 Nov |            fejembe. Apánk is, ha szót nem fogadtunk, vagy ellenünk
 97 Nov |              ránk riasztott. De azért nem volt bajunk. Édesanyánk,
 98 Nov |           volt bajunk. Édesanyánk, ha nem fogta is pártunkat, mert
 99 Nov |              fészkükhöz visszatértek, nem repülnek körül vígabban,
100 Nov |               vén mestert mindszentig nem látjuk, és szebb tanya,
101 Nov |              hogy soha idegen munkára nem megyünk, és édesapám a robotra
102 Nov |            azután azt mondta, hogy ha nem tanulok, soha bíró nem lesz
103 Nov |             ha nem tanulok, soha bíró nem lesz belőlem, akkor eszembe
104 Nov |         mondanám a törvényt. De végre nem sokat törődtem vele, lesz-e
105 Nov |               világon.~Itt az emberek nem is tudják, mi egy tanya.
106 Nov |          Eleget magyaráztam nekik, de nem értik. Rendes szántóföldeiken
107 Nov |          megfejjék, s ha csak a ménkő nem csap le közéjök, a világért
108 Nov |           csap le közéjök, a világért nem szaladnának szét. Ha az
109 Nov |           meggörbülnek, s tíz faluban nem találni egy nyalka legényt,
110 Nov |             csupa nyomorúság.~- Nekem nem úgy látszik - mondám, midőn
111 Nov |              azaz nálunk odahaza, rég nem tudnak semmit az aratásról;
112 Nov |              itt most fognak hozzá, s nem csoda, ha ott minden tarlóban
113 Nov |            Soha búzát búza után vetni nem lehet, nemcsak azért, mert
114 Nov |            nemcsak azért, mert a föld nem bírná el, de azért sem,
115 Nov |          bírná el, de azért sem, mert nem érnénk rá, s néha mindjárt
116 Nov |               csak olyan, mint a nép, nem éppen itt, mert az idevaló
117 Nov |            honnan elszakadtak, vissza nem mehetnek többé! Hej, ki
118 Nov |            kár, hogy Petit Debrecenbe nem küldik, úgyis csak papnak
119 Nov |             sokszor mondta, hogy neki nem kell más mulatság.~Ilyen
120 Nov |         véghez, mintha egész életében nem is tett volna egyebet. Ha
121 Nov |             valakinek védelmére kelt, nem volt derekabb legény a faluban,
122 Nov |           mint a forgószél; de ő maga nem bántott senkit, és az öregek
123 Nov |             és burkus s törökön kívül nem is bántott soha senkit a
124 Nov |               a világon. De a leányok nem törődtek e jövendöléssel.
125 Nov |             között néha egy óráig, és nem is szólt hozzájok. Csak
126 Nov |        kisleány volt. Első tekintetre nem látszott benne semmi különös.
127 Nov |              mint a nádszál s nádszál nem hajlékonyabb és nem bólintgat
128 Nov |           nádszál nem hajlékonyabb és nem bólintgat fejével szebben,
129 Nov |            szemét, és mégis Eszternek nem volt párja egyik sem. Közelében
130 Nov |             tavaszkor illatot érez, s nem tudja, honnan jő, míg a
131 Nov |             mindenki. Első tekintetre nem foghatta meg senki, miért
132 Nov |       haragudtam is, s ha velem senki nem bírt, nem kellett más, mint
133 Nov |              ha velem senki nem bírt, nem kellett más, mint hogy Eszterrel
134 Nov |                s rossz kedvem elmúlt, nem tudtam volna én ilyenkor
135 Nov |            azt gondoltam, hogy bizony nem bánnám, ha pár lenne belőlünk.
136 Nov |              belőlünk. Csak egy ember nem beszélt velem soha e dologról,
137 Nov |               venné vagy semmi gondja nem lenne reá. Egyszer szemrehányásokat
138 Nov |               fekszik, éppen öcsémmel nem szólhatok, s Eszterről kezdtem
139 Nov |          kezdtem, s az út közepén ott nem hagyhatott, hallgatva ballagott
140 Nov |          mintha restellené, s én soha nem bosszankodtam úgy reá életemben,
141 Nov |             megházasodni, én dolgodat nem oly könnyen venném. Örülnék
142 Nov |            szidnám kedvesedet, de azt nem hányhatnád szememre, hogy
143 Nov |      ismerősünk.~- Az én házasságomra nem sok gondod lesz - válaszolt
144 Nov |              az neked is, nekem is.~- Nem kell nekem édesapám telke -
145 Nov |          takaros feleséget számára.~- Nem jövök én soha vissza a faluba -
146 Nov |          fogjátok híremet; vagy talán nem is - és csak úgy pusztulok
147 Nov |              katonának álltam, vissza nem jövök többé. És ez jobb
148 Nov |               ez jobb is nekem.~Péter nem volt víg természetű. Sokszor
149 Nov |               rajta, és se ő, sem más nem mondhatta volna, min búsul.
150 Nov |        álltunk egymás mellett, sem én nem szóltam, sem ő. Szeme a
151 Nov |                mondá végre -, hogy ha nem sokat szólok is, szerencsédben
152 Nov |               is, szerencsédben részt nem veszek. Csakhogy ha az embernek
153 Nov |          embernek magával gondja van, nem tépelődik mással, s nem
154 Nov |               nem tépelődik mással, s nem kis dolog, míg az ember
155 Nov |           feleséget a föld kerekségén nem találhattál volna. Tedd
156 Nov |             bámészkodva néztem utána. Nem tudtam, mit gondoljak. Hogy
157 Nov |          Később édesapám is eljött, s nem beszéltünk többé aznap a
158 Nov |             Édesapámnak ellentmondani nem mert senki a házban. De
159 Nov |               választottam volna más, nem tudtam, mit csináljak örömömben.
160 Nov |             eszem mindig akörül járt. Nem volt nálamnál boldogabb
161 Nov |             legény három vármegyében. Nem is restelltem egyebet, mint
162 Nov |              csak annyiban állt, hogy nem szívesen maradt velem maga,
163 Nov |             tisztességes leány létére nem is cselekedhetik másképp,
164 Nov |           mindennek más oka lehet, az nem is jutott eszembe, s ha
165 Nov |        karácsony táján véletlenül meg nem betegszik, elveszem, s talán
166 Nov |       ijedtünk meg.~És volt is miért. Nem múlt el egy pár nap, és
167 Nov |            lehetett ráismerni. Órákig nem nyitotta fel szemét, úgy
168 Nov |               még inkább megijedtünk. Nem ismert senkire. Ha ágyánál
169 Nov |            betegségen semmi változást nem lát, vagy ha kimentem az
170 Nov |           józan gyermek, minő ő volt, nem életrevaló. Maga a mező
171 Nov |        találta, hogy ily időben beteg nem épülhet föl. Ha édesapám
172 Nov |           legfeljebb a gondolat, hogy nem sokat veszt, ki e puszta
173 Nov |             világról elköltözik. Soha nem éltem szomorúbb időket.~
174 Nov |       orvosságért; apámnak is, miután nem sok hasznomat vette, több
175 Nov |               ismét a katonaságot, de nem sok kérésre volt szükség,
176 Nov |            hogy lakodalmamat bevárja, nem akart reáállni semmi módon.~
177 Nov |       reáállni semmi módon.~Mindebben nem láttunk semmi különöst.
178 Nov |              míg Eszter a szobából ki nem mehetett, Péter félnapokat
179 Nov |      restellte is, s megszidott, mért nem töltök több időt mátkámmal,
180 Nov |           okoskodott, de idő hosszára nem tartottam ki. A kisablakú
181 Nov |          kerékvágásába jött; csak egy nem tetszett az egészben, az,
182 Nov |              az mindig közelebb jött, nem csoda, ha szíve megesett;
183 Nov |       foghattam meg; és én talán soha nem is jöttem volna reá, ha
184 Nov |              volna reá, ha a Tisza ki nem árad.~A teins úr nem foghatja
185 Nov |               ki nem árad.~A teins úr nem foghatja meg, mi köze a
186 Nov |              magasra, mert határunkon nem mehet keresztül. De utoljára
187 Nov |             is, csak ne bolygassák. S nem is igen bolygatták azt,
188 Nov |       bolygatták azt, több esztendeig nem történt egy kapavágás, s
189 Nov |              történt egy kapavágás, s nem is lett volna baj, csak
190 Nov |            baj éjszaka történt, s így nem tudhatni okát; de annyi
191 Nov |            félre kezdték verni, többé nem lehetett segíteni. Az egész
192 Nov |             is átlátta, hogy segíteni nem lehet, és mindenki, mint
193 Nov |             Több mint húsz év óta víz nem öntötte el határunkat. A
194 Nov |             mikor határunknak töltése nem volt; de a többi mind egy
195 Nov |              volt ezt látni, csakhogy nem sok időnk maradt a szomorkodásra.~
196 Nov |              tanyája szárazon maradt, nem juthatott oda. A víz a falu
197 Nov |        látogatta meg Esztert is. Apám nem szerette, ha a jószágot
198 Nov |             embernek elébb evező soha nem volt kezében.~Így jött a
199 Nov |           volt. Mondta, hogy ha a víz nem apad, húsvétig nem is jő
200 Nov |              a víz nem apad, húsvétig nem is jő be. Nagycsütörtök
201 Nov |       egymásnak, mily baj, hogy Péter nem jöhet el, éppen ma, mikor
202 Nov |             úgyis nemsokára elmegy, s nem tudni, mikor jő haza.~Eszter
203 Nov |     megszoktam, s dolgom után mentem.~Nem tudom, miért, egész nap
204 Nov |               öt óra tájban lehetett. Nem találtam a házban. Anyja
205 Nov |               ideig vártam is reá; de nem volt maradásom. Fel kellett
206 Nov |              jól bírta magát. Háza is nem a templom táján, hanem kinn
207 Nov |             Úgy el volt merülve, hogy nem is vett észre, s mikor megszólítottam,
208 Nov |               jégcsap.~Eszter, mintha nem is hallaná, csak mindig
209 Nov |            tanyákról át akarna jönni, nem lenne-e baja?~- Csak nem
210 Nov |              nem lenne-e baja?~- Csak nem evett senki bolondgombát,
211 Nov |          héten fúlt bele, s egy ideig nem egykönnyen legénykedik valaki
212 Nov |             szobába - kértem ismét -, nem jó neked itt lenni, bizony
213 Nov |           megint megbetegszel.~Eszter nem szólt semmit. Bevezettette
214 Nov |           biztatták fel.~- Azt bizony nem biztatta senki - mondám
215 Nov |             ily bolondot tehessen, az nem jutott senkinek eszébe.
216 Nov |               s azért eddig soha baja nem történt senkinek. Pityós
217 Nov |             hisz nagycsütörtökön csak nem pityós senki - mondtam én.~
218 Nov |         megint megbetegszik. De ámbár nem vagyok félénk természetű,
219 Nov |     belégondoltam magamat helyzetébe. Nem láttam soha tengert életemben,
220 Nov |         mintha húsz falu égne alatta. Nem hallatszott sem marha, sem
221 Nov |              csillogott sugáraiban, s nem vehettem ki tisztán semmit.
222 Nov |               körül, vagy amit látok, nem is csolnak, hanem szálfa
223 Nov |       eltakarta és tisztán láthattam, nem maradt semmi kétség. A csolnakban
224 Nov |          mondtam magamnak, hogy Péter nem tehet ily bolondot, meg
225 Nov |           hogy ily távolságban senkit nem lehet megismerni; de mentől
226 Nov |        akartam hitetni magammal, hogy nem ő; de amint odanéztem, ismét
227 Nov |       segítségre hí. Soha ily kínokon nem mentem keresztül életemben;
228 Nov |              Jó, hogy legalább Eszter nem látja - ezt gondoltam magamban -,
229 Nov |         küszködő csolnakot nézi. Soha nem felejtem el arcát. Rémülés,
230 Nov |             sajnáltam öcsémnél. Aztán nem tudom, miért, de mióta Esztert
231 Nov |             közelébb jött, s ha eddig nem veszett el, mért ne érhetné
232 Nov |               el a partot is? S hátha nem is öcsém? Eszter megnyugtatására
233 Nov |           szélvész lesz, és meglátod, nem is lesz baja.~De ő, mintha
234 Nov |               lesz baja.~De ő, mintha nem is hallaná.~- Tudom, el
235 Nov |             minden aggodalmam elmúlt. Nem is bántam volna, ha a csolnak
236 Nov |           tudta, hogy mellette állok. Nem esett jól, de gondoltam
237 Nov |             én -, azt a bolondot csak nem teszed, hogy most állsz
238 Nov |               be katonának.~- És mért nem? - kérdezte ő.~- Hát csak
239 Nov |              mondtam -, mert édesapám nem fogja engedni.~- Édesapám
240 Nov |             is vagyok kötelezve.~- Az nem baj - mondtam én -, találkozik
241 Nov |        kiváltson.~- Édesapám ezt soha nem teszi - mondá ismét ő -,
242 Nov |      határozva, hogy ha törik-szakad, nem eresztem el, és csak azt
243 Nov |          Menés közben eszembe jutott, nem legjobb-e, ha az egész dolgot
244 Nov |               parancsolt, változtatni nem lehet, és hogy Eszter Pétert
245 Nov |              egy ideig fejemben járt, nem lenne-e legjobb, ha mindent
246 Nov |             is, ha Esztert aznap este nem látogattam volna meg, nem
247 Nov |             nem látogattam volna meg, nem tudnék semmit; pár hét múlva
248 Nov |           múlva elveszem, s ki tudja, nem lett volna-e boldog velem
249 Nov |            megválni e gondolattól. És nem szerettem-e őt régtől fogva,
250 Nov |          szerettem-e őt régtől fogva, nem fog-e ő is inkább megszeretni,
251 Nov |          lássam, bizony soha életemet nem veszélyeztettem volna; és
252 Nov |           útjokban állok.~Egész éjjel nem aludtam, fejem füstölt a
253 Nov |      káplárhoz.~Nagypénteken történt, nem volt ott sem cigány, sem
254 Nov |      felcsapott nála, s hogy mivel az nem mehet el, én állok helyébe,
255 Nov |           ígéretétől, mert mindketten nem hagyhatjuk el apánkat s
256 Nov |           hogy legalább egy pár hétig nem maradhatok még a faluban;
257 Nov |            éreztem, hogy tulajdonképp nem függök többé össze senkivel.~
258 Nov |                hogy őt szavától senki nem mentheti fel; de mikor látták,
259 Nov |            fel; de mikor látták, hogy nem engedek, és megesküdtem
260 Nov |               tanyánkra visszanéztem, nem sokba múlt, hogy sírva nem
261 Nov |            nem sokba múlt, hogy sírva nem fakadtam, de legyőztem ezt
262 Nov |           velem a városig. - Jobb, ha nem teszed - mondtam én -, úgyis
263 Nov |        jószántomból álltam katonának, nem akarok úgy megjelenni a
264 Nov |             fájna szívem, hogy vissza nem mehetek.~Nem is láttam szegényt
265 Nov |              hogy vissza nem mehetek.~Nem is láttam szegényt azóta,
266 Nov |             is láttam szegényt azóta, nem is fogom látni soha életemben.~
267 Nov |           esett, később megszoktam, s nem bántam meg soha, hogy beálltam.
268 Nov |                hol én születtem, s ha nem lettem volna távol hazámtól,
269 Nov |            hazámtól, soha jobb életet nem kívántam volna magamnak.
270 Nov |              de az ember mindamellett nem unja, és nem is fárad belé,
271 Nov |             mindamellett nem unja, és nem is fárad belé, mert hisz
272 Nov |          úgysem tudja, meddig tart, s nem lesz-e már holnap bősége
273 Nov |               kik előttem estek el, s nem is mozdulnak többé, míg
274 Nov |               a feltámadás trombitája nem hangzik, s ők ismét az elsők
275 Nov |            Felvittem a káplárságig, s nem is restelltem mást, mint
276 Nov |         másfelé fordult; de én sokért nem adtam volna, ha mint káplár
277 Nov |    faluházánál kvártélyt kérek, talán nem ismer reám. Azzal vigasztaltam
278 Nov |            háborúnak, csakhogy bizony nem kerültem haza akkor sem.
279 Nov |        feküdtünk, és ily görbe ország nem huszárnak való. Restelltem,
280 Nov |         gondoltam magamban, én bizony nem bánom, ha sem hadnagy uramat,
281 Nov |         uramat, sem a reitschult soha nem látom többé. De mikor végre
282 Nov |          Földönfutóvá lettem, hazámat nem láthatom soha többé az életben.
283 Nov |               itt maradok.~Egyébiránt nem volt fogyatkozásunk semmiben;
284 Nov |       kaszáltunk, soha Svájcországban nem láttak még.~Így jöttem e
285 Nov |         házhoz is. Ipam, akkor persze nem jutott eszembe, hogy valaha
286 Nov |      kaszálást elvégeztük, kérdezett, nem maradnék-e nála aratásra
287 Nov |              nála aratásra is; később nem akart elereszteni, míg a
288 Nov |        elereszteni, míg a szántást el nem végeztük; s mikor látta,
289 Nov |              gazdát a föld kerekségén nem találhattam volna. Megkívánta
290 Nov |           elvégezte, annak jobb dolga nem lehetett sehol. Ha néha
291 Nov |          istállóig juthasson: aki meg nem szokta, elszomorodik. Az
292 Nov |               hogy mikor dezertáltam, nem fogtak el; akkor legalább
293 Nov |              embereket is.~A teins úr nem is hinné, mennyit kérdezősködtek
294 Nov |          teleltetjük a marhát? Órákig nem untak hallgatni, és nekem
295 Nov |     karácsonykor vetnek, teljességgel nem fért fejébe, és az, hogy
296 Nov |          kezdett. De Erzsi, akkor még nem hittem, hogy Szűcs Istvánné
297 Nov |       összeszedjük; és katonaembernek nem kell más, mint hogy hallgassák,
298 Nov |             rendkívül hosszú volt; de nem untam el. Ennyi marha mellett
299 Nov |              Este jólesett a pihenés.~Nem hinné az ember, mily jól
300 Nov |            főképp téli időben. Nálunk nem is tudják, mi a tél. Vannak
301 Nov |           néha egész hétig is eltart. Nem látni tíz lépésre az ablakból.
302 Nov |             benn vannak, tudják, hogy nem veheti be.~Ez így tartott
303 Nov |       csakugyan itt is volt, csakhogy nem volt köszönet benne.~Nálunk
304 Nov |        mozogni kezdene. Felébredt, de nem szökik fel egyszerre; minek
305 Nov |        bevégezze. De itt, aki tavaszt nem látott, annak fogalma sem
306 Nov |         sziklákon kívül, hol a hó meg nem áll, egy talpalatnyi folt
307 Nov |              mely a havon átszivárog, nem vastagabb a karomnál; egy
308 Nov |           dörgése, mintha ágyúznának. Nem is lehet azt kikeletnek
309 Nov |             közelében, Istennek hála, nem történt. Házunk jól fekszik.
310 Nov |             árkában tartani. Évek óta nem volt nagyobb hó és ily rögtöni
311 Nov |            hallottam, de füstöt sehol nem láttam, és el sem képzelhetem
312 Nov |               házunk áll, azért innen nem is látszik meg, egy mellékvölgy
313 Nov |           ereszkedik le. Tulajdonképp nem is lehet azt völgynek nevezni,
314 Nov |           lehet azt völgynek nevezni, nem szélesebb egy jókora vízszakadásnál;
315 Nov |           völgyet elárasztotta. Sokan nem is hitték és senki nem félt,
316 Nov |          Sokan nem is hitték és senki nem félt, hogy a szerencsétlenség
317 Nov |            oly zavart, minő ott volt, nem láttam. Egyik ide, amaz
318 Nov |            keresztültör, a faluban kő nem marad kövön; s legjobb,
319 Nov |            látta az egészet. A háznak nem volt baja, a lavina mintegy
320 Nov |               szíve, ha rájok nézett.~Nem is volt senki a faluban,
321 Nov |               Igaz, tavaszkor sokszor nem múlik egy óra anélkül, hogy
322 Nov |               szakadnak le, hol senki nem gondolta volna, s akkor
323 Nov |             falunkat veszélybe hozta, nem is volt közönséges lavina;
324 Nov |              a többiek utánunk.~Ilyet nem látott a teins úr. A hegyoldal
325 Nov |            mentül elébb jő; a többiek nem is hallgattak reánk. Dolgoztak
326 Nov |             az egyik oldalon, másképp nem tudom, hány menekült volna
327 Nov |               jött a víz. Ezen egy fa nem sokat ártott volna, de az
328 Nov |            hozzá, hogy a vízben volt. Nem is sokat gondolkoztam, hanem
329 Nov |            gazdámmal együtt, és senki nem hallotta volna hírünket.
330 Nov |              volna hírünket. Segítség nem hiányzott. Köteleket hánytak.
331 Nov |          többieknél voltunk. Az egész nem sokkal tovább tartott, mint
332 Nov |           borult, s mondta, hogy soha nem fogja elfelejteni, amit
333 Nov |               megtanulhat, s ha úszni nem tudnék, mégis csak ott vesztünk
334 Nov |         befoly, bedugulhat, egy ideig nem jutott eszébe senkinek.
335 Nov |              mozdult meg a fenyűszál, nem tudom; de elég, hogy nem
336 Nov |              nem tudom; de elég, hogy nem feküdt többé rossz helyen,
337 Nov |    veszedelmen szerencsésen átestünk. Nem is volt már semmi baj, csakhogy
338 Nov |            parasztok nálunk viselnek, nem tudott csinálni, s így végre
339 Nov |          tudott csinálni, s így végre nem maradt egyéb hátra, mint
340 Nov |               csókolom, mintha ez már nem is lehetne másképp. Azóta
341 Nov |             együtt voltunk, s az öreg nem bánta, sőt úgy látszott,
342 Nov |              egészen nekem való. Soha nem éreztem azt még Eszter mellett
343 Nov |             leány arcára néztem. Vele nem is fogytam ki a beszédből,
344 Nov |        fogadott cselédje vagyok, csak nem kérhetem meg gazdám leányát.
345 Nov |        leányát. Sokszor gondolkoztam, nem lenne-e legjobb, ha elmegyek;
346 Nov |            jutott, hogy míg Erzsit el nem viszik, addig én sem mehetek
347 Nov |            már úgyis szolgálnom kell. Nem tudtam elhagyni a házat;
348 Nov |           Gazdám is észrevette, de az nem szólt semmit.~Így jött pünkösd.
349 Nov |                mint ma. Az egész égen nem lehetett egy felleget látni.
350 Nov |            nevetve -, már itt is van. Nem is késik az el, ha neked
351 Nov |         asztalra tette -, ugye a sert nem a pincéből hoztad fel, hanem
352 Nov |               veszi el, jól jár vele; nem gondolod-e te is, István?~
353 Nov |              neki, hogy bizony rajtam nem múlnék, s hogyha még otthon
354 Nov |           cseléd létemre ily valamire nem gondolok.~- Azért én gondolkoztam
355 Nov |              cselédnek fogadtalak, de nem úgy viselted magadat, és
356 Nov |              úgy viselted magadat, és nem is úgy tartottalak. Alig
357 Nov |              egész dolog ellenem van, nem küldöttelek volna el? De
358 Nov |             hogy Erzsit saját házadba nem viheted el, még szeretem.
359 Nov |               gyermekem lennél, és én nem hálálhatom meg jobban, mintha
360 Nov |            sem sokat kérette magát; s nem múlt el egy félóra, s itt
361 Nov |           este mi hárman voltunk, még nem ültek alatta.~Másnap, mint
362 Nov |             feleségével visszajött, s nem írhatom le a szívességet,
363 Nov |             fájni fog halálomig, hogy nem lehetek hazámban. Akármennyit
364 Nov |               el, azt sehol a világon nem találhatja fel többé.~Kezet
365 Pusz|      Pusztalak minden épületei között nem találni egy parasztházat.~
366 Pusz|              konyhába vezet, s ha más nem, egy pár zöldre festett
367 Pusz|       rendszert tanulmányozni akarná, nem tehetne jobbat, mintha odautazva,
368 Pusz|          melyek kissé rendetlenül, de nem nagy távolságban egymástól
369 Pusz|       Pusztalak e tekintetben annyira nem tartozott a kivételek közé,
370 Pusz|             holdra menő határon talán nem volt egy talpalatnyi föld,
371 Pusz|  szukcesszionális vagy más valami per nem folyt volna.~A pusztalaki
372 Pusz|               hogy az soha kielégítve nem érezheté magát; a pusztalakiak
373 Pusz|              s Pétery úr apró marhája nem tett volna soha kárt Latkóczy
374 Pusz|               a másiknak béresei soha nem szántottak volna egy barázdát
375 Pusz|               gyermekeinek érdekeivel nem gondol, s ősi birtokát gonoszul
376 Pusz|               mindhiába, a szomszédok nem vesztek össze, és oly könnyen
377 Pusz|               és bíró, ki arról ítél, nem is léteznék az országban.
378 Pusz|               választá el, mindketten nem egyszer sóhajtoztak azon,
379 Pusz|       teremtette, csak nekik magoknak nem jutott eszökbe, és ha mások
380 Pusz|           mások emlékeztették is reá, nem mutattak semmi kedvet.~Mátyás
381 Pusz|               egymás előtt, testvérek nem szerethetnék egymást inkább,
382 Pusz|             sok szomorú órát okozott. Nem volt azonban senki, kire
383 Pusz|        kiegyenlítő keze rajta átment, nem tűnnék föl más alakban,
384 Pusz|             hivatásával, hogy ránézve nem is gondolhattunk másra,
385 Pusz|         állásával visszaélt, legalább nem hiányoztak olyanok sem,
386 Pusz|               hajlandóságot egymáshoz nem mutatnak, Vértesy mintha
387 Pusz|               töri a fejét, ő azonban nem szólt senkinek s Péteryné
388 Pusz|          fractával kevesebbet bírnak, nem is említve azt, hogy a Latkóczyak
389 Pusz|                hogy azt többé eltűrni nem lehet.~Midőn Péteryné megtudta,
390 Pusz|              a károsítás valószínűleg nem is szándékosan történt,
391 Pusz|            részint restellte, részint nem tartotta érdemesnek szólni.
392 Pusz|       barátnője, és az egész hét hold nem ér annyit, hogy miatta háborúságot
393 Pusz|            forgott kérdésben, Vértesy nem tekintett semmire: s a gondolat,
394 Pusz|         Latkóczyak rátáján belül áll, nem hagyta őt nyugodni. Addig
395 Pusz|              volna el, és ha az ember nem mozog, nem tudja soha, mihamar
396 Pusz|             és ha az ember nem mozog, nem tudja soha, mihamar válhatik
397 Pusz|             fejében a Hármaskönyv rég nem használt elvei, a törvényeknek
398 Pusz|      kötelességét teljesíté, s hogy ő nem is foghatja meg, miként
399 Pusz|            már panaszra volt oka, azt nem személyesen, hanem ügyvéd
400 Pusz|           asszony törvényes dolgokban nem járatos, de hogy fiának
401 Pusz|           hogy fiának jogaiból semmit nem vétethet el. Mire Latkóczyné
402 Pusz|              az utat fölárkoltatta, ő nem volt bolond. Érczi nem akart
403 Pusz|              ő nem volt bolond. Érczi nem akart engedni semmiben.
404 Pusz|            ritkábban s utoljára éppen nem találkoztak többé, s még
405 Pusz|                maga is elszomorodott. Nem saját esztelensége, hanem
406 Pusz|             is, hogy békét szerezzen, nem állt hatalmában. Az asszonyok
407 Pusz|    igazságáról, hogy többé semmi áron nem engedtek volna; az atyafiságos
408 Pusz|    megdicsérte fiának okosságát, hogy nem szeretett Kláriba. A legcsudálatosabb
409 Pusz|           kiskorú, anyjának eljárását nem akadályozhatá, rosszallta,
410 Pusz|         kimondá nézetét. Teljességgel nem fért fejébe, hogy azon barázda,
411 Pusz|            akadály lehetne, s nemcsak nem kerülte, sőt keresé az alkalmat,
412 Pusz|               mellett, ki az egészről nem tehet semmit, és utoljára
413 Pusz|          beszélgethetnek. Mátyás soha nem tudta eddig, hogy Klári
414 Pusz|     tulajdonainkat észrevegyék, semmi nem szükségesebb egy bizonyos
415 Pusz|             hogy ezen optikai törvény nem terjed ki a rossz tulajdonságainkra
416 Pusz|         helyén. Úgyis Mátyás és Klári nem sokat gondoltak az okokkal.
417 Pusz|        szerelmes volt, sőt az is, aki nem volt szerelmes, de kinek
418 Pusz|           mindig még többet is, s így nem csudálhatni, hogy mind Latkóczyné,
419 Pusz|           apáktól származott és talán nem támadott volna soha, ha
420 Pusz|       jószágát, s mert ezen úton célt nem érhetett, most el akarja
421 Pusz|               célszerű orvosságot meg nem szerezhetik, veszedelmesekké
422 Pusz|        akárminek, ha ő maga tíz kérőt nem hoz a házhoz, kik közül
423 Pusz|           mintegy külön választá -, ő nem szerethetett mást, s furcsa
424 Pusz|               válik.~Talán Latkóczyné nem ismerte a szerelem e természetét
425 Pusz|               látott, melynek engedni nem lehet, nehogy Péteryné végre
426 Pusz| szerencséjének belátására elég ésszel nem bír, arra kényszeríti.~Latkóczyné
427 Pusz|               Ormos Gyulának s másnak nem adja. Ormos Gyula azon ildomos
428 Pusz|     valamelyikének házánál összejött, nem jutott semmi eszébe, mi
429 Pusz|             összeveszett, Pusztalakon nem fogyott el a mulatság. Mentül
430 Pusz|            habár soha francia regényt nem olvasott is, s a vidéken
431 Pusz|            elmúlt és Klári még mindég nem jelent meg, végre nem tudta,
432 Pusz|          mindég nem jelent meg, végre nem tudta, mit csináljon.~Könyvekben
433 Pusz|             sem állhatnék jót, Mátyás nem káromolta-e egy kissé azon
434 Pusz|             melyek miatt Klári szavát nem tarthatja, midőn lépteket
435 Pusz|         szívében gerjesztett, azonban nem tartott sokáig.~A könnyű
436 Pusz|              a szívnek küzdését, mely nem tudja, továbbhaladjon-e,
437 Pusz|              szomszéd kertben sétálók nem távol tőle egy padon helyet
438 Pusz|              aközben róla és anyjáról nem igen kedvezőleg nyilatkozott,
439 Pusz|             nyilatkozott, ezen Mátyás nem indult meg, de annál inkább
440 Pusz|          Pestre, Bécsbe, akárhová, és nem is jön többé vissza, míg
441 Pusz|               vissza, míg Ormos Gyula nem vette el. Mire Érczi Antal
442 Pusz|              meg eddig is.~Latkóczyné nem bámulhatott inkább, mint
443 Pusz|         kisasszony szerelmes. Nagysád nem foghatja meg: miért? én
444 Pusz|              törvény, sem a gyakorlat nem illik; s így vagyunk mi
445 Pusz|               a fiatal embereknek még nem jutott eszökbe. Ha például
446 Pusz|               oly dolgokba, melyek öt nem illetik, s mit bosszantja
447 Pusz|               szép örökség vár rá, és nem is soká fogná ellenezni,
448 Pusz|        házasság annyi, mint bizonyos. Nem is léphetünk föl ellene,
449 Pusz|         házhoz visszasétáltak.~Mátyás nem tudta, mit csináljon örömében.
450 Pusz|               mintha ennek ez egyszer nem kelle teljesülésbe menni.
451 Pusz|           szerint Klári ez este többé nem jöhet. Nagy szerencse, mert
452 Pusz|            Nagy szerencse, mert ha ez nem lenne, sok szép és nagyszerű
453 Pusz|               szép és nagyszerű dolog nem történnék a világon, hogy
454 Pusz|            várt a bokrok alatt.~Végre nem tűrhetvén nyugtalanságát,
455 Pusz|          Klári úgy ült, hogy kívülről nem vala látható.~Helyzete nem
456 Pusz|            nem vala látható.~Helyzete nem tartozott a kellemesek közé.
457 Pusz|                de Mátyás mindamellett nem mozdult helyéből, s miután
458 Pusz|          egész boldogságát, ki ezeket nem kutatja. Bizonyos csak annyi,
459 Pusz|              meglátta, nemcsak vissza nem szaladt a házba, sőt attól
460 Pusz|               rajta elkövetnek, többé nem tűrhetvén, Margit nénjéhez
461 Pusz|           mindennek okozója, a házból nem küldi el. Ami pedig Ormos
462 Pusz|         engedelmeskedni, de ez egyben nem teheti, mert szívét és szavát
463 Pusz|              háztól és kinél más soha nem lesz férje e világon.~Latkóczyné
464 Pusz|           Latkóczyné első pillanatban nem tudta, mit csináljon haragjában,
465 Pusz|            meggondolta, hogy a dolgot nem változtathatja meg, s hogy
466 Pusz|           Klárit elveszi, helyrehozni nem lehet, főképp, hogy Péteryné
467 Pusz|          Vértesy a két özvegyet össze nem veszíti, gyermekeik talán
468 Pusz|         egymásba, és ha Érczi Mátyást nem hozza arra a jó gondolatra,
469 Pusz|          össze, soha perlekedés többé nem fordult elő.~ ~
470 Mag |             mikor a magyar háznak még nem voltak kapui, s ha váratlan
471 Mag |             gazdasszonyon kívül senki nem bosszankodott; mikor névnapokon,
472 Mag |         társaság még eddigelé felhíva nem érzé magát, s a magyar írók
473 Mag |        kevésbé - s a komfort, mondom, nem ruganyos székekben s abban,
474 Mag |         Venus-t találtunk, s a magyar nem könyvekkel magányosan, hanem
475 Mag |         kevesebb szükségeket ismerve, nem szorult senkinek kegyeire,
476 Mag |            kegyeire, s a vagyon előtt nem hódolt meg, a gazdag népszerűséget
477 Mag |               szabályozásáról még szó nem vala, de e nép, mint rétjeink,
478 Mag |               senki görbébb országban nem kívánhatta magát - nem régi,
479 Mag |      országban nem kívánhatta magát - nem régi, de, fájdalom, elmúlt
480 Mag |          ismerik, s ha ezt és gazdáit nem látták is soha, mégis ismerős
481 Mag |         mondom, hogy Daliásyék lakása nem messze volt a Tiszától,
482 Mag |            kerítenek. - Magán a házon nem vala semmi különös. Középső,
483 Mag |       szabályosság követeléseinek meg nem felelt, de a rend- s kényelemnek
484 Mag |       négyszögekre osztották, szintén nem feleltek meg az újabb ízlésnek,
485 Mag |        Mondják, hogy egyenes fasoraim nem eléggé természetesek, meglehet
486 Mag |           haladnunk kell a korral, de nem hiszem, hogy messzire jussunk,
487 Mag |            értelmében, mert a régihez nem annyira meggyőződései, mint
488 Mag |      konzervativizmusra, melyet semmi nem bír kimozdítani helyéből,
489 Mag |               bútorzata s a cselédség nem változott, csak vénült azóta,
490 Mag |             Daliásyné Anna, csakugyan nem tudná, melyikkel tartson,
491 Mag |            szólok, a kert élvezetéhez nem vala alkalmunk. A fülemilék
492 Mag |         kergeté, soha vígabb társaság nem nyargalt nyúl után. Éppen
493 Mag |              beszélgetések, melyekből nem tanultunk semmit, de melyek
494 Mag |           embernek, főképp ebéd után, nem esik semmi jobban, mint
495 Mag |             csak a vadászatról folyt, nem jutott szóhoz, s ebéd után
496 Mag |            jutott szóhoz, s ebéd után nem talált hallgatókra.~Elmondott
497 Mag |              tartva azt, valószínűleg nem annyira azért, hogy magát
498 Mag |        kigondolta, mert mindenik vagy nem szelel, vagy oly sebesen
499 Mag |             vagy oly sebesen ég, hogy nem is érdemes rágyújtani, s
500 Mag |             kérdé őt, vajon csakugyan nem ütötte-e meg magát, mert