Rész

 1 Nov |     siet, nem figyelmeztetnének reá, s a havas nem állana előttünk
 2 Nov |    érezém, mennyi szükségem van reá.~Közel a házhoz néhány százados
 3 Nov |          mintha Zsuzsi fordítja reá szemét, és mégis Eszternek
 4 Nov |     vagy semmi gondja nem lenne reá. Egyszer szemrehányásokat
 5 Nov |       lett volna, úgy emlékszem reá.~A tanyára mentünk. Rosszul
 6 Nov |      soha nem bosszankodtam úgy reá életemben, mint ekkor.~-
 7 Nov |       vette, több szüksége volt reá. Maga ajánlkozott mindenre,
 8 Nov | észreveszi, hogy szükségünk van reá, és azért marad itt, ha
 9 Nov |        soha nem is jöttem volna reá, ha a Tisza ki nem árad.~
10 Nov |     ment, s egy ideig vártam is reá; de nem volt maradásom.
11 Nov |   bundáját, pedig szüksége volt reá; oly hidegen süvöltött a
12 Nov |        megverni, úgy haragudtam reá, hogy e szegény leányt ily
13 Nov |      félelembe ejti. Haragudtam reá, de később más gondolatok
14 Nov |         engedek, és megesküdtem reá, hogy ha Péter katonának
15 Nov |       bizony más szemmel néztem reá. Munka idején kívül mindig
16 Pusz|       ha mások emlékeztették is reá, nem mutattak semmi kedvet.~
17 Pusz|        ágyán nejét s gyermekeit reá bízta, még inkább szívén
18 Mag |        szeretetében fölnevelte, reá nyomta saját egyéniségének
19 Mag |  fogadva, a család fenntartását reá bízták. De e példás egyetértés
20 Mag |         szerint oly hatást teve reá, mintha azon meleg napsugárokat
21 Mag |         A főbíró bosszúsan néze reá, s mondá, hogy nincs semmi
22 Mag |         hiszi, hogy neheztelünk reá, s így jelenléte csak zavarba
23 Mag |    addig legalább, míg anyám őt reá figyelmessé nem tevé; mert
24 Mag |      egy intő tekintetet vetett reá, de csak növelte zavarát,