Rész

 1 Nov |        ibolyákat. Így járt vele mindenki. Első tekintetre nem foghatta
 2 Nov |     hogy segíteni nem lehet, és mindenki, mint a vert had, nagy zavarban
 3 Nov |         került, s végre átlátta mindenki, hogy fáradsága haszontalan,
 4 Nov |        halászladikot szereztek. Mindenki úgy segített magán, amint
 5 Nov |       cselédeknek s ezek nekem. Mindenki örült, még a marha is nyugtalankodni
 6 Nov |      marad kövön; s legjobb, ha mindenki legalább marháját s amit
 7 Nov |     lehetett; a víz is megnőtt; mindenki azt hitte, hogy estig a
 8 Pusz|   nagyobb pusztáinak, de melyet mindenki, kit mostoha sorsa a homokbuckák
 9 Pusz|       Klári azzal, hogy Mátyást mindenki derék legénynek mondta;
10 Pusz|      szidnak. Mátyást és Klárit mindenki sajnálta, csakhogy mindez
11 Mag |     magán viselte, hogy körében mindenki otthonosnak érezte magát.~
12 Mag |        helyéből, de gyűlés után mindenki kibékült vele; s főképp,
13 Mag |        semmit, de melyek között mindenki elfelejté kellemetlenségeit,
14 Mag |  tartotta - hiszen természetes, mindenki ott félti hírét leginkább,
15 Mag | gratulációkat írtak anyámhoz, s mindenki irigylé apám helyzetét,
16 Mag |         szolgálati készség vala mindenki iránt, nem tudott megtagadni
17 Mag |     eltelt házában az utolsótól mindenki jól érezze magát, ki még
18 Mag |    szüleimmel állt, a kinevezés mindenki előtt egészen természetesnek
19 Mag |          a kulcsárné, az írnok, mindenki tett, tisztogatott és parancsolt
20 Mag |  melyekhez, mint a politikához, mindenki szól, azoknak kivételével,
21 Mag |   között ez az egyedüli, melyet mindenki másoknál előbb s inkább