Rész

 1 Nov|        holnap hazafelé indulok: gazdám beszélgetései, ki egy magas
 2 Nov|        vezető nélkül hagyám el. Gazdám utasításai oly világosaknak
 3 Nov|      hegynyíláshoz értem, mely, gazdám állítása szerint kevés fáradsággal
 4 Nov|         hosszabb volt, mint azt gazdám leírása szerint gondolám,
 5 Nov|       vízesés, minden megfelelt gazdám leírásának, s alig száz
 6 Nov|        soha.~Gondolatim fonalát gazdám szakítá félbe, ki egyik
 7 Nov|   valóságos csodákat tettem; de gazdám mindig kevéslé s újra késztetett,
 8 Nov|         látszik - mondám, midőn gazdám előadásában megállva, úgy
 9 Nov|   hagytam el? - kezdé meg ismét gazdám, midőn lelkesülésének kitörése
10 Nov|     fogom látni soha életemben.~Gazdám látszólag meg volt indulva;
11 Nov|     Látja a teins úr - folytatá gazdám, ujjával az alattunk fekvő
12 Nov| visszafordulok, azt látom, hogy gazdám a vízbe esett.~Hogy történt,
13 Nov|      Mikor este hazajöttünk, és gazdám elbeszélte, mi történt,
14 Nov|   vagyok, csak nem kérhetem meg gazdám leányát. Sokszor gondolkoztam,
15 Nov|        kérdezte, miért búsulok. Gazdám is észrevette, de az nem
16 Nov|    ünnepre a házat tisztogatta. Gazdám itt ült a padon, éppen a
17 Nov|       gondolkoztam róla - szólt gazdám -, igaz, cselédnek fogadtalak,
18 Nov|         magyarhoz ment.~S ezzel gazdám fölkelve a közelgők elébe
19 Nov|   olyanok voltak, minőknek őket gazdám elbeszélése után magamnak