Rész

 1 Nov|  tiszta fényt, mely a magasból jő, nem fogja legyőzni soha.~
 2 Nov|        zerge legelve a völgybe jő. A félkör közepén már a
 3 Nov|      mint az, ki az emberekkel jő mindennapi érintkezésbe;
 4 Nov|        ment, s ki tudja, mikor jő haza. Mért ne mondanám el
 5 Nov|      bikát, mikor idegen ember jő a marha közé vagy farkast
 6 Nov|      érez, s nem tudja, honnan jő, míg a fű között észreveszi
 7 Nov|       észre, hogy minden onnan jő.~Vad fiú voltam egész életemben,
 8 Nov|    kezdi, legalább annál elébb jő ismét haza. Eszterről édesanyám
 9 Nov|    Péter is arany érdempénzzel jő haza. Hogy Péter öcsémnek
10 Nov|      nem apad, húsvétig nem is jő be. Nagycsütörtök ez esztendőben
11 Nov|     elmegy, s nem tudni, mikor jő haza.~Eszter csakoly szomorú
12 Nov|        Meg sem fogható, honnan jő s merre megy ez a sok víz.
13 Nov|  egyszerre a másikról még több jő, s nemcsak a vetést, hanem
14 Nov|        az oldalt, honnan a víz jő, senki ne bántsa többé,
15 Nov|    jobb lenne, ha mentül elébb jő; a többiek nem is hallgattak
16 Nov| embernek. Láttam, hogy szívből jő.~A lavina s az, hogy a fa
17 Nov|     sohasem bántuk meg. De itt jő Erzsi ipammal. A teins úr
18 Nov|  faluig jött velem.~- Ha L.-re jő, hisz a teins úr megígérte,