Rész

 1 Nov|           bámulom és nem irigylem annak sorsát, ki soha életében
 2 Nov|       Mintha nem élő erdőt, hanem annak hulláját látnók, mely csak
 3 Nov|    emelkedő havas s a jeges, mely annak kettős csúcsától csaknem
 4 Nov| ellentétet képeztek, de csak hogy annak szépségét kiegészítsék,
 5 Nov|         rakott igénytelen falak s annak neve, ki azt építé, megmaradtak,
 6 Nov|        többé, eleget mondám, hogy annak, mit elémbe állított, feléből
 7 Nov|         időkben, amint hallottam, annak már húsz esztendeje lehetett,
 8 Nov|         munkát, de aki elvégezte, annak jobb dolga nem lehetett
 9 Nov|           aki tavaszt nem látott, annak fogalma sem lehet róla.
10 Nov|           húzott; nincs ember, ki annak ellentállhatott volna, s
11 Mag|          vármegye okosoknak, mint annak, kit jó, becsületes embernek
12 Mag|         korlátlanul uralkodott, s annak mostani gazdáit istenfélelemben
13 Mag|          tud, e szép tulajdon még annak is, kit Isten vele fölruházott,
14 Mag|          mennél inkább tapasztalá annak rossz következéseit, mentől
15 Mag|           gúnynak tekinték, félig annak bizonyos jelét látták benne,
16 Mag|  valakinek egyszer pártját fogta, annak békét nem hagyott többé,
17 Mag|      rossz házasságot látunk, ott annak okát bizonyosan mind a két
18 Mag|         előbbi. - A főispán okául annak, hogy ígéretét visszavette,