Rész
1 Nov | midőn a vándorlási vágy most is erőt vesz rajtam. Nem mintha
2 Nov | utazásomat tevém, s most is mintegy megifjodva érzem
3 Nov | ügyességre, melyet a róna lakója is, miután a hegyek között
4 Nov | legegyenesebb út, ha nem is legszebb, legalább mindig
5 Nov | utakon, melyeket magunk is megtalálhatnánk, s ezért
6 Nov | s mégis mi szép vala ez is.~A nap a magas hegyeken
7 Nov | felnézünk, még a helyét is megtaláljuk, honnan azok
8 Nov | mennem kell.~Eddigi utam is hosszabb volt, mint azt
9 Nov | száz ölre állt a kunyhó is, hol állítása szerint vagy
10 Nov | mentek, s este előtt nem is jönnek vissza.~Tudakoltam
11 Nov | helység egyikéhez jutok is, melyek a leányka állítása
12 Nov | embert a legsimább úton is eltölti, most még az idő
13 Nov | iránt támadó aggodalmaim is járultak. A könnyű fellegek,
14 Nov | szépségeket találva, egy ideig nem is gondoltam a pihenésre.~De
15 Nov | különösen kedvezett emberek is e világon számolhatnak.
16 Nov | egyéb, úgy honszeretetünk is más, mint amit Európa többi
17 Nov | váltak nemzetté: úgy mi is megtartottuk jellemöket
18 Nov | jellemöket és érzéseiket ebben is: vagy talán az, mert a magyar
19 Nov | válaszolt ő jókedvűen. - Nem is csoda e görbe országban,
20 Nov | amit ott talál, azt itt is megkapja, s ha majd Erzsim
21 Nov | hangon -, mikor szemeiből is látom, hogy fáradt.~- Ha
22 Nov | vetett reám. - A teins úr is régen jár már külföldön -
23 Nov | eszébe. Vagy talán nálunk is megváltozott volna a régi
24 Nov | ha ott új világot élnek is, én a réginél maradok, s
25 Nov | közelíthetjük meg: addig azon érzés is, mely az embert honához
26 Nov | ehettem; már csak azért is, hogy kedvét ne rontsam,
27 Nov | nálunk. Van a háznál más is; mikor kisfiam született,
28 Nov | elzárta. Hiába, az asszony itt is csak olyan, mint nálunk,
29 Nov | kulcs alatt tart. Édesanyám is azt tette. Ha apám a nagyváradi
30 Nov | hol az ember Isten egéből is mindig csak egy darabot
31 Nov | meg egymásután, harmadszor is megteszik, ha a tiszttartó
32 Nov | volna ellensége. Később is a tanácsban maradt, s ha
33 Nov | lehettek. Egy fél fejjel is nagyobb volt nálamnál s
34 Nov | erővel, mi talán bennem is megvan, de ésszel is. Nem
35 Nov | bennem is megvan, de ésszel is. Nem volt párja a vármegyében.
36 Nov | áldást fejfája fölött. Ez is fáj ám nekem.~A szomorú
37 Nov | kérdéseire nem felelhettem is, minden mozdulatából látszott
38 Nov | mégis könnyű nekik. Bánnám is én, csak honn lehetnék,
39 Nov | akarám.~- Arról kár szólni is - vágott szavamba -, jól
40 Nov | jól tudom s a teins úr is tudja, hogy az nem lehet.
41 Nov | bírom magamat, s egyébiránt is nincs bajom, csak hogy messze
42 Nov | bugyogóban járok, akár ne is mondja nekik. Elég nehezemre
43 Nov | rávettem magamat, hogy, én is úgy öltözködjem, mint a
44 Nov | kíváncsiságomat, vagy talán neki is jólesett, hogy történetét
45 Nov | história. Ha időnk lenne, el is mondanám.~- De talán lesz
46 Nov | Borbálának hívják. Házunk, azt is elmondtam már, a nagy utcán
47 Nov | Itt laktunk mi gyermekek is, azaz én és Péter öcsém,
48 Nov | nem fért fejembe. Apánk is, ha szót nem fogadtunk,
49 Nov | Édesanyánk, ha nem fogta is pártunkat, mert ezt ő sem
50 Nov | volt, s már a tanyaföld is elég nagy, hozzá pedig még
51 Nov | megyünk, és édesapám a robotra is béresét küldi, hogy vásárkor
52 Nov | belénk fér, bizony nekünk is jólesett, és még most is
53 Nov | is jólesett, és még most is emlékszem, hogy mikor a
54 Nov | hogy csakugyan még bíró is lehetek. Két nap egymásután
55 Nov | világon.~Itt az emberek nem is tudják, mi egy tanya. Eleget
56 Nov | körül fekszenek, van nekik is birtokuk. Almoknak nevezik,
57 Nov | majd egyes gazdáké. Ipamnak is van ily földje, hol marháinkat
58 Nov | csakhogy itt még a marha is szelíd. A tehenek maguk
59 Nov | még oly szép zöld lenne is. Az egész ország csak olyan,
60 Nov | biz Isten még esernyővel is járnak, mint a teins urak,
61 Nov | kell összefogni, még akkor is többnyire egy lóval s egy
62 Nov | lakodalomnál elfogy. Nincs is több oly ország a világon,
63 Nov | indulva mindketten.~- De hol is hagytam el? - kezdé meg
64 Nov | elmondani, de a gyerek utoljára is mind egyforma. Pajkos, ha
65 Nov | megitatni lovainkat. Akkor is, ha a félig rakott kazal
66 Nov | magunkat (bizonyosan a teins úr is megpróbálta e mulatságot,
67 Nov | mondom, az ily játéknál is Peti csakúgy lármázott,
68 Nov | mint a többiek. Egyszer ki is ficamította a lábát, mikor
69 Nov | engem vertek meg. De ő ezt is mind csak pajtásságból tette,
70 Nov | volna, hogy egyszer belőlem is ily ballangó lesz! Akkor
71 Nov | mulatság.~Ilyen maradt ő később is. Mikor felnőttünk, és én
72 Nov | mintha egész életében nem is tett volna egyebet. Ha bántották,
73 Nov | burkus s törökön kívül nem is bántott soha senkit a világon.
74 Nov | ha derekabb legény volt is nálamnál, félig sem állt
75 Nov | között néha egy óráig, és nem is szólt hozzájok. Csak a kis
76 Nov | viselte magát másképp, azt is, amint valamennyien gondoltuk,
77 Nov | tartotta magát. Jóformán az is volt. Erzsiből két olyan
78 Nov | volt. Erzsiből két olyan is kitelt volna, mint Eszterke,
79 Nov | de ha még úgy haragudtam is, s ha velem senki nem bírt,
80 Nov | Egyszer szemrehányásokat is tettem neki. Mintha tegnap
81 Nov | gazdasszony lesz. De ezt is csak úgy mondta, mintha
82 Nov | telke van, elég az neked is, nekem is.~- Nem kell nekem
83 Nov | elég az neked is, nekem is.~- Nem kell nekem édesapám
84 Nov | ő. - Édesanyánk nagyapja is katona volt, én is az leszek.~
85 Nov | nagyapja is katona volt, én is az leszek.~Ismertem Pétert,
86 Nov | megházasodott, s hogy ő is Isten segedelmével ezt teszi
87 Nov | híremet; vagy talán nem is - és csak úgy pusztulok
88 Nov | jövök többé. És ez jobb is nekem.~Péter nem volt víg
89 Nov | hogy ha nem sokat szólok is, szerencsédben részt nem
90 Nov | boldoggá, bátyám, s az Isten is megáld érte.~Ő elment, s
91 Nov | tanyán. Később édesapám is eljött, s nem beszéltünk
92 Nov | volna, hogy elveszem, akkor is csak azt mondom, hogy köszönöm
93 Nov | gondoltam, hadd érezze a marha is, hogy lakodalom lesz a háznál.
94 Nov | legény három vármegyében. Nem is restelltem egyebet, mint
95 Nov | tisztességes leány létére nem is cselekedhetik másképp, s
96 Nov | mindennek más oka lehet, az nem is jutott eszembe, s ha Eszter
97 Nov | volt, mint máskor, és anyja is panaszkodott, hogy alig
98 Nov | akkor ijedtünk meg.~És volt is miért. Nem múlt el egy pár
99 Nov | után nézzek, szegény azt is csak azért tette, hogy bajomról
100 Nov | majd orvosságért; apámnak is, miután nem sok hasznomat
101 Nov | ha mégoly nehezére esik is. Szakasztott képmása apámnak.
102 Nov | apámnak. Meglássátok, Péter is arany érdempénzzel jő haza.
103 Nov | eszünkbe sem jutott. Még azt is természetesnek találtam,
104 Nov | ott. Hisz gyermekkorunkban is inkább tartottak össze,
105 Nov | ki. Édesanyám restellte is, s megszidott, mért nem
106 Nov | ki, szívesen beszélgettem is vele, és még azt sem bántam,
107 Nov | szántani kezdtünk. Eszter is kiépült és szokott munkáit
108 Nov | meg; és én talán soha nem is jöttem volna reá, ha a Tisza
109 Nov | keresztül. De utoljára ők is megszokták, mi is, ha az
110 Nov | utoljára ők is megszokták, mi is, ha az egész vidék víz alatt
111 Nov | ki az árból. Még töltésük is alig jutott eszükbe máskor,
112 Nov | vénember ment ki kapájával, az is, ha este visszajött, azt
113 Nov | Kitart az száz esztendeig is, csak ne bolygassák. S nem
114 Nov | csak ne bolygassák. S nem is igen bolygatták azt, több
115 Nov | történt egy kapavágás, s nem is lett volna baj, csak a Tisza
116 Nov | az asszonyok s gyermekek is kapával s kosarakkal szaladtak
117 Nov | Rövid idő múlva a legbátrabb is átlátta, hogy segíteni nem
118 Nov | hátasabb helyen állt, a tanyák is, melyek még akkor mérettek
119 Nov | itt-ott egy akol fedele, az is, amint a vert földből készült
120 Nov | volt a faluban. Tízszer is elhívták napjában a faluházához,
121 Nov | tanácsot kérjenek, s így ő is minket küldött ki, vagy
122 Nov | munkát a cselédekkel ő maga is elvégezhette, míg én Eszter
123 Nov | Péter úgy látszott, ezt is jó szívvel teszi, csakhogy
124 Nov | akkor látogatta meg Esztert is. Apám nem szerette, ha a
125 Nov | mindig áradt. Már a tanyákért is aggódtunk, s öcsém, mikor
126 Nov | víz nem apad, húsvétig nem is jő be. Nagycsütörtök ez
127 Nov | ment, s egy ideig vártam is reá; de nem volt maradásom.
128 Nov | nemigen jól bírta magát. Háza is nem a templom táján, hanem
129 Nov | alig lábadott fel, s most is néha oly halavány, hogy
130 Nov | el volt merülve, hogy nem is vett észre, s mikor megszólítottam,
131 Nov | jégcsap.~Eszter, mintha nem is hallaná, csak mindig a vízre
132 Nov | mondám én. - Molnár Gazsi is csak a múlt héten fúlt bele,
133 Nov | emberekkel. Gazsi nagybátyja is ott ült és testvéröccse;
134 Nov | történt senkinek. Pityós is volt szegény, s nagybátyja
135 Nov | nappal és csendes időben is alig juthat át az ember.
136 Nov | mondta, hogy bizonyosan ma is valami szerencsétlenség
137 Nov | piszkos habokat láttam, nekem is szegény Gazsi jutott eszembe.
138 Nov | körül, vagy amit látok, nem is csolnak, hanem szálfa vagy
139 Nov | elhitettem volna magammal is, de miután a felhő a napot
140 Nov | hogy mégiscsak ő. Erővel is el akartam hitetni magammal,
141 Nov | mellett állt. Látszott, hogy ő is a küszködő csolnakot nézi.
142 Nov | mért ne érhetné el a partot is? S hátha nem is öcsém? Eszter
143 Nov | a partot is? S hátha nem is öcsém? Eszter megnyugtatására
144 Nov | Eszter megnyugtatására is ezt mondtam.~- Tudom, hogy
145 Nov | szélvész lesz, és meglátod, nem is lesz baja.~De ő, mintha
146 Nov | lesz baja.~De ő, mintha nem is hallaná.~- Tudom, el kell
147 Nov | mondá többször -, és ennek is én vagyok oka; hiába, csak
148 Nov | minden aggodalmam elmúlt. Nem is bántam volna, ha a csolnak
149 Nov | embereket. Megmondtam Eszternek is, de ő csak mindig arra nézett,
150 Nov | arra nézett, mintha most is vesztét várná még. Idegen
151 Nov | várná még. Idegen embernek is megindult volna a szíve.
152 Nov | de később más gondolatok is támadtak bennem. Ha valahogy
153 Nov | magamban, vajon Eszter akkor is úgy aggódnék-e? Ránéztem.
154 Nov | aggódnék-e? Ránéztem. Eddig ő is tudta, hogy Péter minden
155 Nov | tudta, mit mondjon.~- Hogy is tehetsz ily bolondot - mondám
156 Nov | holnap reggel jöttél volna is - mondtam én -, kár, ha
157 Nov | erre ő -, ígéret nélkül is eljöttem volna. Jövő kedden
158 Nov | megengedte - felelt Péter -, le is vagyok kötelezve.~- Az nem
159 Nov | ha már felcsaptál volna is, van hála Istennek édesapámnak
160 Nov | sírva fakad, de utoljára is csak azt mondja, hogy azon,
161 Nov | fogja felejteni, és most is engem szintúgy szeret, mint
162 Nov | elhitettem volna ezt magammal is, s egy ideig fejemben járt,
163 Nov | hagyok, amint volt. Úgy is, ha Esztert aznap este nem
164 Nov | lett volna-e boldog velem is. Eszter kedves leány volt,
165 Nov | régtől fogva, nem fog-e ő is inkább megszeretni, ha majd
166 Nov | együtt leszünk? Meg öcsémnek is jobb talán, ha katonának
167 Nov | volna annyira és hogy én is csak azért, hogy őt lássam,
168 Nov | káplár ült a csapszékben, az is csak ócska dolmányban és
169 Nov | odahaza töltöttem, rövid is volt, hosszú is. Néha azt
170 Nov | töltöttem, rövid is volt, hosszú is. Néha azt sajnáltam, hogy
171 Nov | hogy ha Péter katonának áll is, én azért szintén elmegyek,
172 Nov | mindenkitől, utoljára Esztertől is. Öcsém el akart kísérni,
173 Nov | hallgatott, s később én is kifogytam a sok szóból.
174 Nov | fakadtam, de legyőztem ezt is. Eljöttél velem a határig
175 Nov | hajlandóságukért. Köszöntsd Esztert is, és legyetek boldogok valamennyien.~
176 Nov | vissza nem mehetek.~Nem is láttam szegényt azóta, nem
177 Nov | láttam szegényt azóta, nem is fogom látni soha életemben.~
178 Nov | köszöntöttek az én egészségemre is, és hogy Péternek könnyekbe
179 Nov | de hogy mindamellett ő is, Eszter is jókedvűek, hogy
180 Nov | mindamellett ő is, Eszter is jókedvűek, hogy az ember
181 Nov | ezt hallottam, akkor magam is jókedvű lettem ismét. Eldanoltuk
182 Nov | mindamellett nem unja, és nem is fárad belé, mert hisz úgysem
183 Nov | előttem estek el, s nem is mozdulnak többé, míg a feltámadás
184 Nov | Felvittem a káplárságig, s nem is restelltem mást, mint hogy
185 Nov | őrmester jövök haza.~Vége is lett a háborúnak, csakhogy
186 Nov | fertály óra alatt tízszer is le kellett szállani lovamról,
187 Nov | kaput nyissak, mert ott is minden gazda kerítéssel
188 Nov | fogja körül földjét. Az is rosszul esett, hogy káplárból
189 Nov | lettem. Pajtásaim között is sok volt elégedetlen. Közel
190 Nov | s így harmadmagammal én is ráadtam fejemet.~Míg attól
191 Nov | pucolja egyszer lovamat más is, gondoltam magamban, én
192 Nov | főbe löveti; és így magam is átláttam, hogy okosabb,
193 Nov | kitettünk magunkért, csak azért is, hogy a sógorok lássák,
194 Nov | még.~Így jöttem e házhoz is. Ipam, akkor persze nem
195 Nov | maradnék-e nála aratásra is; később nem akart elereszteni,
196 Nov | mikor látta, hogy ahhoz is értek s marha körül nevekedtem,
197 Nov | csépelnek, s hogy a télen át én is csak így kereshetem kenyeremet,
198 Nov | jutott eszembe. Még tartása is olyan; ha másképp öltözködik,
199 Nov | szokta, elszomorodik. Az is bántott, hogy végre csak
200 Nov | vidéket és az embereket is.~A teins úr nem is hinné,
201 Nov | embereket is.~A teins úr nem is hinné, mennyit kérdezősködtek
202 Nov | elbeszélgetett velem; hatszor is elmondatta ugyanazt. Tudni
203 Nov | forogtam, még lélegzete is elállt; s mikor odajöttem:
204 Nov | téli időben. Nálunk nem is tudják, mi a tél. Vannak
205 Nov | érő havak és néha szánon is alig mehettünk tanyánkra;
206 Nov | tanyánkra; de ez mindössze is legfellebb egy hétig tartott,
207 Nov | megbirkózhatik a fergeteggel is. De itt! Ha a szél azon
208 Nov | azt hiszi, hogy a házat is elviszi mindenestől: csak
209 Nov | ez így néha egész hétig is eltart. Nem látni tíz lépésre
210 Nov | Mindenki örült, még a marha is nyugtalankodni és bőgni
211 Nov | És a tavasz csakugyan itt is volt, csakhogy nem volt
212 Nov | szökik fel egyszerre; minek is siessen, van elég ideje,
213 Nov | vetést, hanem még a földjét is elviszi magával. Minden
214 Nov | mintha ágyúznának. Nem is lehet azt kikeletnek nevezni.
215 Nov | ellen ama domb védi, s a víz is inkább két szomszédunk földeinek
216 Nov | olvadás.~Néhány nap múlva itt is azonban már azt hitték,
217 Nov | harangot - mondotta ipam; én is hallottam, de füstöt sehol
218 Nov | házunk áll, azért innen nem is látszik meg, egy mellékvölgy
219 Nov | ereszkedik le. Tulajdonképp nem is lehet azt völgynek nevezni,
220 Nov | hajdanában, a legöregebb emberek is csak más öreg emberektől
221 Nov | elárasztotta. Sokan nem is hitték és senki nem félt,
222 Nov | szíve, ha rájok nézett.~Nem is volt senki a faluban, ki
223 Nov | ily szerencsétlenségek itt is ritkák. Igaz, tavaszkor
224 Nov | falunkat veszélybe hozta, nem is volt közönséges lavina;
225 Nov | felszaggatva még a földet is.~Miután a tiszteletes ipammal
226 Nov | összegyúrták volna. A csákány is alig fogott rajta. Az ember
227 Nov | tönkre teszi.~Dolgoztunk is istenigazában. A sok hó
228 Nov | homlokunkról. Estig a szomszédból is sokan gyűltek össze. Csak
229 Nov | és az utána való éjszaka is. Szerencsére holdtölte volt,
230 Nov | annál keményebb lett. A víz is mindig nőtt, s vele természetesen
231 Nov | mélységű lehetett; a víz is megnőtt; mindenki azt hitte,
232 Nov | elébb jő; a többiek nem is hallgattak reánk. Dolgoztak
233 Nov | rendet csináljon. De lehetett is azoknak parancsolni! Míg
234 Nov | mikor a víz a másik oldalon is berontott és nyílsebességgel
235 Nov | vagyunk minden veszélyen; túl is lettünk volna rajta, csakhogy
236 Nov | hogy a vízben volt. Nem is sokat gondolkoztam, hanem
237 Nov | gallérján fogtam. A víz is a nyílás felé húzott; nincs
238 Nov | elbeszéltem.~No, és most volt is ám öröm. Körülfogtak, megöleltek.
239 Nov | megszorította kezemet; és a többiek is mindenik kezet akart fogni
240 Nov | szerencsésen átestünk. Nem is volt már semmi baj, csakhogy
241 Nov | egyéb hátra, mint hogy én is ily fertelmes köntösbe bújjam.
242 Nov | tudtam és szégyenlettem is; de oly jó dolgom volt,
243 Nov | jó dolgom volt, hogy ezt is csakhamar megszoktam.~Mikor
244 Nov | nevetett, mikor látta, hogy én is nyakon fogom leányát s összevissza
245 Nov | csókolom, mintha ez már nem is lehetne másképp. Azóta úgy
246 Nov | arcára néztem. Vele nem is fogytam ki a beszédből,
247 Nov | sem, ha azt mondta volna is valaki, hogy egyenesen hazamehetek;
248 Nov | kérdezte, miért búsulok. Gazdám is észrevette, de az nem szólt
249 Nov | öreg nevetve -, már itt is van. Nem is késik az el,
250 Nov | nevetve -, már itt is van. Nem is késik az el, ha neked szolgálhat.~-
251 Nov | szólt jókedvűen -, aztán te is kijöhetsz hozzánk.~Erzsi
252 Nov | vele; nem gondolod-e te is, István?~Most én is zavarba
253 Nov | gondolod-e te is, István?~Most én is zavarba jöttem, s csak azt
254 Nov | azt mondtam, hogy biz én is azt hiszem!~- Ha neked volnék,
255 Nov | hiszem!~- Ha neked volnék, el is venném - mondá ő.~Azt gondoltam,
256 Nov | viselted magadat, és nem is úgy tartottalak. Alig voltál
257 Nov | gondolkoztam én már a múlt télen is. S fogadok veled, hogy Erzsi
258 Nov | én megragadtam, feleltem is valamit, de mit, azt akkor
259 Nov | a csendet.~- Most otthon is harangoznak - szakítá félbe
260 Nov | István, akkor csakugyan magam is el szeretnék oda menni -
261 Nov | poharainkat.~- Van ott bor jobb is ennél - válaszolt Szűcs
262 Nov | Szűcs István - és legény is különb minden faluban. Nincs
263 Nov | különb minden faluban. Nincs is több olyan ország széles
264 Pusz| legszerényebb épületnél is arra emlékezteti az embert,
265 Pusz| hajdanában respublikáknak is neveztünk, s hol meglehetősen
266 Pusz| pusztalakiak farsangkor is minden társadalmi élvezetek
267 Pusz| magokéhoz mi által még a mezsgye is elveszté egyenes vonalát.~
268 Pusz| bíró, ki arról ítél, nem is léteznék az országban. Még
269 Pusz| országban. Még az asszonyok is megfértek egymás között,
270 Pusz| nemescsaládtól az illedelem is megkívánja, hogy állandó
271 Pusz| meg utána, hogy sírköveik is tőszomszédságban állnak,
272 Pusz| pusztalaki temető halottjai is föltámadnak, az első, kivel
273 Pusz| házban özvegy maradt, s ezek is folytatták a régi viszonyt,
274 Pusz| hogy a két ház idővel úgy is eggyé lesz, napról napra
275 Pusz| kertjeik között még a sövényt is elhagyták, s minden ember
276 Pusz| és ha mások emlékeztették is reá, nem mutattak semmi
277 Pusz| egész vidéken nincs, el is hitte szívesen, csakhogy
278 Pusz| ügyvédsége mellett táncolni is tud, rókatorkú vagy fekete
279 Pusz| hivatásával, hogy ránézve nem is gondolhattunk másra, mint
280 Pusz| családnak cselekedeteire is, s ha voltak esetek, sőt
281 Pusz| tartozott Vértesy János is, ki kopott rókaprémes, hosszú
282 Pusz| fejét.~Maga a csősz és hajdú is észrevevék, hogy az öregúr
283 Pusz| fractával kevesebbet bírnak, nem is említve azt, hogy a Latkóczyak
284 Pusz| károsítás valószínűleg nem is szándékosan történt, s hogy
285 Pusz| Péteryné asszonyság és ő maga is ellenségei minden pernek,
286 Pusz| teljesíté, s hogy ő nem is foghatja meg, miként juthat
287 Pusz| el, bármily szomorú dolog is, hogy ily kicsiségen perre
288 Pusz| ez eredményét látva, maga is elszomorodott. Nem saját
289 Pusz| befolyását arra fordítaná is, hogy békét szerezzen, nem
290 Pusz| előbb a pernek említésénél is már megijedt, most alig
291 Pusz| háznál leány volt, fiát is elvitte magával; mikor pedig
292 Pusz| tehet semmit, és utoljára is a legbecsületesebb fiatalember
293 Pusz| rossz tulajdonságainkra is, s hogy ezekre nézve a szemnek
294 Pusz| lenni, sőt néha házasságról is gondolkozik, a reflexió
295 Pusz| életében szerelmes volt, sőt az is, aki nem volt szerelmes,
296 Pusz| valónál mindig még többet is, s így nem csudálhatni,
297 Pusz| elérje, egyszersmind arról is gondoskodott, hogy Mátyásnak
298 Pusz| öreg Vértesy, ámbár most is teljesen meggyőződve, hogy
299 Pusz| lesz Latkóczyék házában is férfi, ki a család jogait
300 Pusz| még a falusi nemesember is, habár soha francia regényt
301 Pusz| francia regényt nem olvasott is, s a vidéken a legjobb agarásznak
302 Pusz| állapotba jöhet; Mátyás is, mikor egy negyed a másik
303 Pusz| Bécsbe, akárhová, és nem is jön többé vissza, míg Ormos
304 Pusz| gondolat, mert másképp végre is csak az fogna történni,
305 Pusz| gondviselés mentette meg eddig is.~Latkóczyné nem bámulhatott
306 Pusz| illik; s így vagyunk mi is; Klári kisasszony minden
307 Pusz| lehetséges, de nagyon könnyű is. És én csakugyan alig foghatom
308 Pusz| Nagyságod neheztel rá, s igaza is van - szólt Érczi nyugodtan -,
309 Pusz| szép örökség vár rá, és nem is soká fogná ellenezni, ha
310 Pusz| annyi, mint bizonyos. Nem is léphetünk föl ellene, úgyis
311 Pusz| tartozott ez egyszer Mátyás is. Még ma este akart szólni
312 Pusz| mit akar, csak hogy ezzel is közelebb juthatott Klárihoz,
313 Pusz| más embernek a türelmét is kifárasztotta volna; de
314 Pusz| régen hazament, vagy neki is azt súgta belső érzete,
315 Pusz| Ormosé legyen, még erre is képes lehetne. Egyszóval
316 Pusz| ha Klári Ormost ezentúl is visszautasítja, tenni fog,
317 Pusz| Margit nénjéhez ment, és ott is fog maradni mindaddig, míg
318 Pusz| hogy boldogságát látva, ő is alig várhatá már a menyegző
319 Pusz| előbb. Még Vértesy és Érczi is kibékültek egymással. Az
320 Pusz| de bármily hevesen folyt is a vita, ők úgy összeszoktak,
321 Mag | vadászat alkalmával néha négyen is elháltunk egy szobában,
322 Mag | elháltunk egy szobában, s az is, kinek csak pamlagon vagy
323 Mag | ezt és gazdáit nem látták is soha, mégis ismerős körben
324 Mag | a ház, olyan vala kertje is. A széles gesztenyefasor,
325 Mag | de minden egyébre nézve is. Ő konzervatív volt a szó
326 Mag | s az embernek már akkor is jólesett, ha az összevissza
327 Mag | egyéniségének bélyegét, mely azóta is fenntartá magát.~Ha a nagyasszony
328 Mag | ugyanezt mondhatni a gazdákról is. Daliásy Dávid és János
329 Mag | gondolataikba, hogy még szemöket is behunyták; csak a megyének
330 Mag | még a lovakról s agarakról is kezde beszélni, mind hasztalan,
331 Mag | szeret. Végre elunta ezt is és elhallgatott, időről
332 Mag | határozottan kijelenté, hogy az is bolond volt, ki a szivart
333 Mag | oly sebesen ég, hogy nem is érdemes rágyújtani, s miután
334 Mag | beszélgetés között, de ha írunk is, mindég nagy része van a
335 Mag | teszünk. Sőt én még oly esetet is tudok, hol valaki egy másvalakinek
336 Mag | hozott szóba, mert nagyon is erősen föltette magában,
337 Mag | közönség, hogy jó tulajdonai is vannak.~- Talán el is mondtam
338 Mag | tulajdonai is vannak.~- Talán el is mondtam már egyszer - szólt
339 Mag | ismerik, valószínűleg nem is fogja érdekelni.~- Hát írd
340 Mag | kit híven ecsetelni nem is lehet.~- Annál érdekesebb -
341 Mag | leírását találtam, hogy végre is az a gondolat támad bennem,
342 Mag | az a csekély előmenetel is, melyet a tudományokban
343 Mag | földet, így van az az életben is. A többségek uralkodása
344 Mag | Czinkotaynak szerencsétlensége is. Czinkotay a debreceni főiskola
345 Mag | mint valószínűleg most is - az egyes diákok fölötti
346 Mag | sőt még tűz alkalmával is, hol a diákság a lángokat
347 Mag | továbbterjedését nem akadályozta is meg - legalább mint pajtásaink
348 Mag | készültünk volna, s ha nem vett is részt örömeinkben, legalább
349 Mag | idősebb fiának nevelése is sokkal inkább sikerült volna.~
350 Mag | egyes jó tulajdonok igen is nagy mértékben voltak meg
351 Mag | szép tulajdon még annak is, kit Isten vele fölruházott,
352 Mag | s így van az emberekkel is; ki önmagát kevesebbnek
353 Mag | háziasszony megkínálja, tízszer is ennék egy tálból. Azon emberek
354 Mag | Így történt, hogy azok is, kik Czinkotay érdemeit
355 Mag | zavarba hozza a többieket is. A cselédek a habozást s
356 Mag | magát, ki még cselédeinél is szívesebben látta, ha valamelyik
357 Mag | szenvedhette őt, mert maga is belátta, hogy sem tudománya,
358 Mag | egészségét féltettük, s talán meg is betegedett volna, ha öcsémmel
359 Mag | ok, melyért főképp anyám is Czinkotaynak kinevezését
360 Mag | tiszteletbeliségemhez egy kis valóság is csatoltassék, s valaki legyen,
361 Mag | készült, melynek étlapját is csak jó emlékező tehetségű
362 Mag | legnagyobb gyomor tehetségeit is felülmúlta. Az ispán, a
363 Mag | alig maradtak csak bimbók is. Egyszóval házunk a sok
364 Mag | nem árt, ha Czinkotaynak is néhány bátorító szót mond.~
365 Mag | erősebb idegrendszerű embert is kihozhatott volna nyugalmából,
366 Mag | alispánon, sőt olyanokon is megtörtént, kik még ispánok
367 Mag | még ispánok sem voltak; az is igaz, hogy a házassági viszonyok
368 Mag | tegyen akármit, utoljára is csak e tilos körben találta
369 Mag | mellyel még kulcsárnénkat is megismeré, Czinkotayra nem
370 Mag | hogy Czinkotay még nem is közelíthetett. Ebéd alatt
371 Mag | Czinkotay csak egy pillanatra is távozzék. Neki a főispán
372 Mag | mellékszobában tartózkodott ő is, hogy az első fölszólításra
373 Mag | vala vehető, hogy ő maga is a lehetőleg legkedvezőbb
374 Mag | között nagy számú családdal is bírt, s ennek következésében
375 Mag | második aljegyző lakásának is nagy részét elfoglalta,
376 Mag | Így volt az Czinkotayval is, ki valószínűleg csak azért,
377 Mag | válaszolá, hogy a házasságnál is, mint minden földi dolgoknál,
378 Mag | kétségen kívül e tételt is még bővebben fejtegeti,
379 Mag | fészkelődött pamlagán, még atyám is rosszkedvűnek látszott.
380 Mag | gyengesége néha tanár korában is bajba keverte őt. Beszélték
|