Rész

 1 Nov|          nagyapja volt, ki mikor katonának vitték, szinte a legszelídebb
 2 Nov|            Új esztendőre beállok katonának.~- Már minek állnál be katonának -
 3 Nov| katonának.~- Már minek állnál be katonának - mondám én -, édesapámnak
 4 Nov|       azt tudom, hogy ha egyszer katonának álltam, vissza nem jövök
 5 Nov|       faluban. Legjobb nekem, ha katonának állok.~Egy ideig hallgatva
 6 Nov|         az maradt fejemben, hogy katonának akar állni, és hogy őt talán
 7 Nov|    újesztendő előtt akar beállni katonának, s hogy Eszter, mióta mátkám
 8 Nov|  nagyapjára ütött, s hogy ha már katonának készül, annál jobb, minél
 9 Nov|         elébb újesztendőre akart katonának állni, de Eszter betegsége
10 Nov|       teszed, hogy most állsz be katonának.~- És mért nem? - kérdezte
11 Nov|       öcsémnek is jobb talán, ha katonának megy, hisz az egész falu
12 Nov|   nagypénteken csapott volna fel katonának. De én erre csak azt feleltem,
13 Nov|   megesküdtem reá, hogy ha Péter katonának áll is, én azért szintén
14 Nov|       szabad jószántomból álltam katonának, nem akarok úgy megjelenni