Rész

 1 Nov |            maradok, s ne legyen Szűcs István a nevem, ha ma házamtól
 2 Nov |               eszem; hasztalan, Szűcs István mindenre csak azt válaszolá,
 3 Nov |       Magyarországra. - S ezzel Szűcs István felkelve, az enyémhez koccantá
 4 Nov |             enni - mondá leányához -, István fáradt.~Alig múlt néhány
 5 Nov |           vele; nem gondolod-e te is, István?~Most én is zavarba jöttem,
 6 Nov | találkozásukat. Rövid idő múlva Szűcs István kisfiával, kit karjára fogott,
 7 Nov |     harangoznak - szakítá félbe Szűcs István a csendet, mely egy ideig
 8 Nov |             több ily legény van, mint István, akkor csakugyan magam is
 9 Nov |               ennél - válaszolt Szűcs István - és legény is különb minden
10 Nov |          találhattam volna. - S ezzel István fölkelt, s úgy megszorítá
11 Nov |               küszöbéig kísért, Szűcs István csaknem a faluig jött velem.~-
12 Nov |       Megálltam s visszanéztem. Szűcs István már messze volt tőlem, de
13 Pusz|      tőszomszédságában állt, Latkóczy István és Pétery Jakab harminc