Rész

 1 Nov |    semmi nem ronthatja meg; s ámbár a gondolat nem volt vigasztaló,
 2 Nov |       megint megbetegszik. De ámbár nem vagyok félénk természetű,
 3 Pusz|      részben kivételt tett. S ámbár a két család leányágon osztályos
 4 Pusz|    Péterynéhez kelle menni, s ámbár kertjeiket csak egy ösvény
 5 Pusz|     az, hogy az öreg Vértesy, ámbár most is teljesen meggyőződve,
 6 Mag |      jó gyermek mind a kettő.~Ámbár Dávid úr az ötvenet régen
 7 Mag |      érdemesnek kinyomatásra, ámbár az életnek e hű festői a
 8 Mag |    miután az ablakon kinézve, ámbár oly sötét vala, hogy egy
 9 Mag | hangosabban kezde beszélni; s ámbár a háziúr engesztelőleg közbeszólalt,
10 Mag |         szólt a táblabíró, ki ámbár igen szívesen beszélt, mégis
11 Mag |     legújabbak közé tartozik, ámbár mégis későbbi, mint némelyek
12 Mag |     akárhány, aki elvállalja.~Ámbár a válasz, melyet apám a
13 Mag |    akart mindent csináltatni, ámbár a kertben az első pusztítás