Rész

 1 Nov |               mondtam én -, kár, ha saját oktalanságodat másra fogod.~-
 2 Nov |           vő kell. Azt, hogy Erzsit saját házadba nem viheted el,
 3 Nov |             életemet mentetted meg. Saját életed veszedelmével tetted,
 4 Pusz|        jogai inkább szívén feküdtek saját vagyonánál. Az öregúr, ki
 5 Pusz|        szerint tehették volna; hogy saját határukon csárdát állítottak
 6 Pusz|           szóljon s az egész ügyben saját belátása és lelkiismerete
 7 Pusz|          maga is elszomorodott. Nem saját esztelensége, hanem az emberek
 8 Pusz|          tartá, ha Klárit, miután ő saját szerencséjének belátására
 9 Pusz| gondolatokat fejükből kivertek, azt saját fejébe vette. A magyar törvény
10 Mag | szeretetében fölnevelte, reá nyomta saját egyéniségének bélyegét,
11 Mag |         hamarjában, hogy hívták - a saját árnyékát az ördögnek adta
12 Mag |         tanári állomás, s Czinkotay saját s főképp anyám megelégedésére,