Rész
1 Nov | nyájasabbak, s olyanok, hol az, ki a múlt emlékeit keresi,
2 Nov | indulok: gazdám beszélgetései, ki egy magas vízesésről vagy
3 Nov | másképp nem jutottunk volna? Ki ettől fél, maradjon az országúton,
4 Nov | nem irigylem annak sorsát, ki soha életében nem tévedett
5 Nov | egy emberrel találkoztam, ki a hegygerincen, honnan mai
6 Nov | falu hegyes tornya állt ki a sűrű ködfátyolból, mely
7 Nov | állítása szerint vagy vezetőt, ki velem a hegygerincen átjő,
8 Nov | valék bájolva, elragadtatva. Ki a sarkvidékekből a legszebb
9 Nov | igénytelen falak s annak neve, ki azt építé, megmaradtak,
10 Nov | Közelébb áll Istenéhez, ki a természettel, mint az,
11 Nov | a természettel, mint az, ki az emberekkel jő mindennapi
12 Nov | nagyobb vala, mivel az énekes, ki a hegyen fölfelé egyenesen
13 Nov | nem illettek köntöséhez; s ki ezeket látta, egy percig
14 Nov | a német, azaz oly német, ki a honvágy gyöngeségén még
15 Nov | hegyek fia rónaságunkon, ki a széles Duna partjain növelkedett,
16 Nov | érzéketlen bércet s rónaságot ki szerethetné úgy, mint azt,
17 Nov | szerethetné úgy, mint azt, ki érzelmeit viszonozhatja.
18 Nov | főleg feleségem nagybátyja, ki mindjárt a templom mellett
19 Nov | fonalát gazdám szakítá félbe, ki egyik kezében nagy tállal,
20 Nov | fénypontját, utoljára hozott ki.~A jókedv szívesség, mellyel
21 Nov | vasárnaponkint nem mehetne ki szőlőjébe, nem bírná ki
22 Nov | ki szőlőjébe, nem bírná ki egy fél esztendeig sem.
23 Nov | gyerek volt, úgy nézett ki; csakhogy akkor más idők
24 Nov | gazdával nagynénjéhez ment, s ki tudja, mikor jő haza. Mért
25 Nov | találni egy nyalka legényt, ki, mint nálunk mindenik, fejét
26 Nov | magyar ember szegényesen néz ki; a német, ha az alföldre
27 Nov | elég tisztességesen néznek ki, biz Isten még esernyővel
28 Nov | mint a többiek. Egyszer ki is ficamította a lábát,
29 Nov | belőlük? Mi lesz belőlük? ki tudja? Elég, hogy soha a
30 Nov | nem mehetnek többé! Hej, ki hitte volna, hogy egyszer
31 Nov | hogy jó gyerek, s őt küldte ki birkanyájunkkal. Én eluntam
32 Nov | én azt kezdtem kérdezni: ki a legény a csárdában? ő
33 Nov | édesanyánk nagyapja volt, ki mikor katonának vitték,
34 Nov | legényből a pajkost keresi ki magának, és Péter, ha derekabb
35 Nov | egyes szavakat csikarhattam ki belőle. Hogy Eszter bizony
36 Nov | utolsó időben rosszul nézett ki; halaványabb volt, mint
37 Nov | Maga a mező úgy nézett ki, mintha az embert csak szomorítani
38 Nov | csak egyes száraz kóró állt ki, minden oly elhagyottnak
39 Nov | gondolat, hogy nem sokat veszt, ki e puszta hideg világról
40 Nov | hogy míg Eszter a szobából ki nem mehetett, Péter félnapokat
41 Nov | Péter nemsokára elmegy, s ki tudja, látják-e egymást
42 Nov | volt, helyette én mentem ki. Édesanyám restellte is,
43 Nov | hogy megint jobban néz ki, szívesen beszélgettem is
44 Nov | idő hosszára nem tartottam ki. A kisablakú sötét szoba,
45 Nov | jöttem volna reá, ha a Tisza ki nem árad.~A teins úr nem
46 Nov | fűzfák vagy hátak állnak ki az árból. Még töltésük is
47 Nov | legfeljebb egy pár vénember ment ki kapájával, az is, ha este
48 Nov | csak a Tisza ne áradt volna ki éppen ez esztendőben oly
49 Nov | melyek még akkor mérettek ki, mikor határunknak töltése
50 Nov | tó. Csak a fák látszottak ki a vízből, itt-ott egy akol
51 Nov | volt, sok gazda maga ment ki, más legalább gyermekeit
52 Nov | így ő is minket küldött ki, vagy inkább Pétert, mert
53 Nov | tudta, a vizet lapátolja-e ki, mely belé csapott, vagy
54 Nov | Egészen megváltoztál, ki bántott?~- Nincs semmi bajom -
55 Nov | hogy még vasárnap eljő. De ki tudja, igaz-e, és ugyan
56 Nov | átjöjjön? - kérdé.~- De ki jönne most át, hisz nagycsütörtökön
57 Nov | szobában, hogy én mentem ki, s megígértem, hogy mihelyt
58 Nov | azt hiszem, az sem nézhet ki másképp. Csúnya volt azt
59 Nov | sugáraiban, s nem vehettem ki tisztán semmit. Talán a
60 Nov | volna. Jövő kedden elmegyek, ki tudja, látom-e Esztert még
61 Nov | pár hét múlva elveszem, s ki tudja, nem lett volna-e
62 Nov | Ilyenkor elmentem pajtásomhoz, ki falunkból valami hat hónappal
63 Nov | esküvőnél, Eszter hogy nézett ki, hány poharat köszöntöttek
64 Nov | ha apám jutott eszembe, ki azalatt ismét bíró lett,
65 Nov | vagy pajtásaim egyikéről, ki mellettem elhullt, szemei
66 Nov | odajöttem: hogy vágtuk magunkat ki a bajból, s hogy törtünk
67 Nov | gazdánk egy szomszédnak, ki, mikor a szél kezdődött,
68 Nov | laposokat, és a vetés ázik ki; de itt száz patakban omlik
69 Nov | akartunk menni ipam nénjéhez, ki ott lakik, a gazda, Erzsi
70 Nov | s egész sor fenyűt tört ki: azt mondta többször, hogy
71 Nov | is volt senki a faluban, ki a sok sírás és jajgatás
72 Nov | tiszteletes és egy öreg paraszt, ki egy évvel ezelőtt a szomszéd
73 Nov | házaknak oly helyeket keresnek ki, hol a lavináknak útjokban
74 Nov | a lavina jött, látszott ki a puszta föld, feltúrva,
75 Nov | Alig kapaszkodtak fel, ki létrán, ki kötelen, mikor
76 Nov | kapaszkodtak fel, ki létrán, ki kötelen, mikor a víz a másik
77 Nov | felé húzott; nincs ember, ki annak ellentállhatott volna,
78 Nov | néztem. Vele nem is fogytam ki a beszédből, és szeméből
79 Nov | Erzsi éneke hallatszott, ki a szolgálókkal a nagy ünnepre
80 Nov | tállal és korsóval jött ki a házból.~- Mennykő leány -
81 Nov | hárman. Én Erzsi mellett, ki kezemnél fogva tartott,
82 Nov | később mást találhat helyébe, ki jobban illik hozzá; de aki
83 Pusz| kuriális stílusban épült, s ki ezt az építési rendszert
84 Pusz| Latkóczy tudatlanságát, ki fiatalabb korában katona
85 Pusz| majd Pétery könnyelműségét, ki gyermekeinek érdekeivel
86 Pusz| törvényes igazság és bíró, ki arról ítél, nem is léteznék
87 Pusz| egymásban találta vigasztalását. Ki Péterynével szólni akart,
88 Pusz| metamorfózison, mint az ügyvédeké, s ki a divatosan öltözött, újságokat
89 Pusz| megismertük, úgy az ügyvéd, ki egész életén át ezen könyvvel
90 Pusz| tartozott Vértesy János is, ki kopott rókaprémes, hosszú
91 Pusz| nevetségesnek látszhatott, de ki egész életén át a törvény
92 Pusz| saját vagyonánál. Az öregúr, ki fiatalabb korában a fél
93 Pusz| jegyzéseket téve, melyekkel ismét ki a mezőre ment, hogy ott
94 Pusz| maga idejében majd minden ki fog sülni. Végre ez az időpont
95 Pusz| támadt köztük, s Péteryné, ki előbb a pernek említésénél
96 Pusz| megkezdését, hisz akkor legalább ki fog sülni, az a Latkóczyné
97 Pusz| megváltozott. Péteryné, ki előbb bosszankodott, ha
98 Pusz| egymásra, mint előbb.~Mátyás, ki csak huszonkét éves lévén,
99 Pusz| fölszólalt Mátyás mellett, ki az egészről nem tehet semmit,
100 Pusz| optikai törvény nem terjed ki a rossz tulajdonságainkra
101 Pusz| mint oldalbordát vonták ki ősapánk kebléből, szerelem
102 Pusz| kívül anyjának köszönhetett, ki őt tilalma által az egész
103 Pusz| juthatnak. És így Klári, ki természetesen valamennyi
104 Pusz| Latkóczyék házában is férfi, ki a család jogait védelmezni
105 Pusz| kényelmes lépéseit vette ki, és hogy soká bizonytalanságban
106 Pusz| szerelem egész boldogságát, ki ezeket nem kutatja. Bizonyos
107 Pusz| tanácskozmány ideje tűzetett ki, de azon különbséggel, hogy
108 Pusz| anyja azon rossz embert, ki mindennek okozója, a házból
109 Pusz| fürdőbe és Pestre viheti, ki tudja, mi történt volna.
110 Mag | szilárdságát helyeseltük, ki a tanácsot, hogy az egyenes
111 Mag | kibékült vele; s főképp, ki őt házában látta, bevallá,
112 Mag | Anna, a tábornok felesége, ki, miután férje meghalt, e
113 Mag | különböznének egymástól. Dávid úr, ki a megyei gyűléseken kívül
114 Mag | fasorok sötéten terjeszték ki lombtalan ágaikat. December
115 Mag | után találunk. Jól tette, ki a kéjkeresést kéjvadászatnak
116 Mag | fönnszóval gondolkozott inasáról, ki kostökébe rossz dohányt
117 Mag | hogy az is bolond volt, ki a szivart először kigondolta,
118 Mag | azon véleményét kiáltá ki, hogy a vadászatnak ez idénre
119 Mag | fordult, egy fiatal főbíróhoz, ki reggel lováról leesett,
120 Mag | részemről azt hiszem, hogy ki a földdel oly sebesen érintkezésbe
121 Mag | és barátai...~A főbíró, ki ha hiúságát megsértették,
122 Mag | közbe egy vén táblabíró, ki, mert hófehér fürtjei ellenére
123 Mag | Gondoryt akarák bosszantani, ki, ha az öregúr valamely történethez
124 Mag | egyszer - szólt a táblabíró, ki ámbár igen szívesen beszélt,
125 Mag | számára készíttetnek, s ki ennél nagyobb, szintoly
126 Mag | alacsony ülésen, mint az, ki székén csak lábhegyeivel
127 Mag | végromlástól, nemigen tüntette ki magát, egy esetet kivéve,
128 Mag | becsültük őt. Nem volt senki, ki kisdiákjait jobban oktatta,
129 Mag | irigylé apám helyzetét, ki befolyása által, mellyel
130 Mag | lakó nagynéném részéről, ki többször sajnálkozását jelenté
131 Mag | többször sajnálkozását jelenté ki, hogy apám tíz évvel elébb
132 Mag | várá a magasztalt férfiút, ki, mint ügyvédünk írá, csak
133 Mag | alábbra szállt. Maga atyám, ki soha nem panaszkodott semmi
134 Mag | meg benne.~A szerénységet ki ne számítaná az erények
135 Mag | Magyarországba vetett, s ki évekig lakta házunkat, mondta -
136 Mag | így van az emberekkel is; ki önmagát kevesebbnek mutatja,
137 Mag | Czinkotay uram?« ne tegye ki. Ha valamire szüksége vala,
138 Mag | Mint tolongás között az, ki leginkább vigyáz, s ha valakit
139 Mag | nem győzé dicsérni azt, ki éppen akkor a kanonoki helyre,
140 Mag | úgyhogy szegény Czinkotay, ki helyzetét tisztán átlátá,
141 Mag | türelmetlenebbül, mint anyám, ki a házi nevelőnek nem szűnő
142 Mag | mindenki jól érezze magát, ki még cselédeinél is szívesebben
143 Mag | iszik, mint ha rosszkedvű, s ki magyar háziasszony lévén,
144 Mag | óta még azt sem vehettem ki belőle, mit szeret; úgy
145 Mag | neki.~Öcsém kivételével, ki mintha nevelője hibáját
146 Mag | nem foghatta meg, hogy ő, ki magát egy ily fontos hivatal
147 Mag | eszébe jutott, veríték tört ki homlokán. Oly izgatott állapotban
148 Mag | az még nála tölt, egészen ki akarná meríteni, pajkosságban
149 Mag | tiszteletbeli aljegyzőnek nevez ki. Mindezt ő excellenciájának
150 Mag | csatoltassék, s valaki legyen, ki szükség esetében kissé gyenge
151 Mag | rendjéből kihozzanak, s anyám, ki háziasszonyi megelégedéssel
152 Mag | fogadására megjelent, s velem, ki hintón, ki lóháton, a nagy
153 Mag | megjelent, s velem, ki hintón, ki lóháton, a nagy vendégnek
154 Mag | barna bekecse úgy nézzen ki, mintha új és búzavirágszínű
155 Mag | nem vigyáztok?~Czinkotay, ki ha növendékjének hibái jöttek
156 Mag | alatt, hogy a hideg lelte ki, ágyba fektetné, vagy nem
157 Mag | egy hajdú szakítá félbe, ki azon hírrel rohant a szobába,
158 Mag | melyekkel anyám őt zavarából ki akarta volna segíteni, csak
159 Mag | akarja tenni Czinkotayra, ki azon arányban, amint a beszélgetés
160 Mag | nyájasan megjegyzé, hogy az, ki Ciceró művével foglalatoskodott,
161 Mag | volt az Czinkotayval is, ki valószínűleg csak azért,
162 Mag | épülésére szolgált.~A főispán, ki a küldöttség alkalmával,
163 Mag | mely őt tavaly feleségével ki akarta békíteni, körülbelül
164 Mag | excellenciád - mondá Czinkotay, ki tovább tanároskodott, s
165 Mag | bővebben fejtegeti, ha anyám, ki az egész idő alatt hasztalan
166 Mag | félig magánkívül, mint ki valamely büntettet követett
167 Mag | követett el, botorkázott ki a szobából, s elzárkózva
168 Mag | valaki a társaság közül, ki egy elbeszélést várva, azt,
169 Mag | aljegyzővé nem neveztetett ki, az magától értetik - folytatá
170 Mag | meg, mert későbbi nejével, ki akkor már nem a legfiatalabb
171 Mag | kik ily anyát s a férj, ki ily nőt magáénak nevezhetne;
|