Rész
1 Nov | de engem vágyaim mindig e bércekhez vezetnek vissza,
2 Nov | eleven a benyomás, melyet e nagyszerű vidék első látása
3 Nov | az hozzá, hogy valamint e falut, melynek nevére nem
4 Nov | Alpok főszépségét képezik. E sziklapusztának oázisai
5 Nov | írhatom le a hatást, melyet e tünemény tett reám. Mintha
6 Nov | világosság, mely ezredek óta e világ uradalmáért küzd,
7 Nov | világ uradalmáért küzd, e völgyben újra megkezdték
8 Nov | a hegygerincen átvezet.~E völgy kezdetben szűk vala.
9 Nov | romlásnál s enyészetnél, mellyel e rendíthetleneknek mondott
10 Nov | nem múlik egy nap, melyen e hegyek körében valami, mi
11 Nov | vezessen.~De bármi nagyszerű e táj, s bármily érdekesek
12 Nov | mint gazdámtól hallám; e völgyet bezárja. A völgy
13 Nov | száll fel az éghez. Szegény e kőnek növényzete; a keskeny
14 Nov | végzetem úgy akarná, hogy e pillanat élvezetéhez semmi
15 Nov | azon élvezeteknek, melyeket e háznál vártam, egyikét legalább
16 Nov | mint egy század múlt, mióta e ház áll, s lakói a homlokzatra
17 Nov | név felejtetett el, míg e fából rakott igénytelen
18 Nov | különösen kedvezett emberek is e világon számolhatnak. S
19 Nov | világon számolhatnak. S ha e falak szólhatnának, mi különös
20 Nov | városok mesterkélt lététől, e becsületes földmívelő család
21 Nov | mindennapi érintkezésbe; s kik e házat lakják, valószínűleg
22 Nov | mégis mennyi keserv tölté e házat időnkint, ha más nem,
23 Nov | tiszta kiejtéssel, midőn e szavak az alföldön elénekeltetnek,
24 Nov | öltözetében másoktól, kikkel e napokban találkoztam, éppen
25 Nov | amit Európa többi népei e szó alatt értenek. Az érzés,
26 Nov | jókedvűen. - Nem is csoda e görbe országban, hol az
27 Nov | ültem.~Meg valék indulva. E váratlan találkozás, anyai
28 Nov | ott volt - folytatá, midőn e kérdésre igennel feleltem -,
29 Nov | csak hogy messze földön, e görbe országban kell élnem.
30 Nov | mert gyermekségöktől mindig e hegyeken mászkálnak, meggörbülnek,
31 Nov | teins úr is megpróbálta e mulatságot, és mi inkább
32 Nov | De a leányok nem törődtek e jövendöléssel. A fehérnép
33 Nov | senki, miért oly kedves e leány, csak ha kék szemébe
34 Nov | ember nem beszélt velem soha e dologról, és az Péter volt,
35 Nov | hogy nem sokat veszt, ki e puszta hideg világról elköltözik.
36 Nov | tudja, látják-e egymást e világon. Én bolond fejemmel
37 Nov | jószágra felvigyázzon. Apámra e napokban szükség volt a
38 Nov | betegségében. - Az Péter.~E pillanatban a szegény leányt
39 Nov | úgy haragudtam reá, hogy e szegény leányt ily halálos
40 Nov | hogy alig tudtam megválni e gondolattól. És nem szerettem-e
41 Nov | nem láttak még.~Így jöttem e házhoz is. Ipam, akkor persze
42 Nov | amint csak lehetett, noha e tót mesterség megtanulása
43 Nov | mondom, sok esztendő előtt, e völgyecskén egy nagy lavina
44 Nov | egyszer történhetnék, mert e keskeny völgy alján most
45 Nov | ipam rázta fejét, és mikor e tél derekán a hótömeg egyszer
46 Nov | hogy örökre koldus; és míg e szomorú történetet újra
47 Nov | másikig nyúlt, magasabb e háznál. Hó és föld, jégtáblák
48 Nov | völgy azon részét, mely e jéggát mögött feküdt, máris
49 Nov | az elsőbe. A víz mindent e nyílás felé vitt, és félni
50 Nov | első napokban restelltem e bugyogóban járni, melyet
51 Nov | mellett sem, mit most, ha e pirospozsgás leány arcára
52 Nov | első időről, melyet vele e házban töltött. Miként rendezték
53 Nov | a házban tartani fogunk. E fák vének lehetnek, de boldogabb
54 Nov | több olyan ország széles e világon; de az mégis igaz,
55 Pusz| annyiban létezett, amennyiben e kúpos és nádfedelű házak
56 Pusz| maga pere; és Pusztalak e tekintetben annyira nem
57 Pusz| jogérzettel ajándékozta meg e nemes közönséget, hogy az
58 Pusz| volt az egész pusztán, mely e részben kivételt tett. S
59 Pusz| minden ember átlátta, hogy e fiatal embereket maga az
60 Pusz| inkább, hát minek való mind e beszélgetés.~A fiatalok
61 Pusz| beszélgetés.~A fiatalok e hidegsége vagy közönyössége
62 Pusz| beszélgetés akarat ellen e tárgyra fordult s élesebbé
63 Pusz| sokkal boldogabbak.~Nagy baj e világon, melyet, aki életében
64 Pusz| Latkóczyné nem ismerte a szerelem e természetét vagy azt hitte,
65 Pusz| bajaikkal, s hónapokig mind e kúpos és emeletes kastélyokban
66 Pusz| mintha sima úton járna. Közel e sűrűséghez a Latkóczyak
67 Pusz| hogy azután inkább siessen, e rendetlen lépések helyett,
68 Pusz| Margithoz vezeti...~Latkóczyné e névnél hevesen szavába vágott. -
69 Pusz| más soha nem lesz férje e világon.~Latkóczyné első
70 Pusz| tartattak.~Hisz úgyis a pernek e két család között örökre
71 Pusz| legcsudálatosabb az, hogy e házasságban, melyet prókátor
72 Mag | szabályozásáról még szó nem vala, de e nép, mint rétjeink, melyekről
73 Mag | házában.~Talán ismeretlen e név olvasóim előtt, de a
74 Mag | ház; legalább sokan, kik e helyek egyikéről a másikra
75 Mag | kellemesebb sétahely, mint e lombos fák árnyéka alatt,
76 Mag | ültetett, addig legalább, míg e birtok családunk kezében
77 Mag | melyen ő akarta, mintha e kertben tekervényes utakat
78 Mag | gyűlés alatt nehezteltek e konzervativizmusra, melyet
79 Mag | ki, miután férje meghalt, e házban korlátlanul uralkodott,
80 Mag | fenntartását reá bízták. De e példás egyetértés ellenére
81 Mag | kinyomatásra, ámbár az életnek e hű festői a tartalom nélküli
82 Mag | nyugtalankodott székén.~E szegény ember talán az egyetlen
83 Mag | erősen megfagyott, s mind e kísérletek sikertelenek
84 Mag | szerencsés megmentésemért. E nyilatkozattal szegény,
85 Mag | Mikor atyám a tógátusok e remekét második fia nevelőjének
86 Mag | mindenkit megkérdeznek, mit tud, e szép tulajdon még annak
87 Mag | becsülik. Czinkotay érzé e reflexiók igazságát, melyeket
88 Mag | Czinkotay fölülmúlt mindent, mit e tekintetben láttam vagy
89 Mag | szolgálatát, ha valahányszor e tárgyról szólni akart, zavarba
90 Mag | családnak tagja, helyén való e pályán, s előmenetele annál
91 Mag | aljegyzőknek kinevezése pedig e megyében kizárólag a főispántól
92 Mag | mondá sokszor anyám -, e szerencsétlen ember átkozott
93 Mag | elégtelennek tartja magát e hivatalra, s csak próbálja
94 Mag | előre meg akarta ünnepelni e meglepetést, s fölülmúlta
95 Mag | érezte magát jobban, mint e napokban. Azon öntudat,
96 Mag | járt föl-alá szobájában; de e pillanatok csak rövidek
97 Mag | növendékjének hibái jöttek szóba, e plurálist rég megszokta,
98 Mag | barna bekecsre varrni, midőn e fontos, de nem éppen nyugodalmas
99 Mag | óta folytatja válóperét, s e részben annyira érzékeny,
100 Mag | mindenben célzást lát.~E figyelmeztetés legjobb szándékból
101 Mag | tévedéstől megóvja; az, hogy e jól szánt intés szegény
102 Mag | érezte magát, mint anyámnak e figyelmeztetése után.~Hogy
103 Mag | szándékában, hogy a főispánnal e fontos kérdésről vitatkozásba
104 Mag | figyelmessé nem tevé; mert e pillanattól kezdve e gondolat
105 Mag | mert e pillanattól kezdve e gondolat annyira hatalmat
106 Mag | mentül tovább gondolkozott e tárgyról, annál inkább látá,
107 Mag | vagy más úton mindig csak e veszélyes térre kelle jutnia.
108 Mag | akármit, utoljára is csak e tilos körben találta magát;
109 Mag | zaj s rendetlenség, melyet e megérkezés okozott; az udvarban
110 Mag | véghetetlen köszönettel fogadnák e megtiszteltetést, de a választást
111 Mag | Czinkotay úr nem házas.~E megjegyzés az elébbi beszélgetéssel
112 Mag | föltételei közé tartozott. E megjegyzésnek, melyet őexcellenciája
113 Mag | ijedhetne meg inkább, mint ő e szavaknál. Mennyivel nyugodtabbnak
114 Mag | Czinkotay a beszélgetés e fordulatánál jött, észrevevé,
115 Mag | helytelent mondott. Hogy e hibát jóvátegye, most az
116 Mag | Czinkotay kétségen kívül e tételt is még bővebben fejtegeti,
117 Mag | a sértésekről, melyekkel e szatirikus ember a főispánt
|