Rész

 1 Nov |                 folytatá kérő hangon -, mikor szemeiből is látom, hogy
 2 Nov |            nálunk. Van a háznál más is; mikor kisfiam született, apósom
 3 Nov |             vénember azt beszélte, hogy mikor édesapám gyerek volt, úgy
 4 Nov |                 egyszer olyan széles, s mikor hazulról elmentem, haja
 5 Nov |                  Elég nehezemre esik, s mikor idejöttem, soká huszárosan
 6 Nov |          nagynénjéhez ment, s ki tudja, mikor jő haza. Mért ne mondanám
 7 Nov |                 kivévén a munka idejét, mikor apámmal a tanyára mentünk,
 8 Nov |                 most is emlékszem, hogy mikor a mester egyszer jól megvert,
 9 Nov |              vele, lesz-e bíró belőlem, mikor úgysem cseréltem volna senkivel
10 Nov |                csak egy jóravaló bikát, mikor idegen ember jő a marha
11 Nov |                 hogy kapjon bátorságot, mikor oly mezőn legel, hol ha
12 Nov |               határát nézné -, zöld, de mikor az egész év hosszán mindig
13 Nov |                    Igaz, arról szóltam, mikor még gyerekkoromban atyámmal
14 Nov |             utánunk az egész pusztán, s mikor a kúthoz értünk, fél óráig
15 Nov |                 is ficamította a lábát, mikor aztán engem vertek meg.
16 Nov |               Ilyen maradt ő később is. Mikor felnőttünk, és én azt kezdtem
17 Nov |                róla, hogy pulya gyerek, mikor egyszer vasárnap a korcsmában
18 Nov |            édesanyánk nagyapja volt, ki mikor katonának vitték, szinte
19 Nov |                  Péter - mondtam végre, mikor a tanyához értünk -, úgy
20 Nov |                hogy édesanyám nagyapja, mikor arany és ezüst érdempénzzel
21 Nov |             tulajdonított bajának. Csak mikor végre ágyba került, s a
22 Nov |             valami kell, kéznél legyen. Mikor Eszter jobban lett, többször
23 Nov |             jutott eszükbe máskor, mint mikor az inzsellér, kire a töltés
24 Nov |                 de annyi bizonyos, hogy mikor szürkületkor észrevették,
25 Nov |             többé. A rés hat öles volt, mikor odaértünk, és szemlátomást
26 Nov |           melyek még akkor mérettek ki, mikor határunknak töltése nem
27 Nov |                 szívvel teszi, csakhogy mikor húsvét közeledett, nyugtalanabbnak
28 Nov |        tanyákért is aggódtunk, s öcsém, mikor utolszor benn volt, azt
29 Nov |              születése napjára esett, s mikor reggel hozzámentem, elmondtuk
30 Nov |                 nem jöhet el, éppen ma, mikor úgyis nemsokára elmegy,
31 Nov |          nemsokára elmegy, s nem tudni, mikor jő haza.~Eszter csakoly
32 Nov |            magamban, főképp ily időben, mikor csak alig lábadott fel,
33 Nov |               hogy nem is vett észre, s mikor megszólítottam, összerezzent.~-
34 Nov |         zavarosnak lenni - mondám én -, mikor alatta csupa repce- és búzaföld
35 Nov |                 tartottam Eszter kezét. Mikor Molnár Gazsit neveztem,
36 Nov |             halavány volt szegény, mint mikor betegsége után felkelt.
37 Nov |             bajom - mondá ő -, csakhogy mikor a víznél álltunk, szegény
38 Nov |              már késő volt. Esteledett, mikor Gazsi a korcsmából elment,
39 Nov |             mindig nyugtalanabb lett, s mikor Kovács Erzsit említettem,
40 Nov |                 csupa képzelődés, mégis mikor a vízhez értem és a piszkos
41 Nov |             hogy Esztert megnyugtassam, mikor éppen a mi tanyánk irányában
42 Nov |          egyikre sem bírtam neheztelni.~Mikor végre a sajka partot ért,
43 Nov |          veszélyeztettem volna; és hogy mikor egyszer tudom, hogy öcsém
44 Nov |               mintha valaki fojtogatna.~Mikor a káplárnak elmondtam, miért
45 Nov |              senki nem mentheti fel; de mikor látták, hogy nem engedek,
46 Nov |                 kifogytam a sok szóból. Mikor a határhoz értünk, s tanyánkra
47 Nov |          kívántam volna magamnak. Néha, mikor a parasztokat szántani láttam,
48 Nov |       parasztokat szántani láttam, vagy mikor a gazda, kinél kvártélyban
49 Nov |                soha nem látom többé. De mikor végre biztosságban voltunk,
50 Nov |            Éppen kaszáláskor jöttünk, s mikor a gazdák látták, hogy becsületes
51 Nov |                 kaszásnak fogadott fel. Mikor a kaszálást elvégeztük,
52 Nov |             szántást el nem végeztük; s mikor látta, hogy ahhoz is értek
53 Nov |                időben csak megjárja, de mikor mindjárt Szent Mihály után
54 Nov |           szintén, sajnáltam néha, hogy mikor dezertáltam, nem fogtak
55 Nov |                 csatáról, azon perctől, mikor a forposztokon az első lövés
56 Nov |              még lélegzete is elállt; s mikor odajöttem: hogy vágtuk magunkat
57 Nov |                a tavasz - mondta Erzsi, mikor vele a házban találkoztam;
58 Nov |            gazdánk egy szomszédnak, ki, mikor a szél kezdődött, éppen
59 Nov |               már a munkához készültek: mikor csak egyszerre vasárnap
60 Nov |              jégfal mögött tóvá nőtt, s mikor ezen gátat később keresztülszakította,
61 Nov |               Csak ipam rázta fejét, és mikor e tél derekán a hótömeg
62 Nov |               hogy a ház dőlt össze; de mikor kiszaladt, látta az egészet.
63 Nov |                  ki létrán, ki kötelen, mikor a víz a másik oldalon is
64 Nov |                de akkorra halasztották, mikor majd jobban hozzáférnek,
65 Nov |             jobban hozzáférnek, s éppen mikor hozzákészültek, jött a víz.
66 Nov |                  de alig fogtunk hozzá, mikor egyszerre csak kiáltást
67 Nov |                hanem utána mundúrostul. Mikor még Linz táján feküdtünk,
68 Nov |                 ipam mindjárt elmerült. Mikor ismét felbukkant, ott voltam,
69 Nov |          karjukon visznek a malomhoz. S mikor odaértünk, újra kezdődött
70 Nov |                 jutott eszébe senkinek. Mikor pedig egy félóra múlva a
71 Nov |              tódással csak megjárta. De mikor most a levetkezésnél segíteni
72 Nov |                A nadrág már ócska volt, mikor az ezredet elhagytam, az
73 Nov |                is csakhamar megszoktam.~Mikor este hazajöttünk, és gazdám
74 Nov |                 öreg csak úgy nevetett, mikor látta, hogy én is nyakon
75 Nov |              kellene más. De mi haszna, mikor csak fogadott cselédje vagyok,
76 Nov |                 a tekintetes úr helyén. Mikor hazajöttem s elmondtam,
77 Nov |                szólította meg a leányt, mikor az a korsót az asztalra
78 Nov |                  és mi boldogok voltak, mikor Erzsi született. Az öregnek,
79 Nov |           született. Az öregnek, főképp mikor felesége haláláról szólt,
80 Pusz|                meg akarta mutatni, hogy mikor az utat fölárkoltatta, ő
81 Pusz|                fiát is elvitte magával; mikor pedig a farsang eljött,
82 Pusz|              előre örült a pillanatnak, mikor leányát másnak adhatja,
83 Pusz|           dolgot még akkor sem értette, mikor Vértesy neki megmagyarázta,
84 Pusz|             állapotba jöhet; Mátyás is, mikor egy negyed a másik után
85 Pusz|               inkább szerették egymást, mikor elváltak, mint mikor tanácskozni
86 Pusz|           egymást, mikor elváltak, mint mikor tanácskozni kezdtek.~Másnap
87 Pusz|              fog, hogy a szegény leány, mikor este kedvesével a kertben
88 Mag |               ÉLET~Töredék~Azon időben, mikor a magyar háznak még nem
89 Mag |                senki nem bosszankodott; mikor névnapokon, lakodalom vagy
90 Mag |            készítette volna nyughelyét; mikor a külföld kényelmét legalább
91 Mag |             férjünk meg egymás mellett; mikor úri házakban az ebéd ideje
92 Mag |               éjfél előtti álom erősít; mikor kevesebb újságokat járattunk
93 Mag |             ellensége, az unalom ellen; mikor az alkotmányban kevés, de
94 Mag |            becsületes embernek mondott; mikor a Tisza szabályozásáról
95 Mag |               egyetértésben éltek, mint mikor még boldogult édesanyjok
96 Mag |        megbocsátottuk volna, mint neki.~Mikor atyám a tógátusok e remekét
97 Mag | szerencsétlenségére ugyanazon délelőtt, mikor a főispánt várták, anyám
98 Mag |         szorítottak, s késő estve volt, mikor őexcellenciája végre a neki