Rész

   1 Pusz|                   magok rátájához, 17 vagy 107-et vagy 1777-et tulajdoníthattak
   2 Pusz|              szántottak a magok rátájához, 17 vagy 107-et vagy 1777-et
   3 Pusz|                szerint a pusztalaki birtok 1730-ban a két család között
   4 Pusz|             rátájához, 17 vagy 107-et vagy 1777-et tulajdoníthattak volna
   5 Mag |                házaspárok nagy számát csak abból magyarázhatjuk meg magunknak,
   6 Pusz|               sötéten állt, csak az ebédlő ablakai voltak kivilágítva, s midőn
   7 Mag |             teremnek észak felé fekvő nagy ablakait időről időre megrázta, s
   8 Nov |                kőterhelt födelével, fényes ablakaival s mesterségesen kifaragott
   9 Nov |                   Nem látni tíz lépésre az ablakból. De éppen ilyenkor még inkább
  10 Nov |                  mentül jobban rezegnek az ablakok és kopognak az ajtók, annál
  11 Pusz|                társaság elvált, s az egyes ablakokban gyertyák jelentek meg, addig
  12 Nov |               elfeledém, hol vagyok, midőn ábrándjaimból távolról hallatszó ének
  13 Mag |              csaknem szatirikus kifejezést ada, s anyám annyit beszélt
  14 Nov |                  képnek nyájasabb jellemet adának; de pár száz lépéssel tovább
  15 Pusz|              szándékosan történt, s hogy ő adandó alkalommal szólni fog Latkóczynéval,
  16 Pusz|          pillanatnak, mikor leányát másnak adhatja, és a szép birtok, mely
  17 Pusz|                Ormos Gyulának s másnak nem adja. Ormos Gyula azon ildomos
  18 Mag |                teszik, bámulatos hívséggel adják néha vissza; beszélgetések,
  19 Mag |                     de nem tudott tanácsot adni, s valahányszor anyám öcsém
  20 Nov |                jobban, mintha Erzsit neked adom. Jó, becsületes leány, s
  21 Mag |                    mert az első esetben az adószedőnek meg akarta mutatni, hogy
  22 Mag |          legkellemetlenebb beszélgetésekre adott alkalmat. Így történt, hogy
  23 Nov |                  fordult; de én sokért nem adtam volna, ha mint káplár legényeimmel
  24 Nov |                nevettünk, s azt a tanácsot adtuk neki, menjen a tiszai halászokhoz,
  25 Mag |                    terjeszték ki lombtalan ágaikat. December kezdete vala,
  26 Nov |               törzsököt mohok takarják, az ágakon hosszú füzérekben fakó színű
  27 Mag |                     Hat nyulat fogtunk, az agarak nagy része fölülmúlta önmagát,
  28 Mag |                 lehetett, még a lovakról s agarakról is kezde beszélni, mind
  29 Mag |              ellenére erdélyi lován minden agarászaton velünk volt, köztünk, fiatalabbak
  30 Mag |                   December kezdete vala, s agarászatra gyűltünk össze, de a ködös
  31 Pusz|                  is, s a vidéken a legjobb agarásznak tartatik, ideges állapotba
  32 Nov |                    még az idő iránt támadó aggodalmaim is járultak. A könnyű fellegek,
  33 Pusz|              Gyulát utálta leginkább, nagy aggodalmakkal nézett a jövőnek elébe.
  34 Nov |          legföllebb vállig érhet, s minden aggodalmam elmúlt. Nem is bántam volna,
  35 Pusz|         haszontalan tépelődés, gondolat és aggodalom után, most végre egy remény,
  36 Nov |                  vajon Eszter akkor is úgy aggódnék-e? Ránéztem. Eddig ő is tudta,
  37 Nov |                    tartott húsvétig, s már aggódni kezdtünk, mert a takarmány
  38 Nov |                 ladikban, Eszter félig sem aggódott volna annyira és hogy én
  39 Nov |                  áradt. Már a tanyákért is aggódtunk, s öcsém, mikor utolszor
  40 Nov |                 láthatók. A patak, melynek ágya mellett eddig haladtam,
  41 Nov |               táján még alig bírt felkelni ágyából, s úgy határoztunk, hogy
  42 Pusz|                 mióta Pétery Jakab halálos ágyán nejét s gyermekeit reá bízta,
  43 Nov |                     Nem ismert senkire. Ha ágyánál álltam, úgy beszélt hozzám,
  44 Nov |                    lavinák dörgése, mintha ágyúznának. Nem is lehet azt kikeletnek
  45 Pusz|                 mely után Péteryné annyira áhítozott, más kezekre jut, míg ez
  46 Nov |                  még hó takarta, csak ott, ahonnét a lavina jött, látszott
  47 Nov |                   szomorúbban jöttem haza. Ahova néztem, csak a halál jutott
  48 Pusz|                      oly finom jogérzettel ajándékozta meg e nemes közönséget,
  49 Pusz|              ellenezni, ha neki Mátyás azt ajánlaná, hogy őt nénjéhez viszi.
  50 Pusz|             csaknem gúnnyal utasítá vissza ajánlatát, hisz nemsokára lesz Latkóczyék
  51 Pusz|                   a gyűlölt összeköttetést ajánlgatja. De Klári kisasszony őt
  52 Nov |                emberek faja, kik vezetőkül ajánlkoznak oly utakon, melyeket magunk
  53 Mag |                    hivatalkérő s hivatalra ajánló urak környezik, jó vagy
  54 Mag |                    végre a neki aljegyzőül ajánlott nevelőre gondolt, s vele
  55 Mag |                   el. Egyesek, kik valakit ajánlottak, mások, kik valaki ellen
  56 Nov |            homlokán a nyájas mosolyt, mely ajkain lebeg, még kedvesebbé teszi.
  57 Pusz|                    álló oszlopok, a kettős ajtó, mely egyenesen a konyhába
  58 Nov |                  az ablakok és kopognak az ajtók, annál jobbkedvű lesz az
  59 Nov |           köröskörül, csak a szél, mely az akácfákon át süvöltött és a szomszédnak
  60 Pusz|                 Klári között áthághatatlan akadály lehetne, s nemcsak nem kerülte,
  61 Pusz|                 káromolta-e egy kissé azon akadályokat, melyek miatt Klári szavát
  62 Mag |                  minden sikert, megküzdeni akadályokkal s érezni, mint erősbödünk
  63 Pusz|                     anyjának eljárását nem akadályozhatá, rosszallta, sőt szégyenlette
  64 Nov |                  vagy erőlködés éppúgy nem akadályozhatja meg. Van lényünknek egy
  65 Mag |                tűznek továbbterjedését nem akadályozta is meg - legalább mint pajtásaink
  66 Mag |             örömeinkben, legalább soha nem akadályoztatá azokat. Czinkotayból mindenesetre
  67 Mag |                  szemrehányást látott, egy akadályt, mely őt háziasszonyi törekvéseinek
  68 Nov |                 benne. Máris egy más fenyű akadt az elsőbe. A víz mindent
  69 Nov |           kiabáltunk; de még csolnakra sem akadtunk. A bíróét Gazsi vitte el,
  70 Mag |                    legtöbben csak Gondoryt akarák bosszantani, ki, ha az öregúr
  71 Pusz|                 találkoztak, a beszélgetés akarat ellen e tárgyra fordult
  72 Pusz|                replikára, s a beszélgetést akaratunk ellen peres dolgokra fordítottuk.
  73 Mag |                 ezt; szaván fogják, s lesz akárhány, aki elvállalja.~Ámbár a
  74 Nov |                   megindult volna a szíve. Akárhogy örültem, hogy Péter szerencsésen
  75 Pusz|                elmegy vele Pestre, Bécsbe, akárhová, és nem is jön többé vissza,
  76 Nov |                 becsületes emberek módjára akarjuk megkeresni kenyerünket,
  77 Nov |               annyira sem veszem fel, mint akármelyik szomszédunk vagy ismerősünk.~-
  78 Pusz|                  nincs mit félni. Nevezzék akárminek, ha ő maga tíz kérőt nem
  79 Nov |             szerencse fordul-e reám. Ha te akarnál megházasodni, én dolgodat
  80 Nov |                 fogja elhagyni bajában. Ha akarod, Erzsi a tied, itt a kezem.~
  81 Mag |                  elébe.~- Én részemről nem akarom senkinek elrontani mulatságát -
  82 Mag |               megmondhatják, s ha tréfálni akartok, úgy hiszem, elég ideig
  83 Mag |                  ha az emberek között élni akarunk. Hibák nélkül nem boldogulunk
  84 Nov |                 melyet az emberek vállukra akasztanak, s mozogni sem tudtam és
  85 Nov |             levetette kabátját és nyakamba akasztotta, a másik kalapot nyomott
  86 Nov |                    üggyel-bajjal köteleket akasztottunk a fába, aki hozzáfért, belekapaszkodott,
  87 Pusz|                  gondolhattunk másra, mint akcióra vagy replikára, s a beszélgetést
  88 Nov |                 semmiben; az első paraszt, akihez jöttünk, jól tartott, s
  89 Nov |                   úr az első magyar ember, akivel találkoztam. De gyerünk
  90 Nov |                    hogy vágják széjjel; de akkorra halasztották, mikor majd
  91 Nov |                  határozva, s eszem mindig akörül járt. Nem volt nálamnál
  92 Pusz|             prókátorával a perről szólt, s aközben róla és anyjáról nem igen
  93 Nov |                   ki a vízből, itt-ott egy akol fedele, az is, amint a vert
  94 Mag |              iránti tisztelet ismét sokkal alábbra szállt. Maga atyám, ki soha
  95 Mag |                    hogy párszor elolvasná, aláírni nem szokott, de miután ez
  96 Mag |               őszültek a fürtök, s a magas alak lassanként elveszté karcsúságát,
  97 Pusz|                 átment, nem tűnnék föl más alakban, mint azt apáink látták;
  98 Mag |         megváltoznának; a gazdának férfias alakjához éppen úgy illett régi szabású
  99 Nov |                  fenyves csoportok álltak, alantabb szép parasztházak, körülvéve
 100 Nov |                    mi szép mindez.~A födél alatti gerendán a ház első gazdájának
 101 Nov |                folytatá gazdám, ujjával az alattunk fekvő völgy vége felé mutatva. -
 102 Mag |                    A cselédek a habozást s alázatosságot, mellyel mindent kérni szokott -
 103 Pusz|              melynek magasságát ez egyszer áldá, s míg a szomszéd kertben
 104 Mag |          átalmentem, s most a túlsó parton áldám Istenemet szerencsés megmentésemért.
 105 Nov |               fekszik, s nem mondhatok egy áldást fejfája fölött. Ez is fáj
 106 Nov |                 fordulj hazafelé, és Isten áldjon meg. Ő mondta, hogy eljő
 107 Nov |               áradásról, mely harmadéve az alföldet elönté, a töltésekről, melyek
 108 Nov |                    vala kifejezve, mellyel alföldi ember Krajna valamely határát
 109 Nov |         szegényesen néz ki; a német, ha az alföldre vetődik s a legtehetősebb
 110 Pusz|                aranysárgára festett falak; alházak, melyeknek fedelét közepén
 111 Pusz|                    maga között a kúria, az alispán, a szolgabíró előtt, házról
 112 Mag |                     mi már több főispánon, alispánon, sőt olyanokon is megtörtént,
 113 Nov |        megszilárduljak hitemben, miként az aljas pára a tiszta fényt, mely
 114 Nov |                     melyek a hegy gerincét aljával összekötik, s melyeken a
 115 Mag |                   következésében a második aljegyző lakásának is nagy részét
 116 Mag |          megyénkben a nőtelenség a második aljegyzői állomás szükséges föltételei
 117 Mag |               megyének csak leendő második aljegyzője, a főispánnal; kit most
 118 Mag |               belépni a közszolgálatba, az aljegyzőknek kinevezése pedig e megyében
 119 Mag |                   hogy engem tiszteletbeli aljegyzőnek nevez ki. Mindezt ő excellenciájának
 120 Mag |                őexcellenciája végre a neki aljegyzőül ajánlott nevelőre gondolt,
 121 Mag |                     Hogy szegény Czinkotay aljegyzővé nem neveztetett ki, az magától
 122 Mag |                  kifejezett, nem vala arra alkalmas, hogy a nyugalmat helyreállítsa.~-
 123 Mag |                    egészen érdemetlennek s alkalmatlannak érzi, egyszerre ily polcra
 124 Nov |                  faluig, s minek csináljak alkalmatlanságot.~A gazda résztvevő tekintetet
 125 Mag |                  kert élvezetéhez nem vala alkalmunk. A fülemilék helyett, melyek
 126 Nov |                 csolnakot vennék észre. Az alkonyodó nappal szemközt álltam,
 127 Mag |          csillagzatok Gibeon fölött le nem alkonyodtak addig, míg a hosszú tusának,
 128 Mag |                  az unalom ellen; mikor az alkotmányban kevés, de az életben sok
 129 Nov |       figyelmeztetnének reá, s a havas nem állana előttünk csaknem a zöld
 130 Pusz|                hogy míg azok, kik távolabb állanak, az arcnak angyali szépségét
 131 Mag |                   szerelmünk ragyogó napja állandóvá. Mint az embarras többnyire
 132 Mag |                  ki homlokán. Oly izgatott állapotban volt, hogy egészségét féltettük,
 133 Mag |              viszonyaiban követé, s a régi állapotok fönntartásában nemcsak személyes
 134 Mag |                  önerejével kell szereznie állását, azt alig érheti nagyobb
 135 Pusz|                  sőt számos esetek, hol ez állásával visszaélt, legalább nem
 136 Nov |                   előítélet, egy legyőzött álláspont, mely rég mögöttünk fekszik:
 137 Nov |                 miután az út, melyen jelen álláspontomról a völgybe vissza kellett
 138 Mag |                     valóságos kincs, magas állású vagy gazdag embereknek legszebb
 139 Mag |             egyiránt idézett, s a növény-, állat- s ásványországot hasonlóságokul
 140 Pusz|               türelmét, s én még azért sem állhatnék jót, Mátyás nem káromolta-e
 141 Mag |                   különböznék ez attól, ha állításaink más tények iránt kétségbe
 142 Mag |               talált jobb módot, mint hogy állításait módosítá, előadva, hogy
 143 Mag |                   ócska köntösben csak nem állíthatom fiamat a főispán elébe.
 144 Nov |                ember az egyiket más helyre állította, addig a másik ott fogott
 145 Pusz|                    saját határukon csárdát állítottak föl, s a Péteryek rátáján
 146 Nov |                   a lavináknak útjokban ne álljanak. De az, ami falunkat veszélybe
 147 Pusz|            leányának, hogy Mátyással szóba álljon. Vesse szemét bárkire, szóljon
 148 Nov |                környezett, mintha szigeten állna. Az ember alig igazodhatott
 149 Nov |             beállok katonának.~- Már minek állnál be katonának - mondám én -,
 150 Mag |               tanszék nem vala, s lelkészi állomáshoz hivatást nem érze magában,
 151 Mag |                    legfesztelenebb viszony állott be, egész háznépünk előtt
 152 Mag |                búzavirágszínű bekecs előtt állva, arról gondolkozott, a széttépett
 153 Nov |                volna magát, és most hosszú álma után a nap meleg sugárainál
 154 Mag |              emelkedhetik. A szegény ember álmatlan éjeket töltött azzal a gondolattal,
 155 Mag |                    Egy rész pipája füstjén álmélkodott; mások a szoba mennyezetére
 156 Nov |                     van nekik is birtokuk. Almoknak nevezik, és azok majd az
 157 Nov |                   a teins úr most felmegy, almunk ott fekszik a hegyoldalon
 158 Nov |                  mintha az egész természet álomba szenderülne; s csak az estharang,
 159 Nov |                 láttam.~Ez az, mi nekem az Alpokat mindenekfölött kedvesekké
 160 Nov |                  állt, le ne süllyedne. Az Alpoknak bármily részét járjuk be,
 161 Mag |              szatirikus embernek tarták, s általa - s pedig sok esetben teljes
 162 Mag |                    mindezt nem értette oly általánosságban, s hogy csakugyan lehetnek
 163 Nov |                    méz, pár köcsög édes és aludt tej, vaj annyi, amennyit
 164 Nov |            útjokban állok.~Egész éjjel nem aludtam, fejem füstölt a sok gondolkozásban.
 165 Nov |                     nem láttam. Egyik ide, amaz oda futott, egyik kapát
 166 Nov |                sokkal tovább tartott, mint ameddig elbeszéltem.~No, és most
 167 Pusz|             vacsoránál találja, az étvágy, amellyel Érczi uram a sültet és káposztát
 168 Nov |                  mert az utazó csoportnak, amely Svájc legszebb pontjait
 169 Nov |                   tanyáink, s maga a falu, amelyet most három oldalról víz
 170 Nov |                 kapunk, és annyit ehetünk, amennyi csak belénk fér, bizony
 171 Pusz|                    csak annyiban létezett, amennyiben e kúpos és nádfedelű házak
 172 Nov |        világosaknak látszottak, az ösvény, amennyire azt a faluból kiérve szemem
 173 Pusz|              szerelemmel arra célozhatunk, amerre legjobbnak tetszik, annyi
 174 Nov |                    volt bíró, s oly ember, amilyen a faluban elébb sem volt,
 175 Nov |          Mindenféléről kezdettem beszélni, amiről csak gondolhattam, hogy
 176 Nov |                     mindig talált valamit, amivel megvigasztalt, majd fehér
 177 Nov |                    falu, hová menni akart, amott a hegy mögött fekszik, jó
 178 Mag |               táblabíró kimeríthetlen vala anekdotáiban s a legmulatságosabb elbeszélőnek
 179 Pusz|                távolabb állanak, az arcnak angyali szépségét bámulják, a legközelebbiek
 180 Nov |             viselte magát irányomban, mint annakelőtte, sőt ha volt változás, ez
 181 Nov |                 Sohasem hittem volna, hogy annyian vannak, kiktől megválni
 182 Nov |                  hála Istennek édesapámnak annyija, hogy kiváltson.~- Édesapám
 183 Mag |                 másikat csak sajnálhatjuk, annyival inkább, minthogy a következetlen
 184 Nov |                 apró koporsója, melyben az anya egész életének minden reményei
 185 Mag |            házasságról szólt, végre minden anyagból kifogyva, mindig növekedő
 186 Nov |                   a mindennapi kenyéren és anyagi élvezeten kívül magasabb
 187 Pusz|                 hogy a fiatalok, kik midőn anyáik a házasságot annyira kívánták,
 188 Pusz|             hidegsége vagy közönyössége az anyáknak sok szomorú órát okozott.
 189 Mag |              egyenként gratulációkat írtak anyámhoz, s mindenki irigylé apám
 190 Mag |                gondolta magát, most, mióta anyámmal szólt, csak az jutott neki
 191 Mag |                 minden részletet, melyeket anyámtól a főispán házassági viszonyairól
 192 Mag |              lennének a gyermekek, kik ily anyát s a férj, ki ily nőt magáénak
 193 Pusz|                   szólt, s aközben róla és anyjáról nem igen kedvezőleg nyilatkozott,
 194 Nov |                   gyermekei sírva simultak anyjukhoz; az embernek megesett a
 195 Nov |                   sokszor csak jövendőbeli anyósom szidása költött fel.~Végre
 196 Nov |                  Mondta, hogy ha a víz nem apad, húsvétig nem is jő be.
 197 Nov |                vannak a veszedelmen. A víz apadni kezdett és már a munkához
 198 Nov |             földjéhez való ragaszkodás. Az apai ház, a völgy, melyben fölnevelkedtek,
 199 Mag |              ivadék, de ne rontsa azt, mit apái tettek - így szólt többször
 200 Pusz|                  föl más alakban, mint azt apáink látták; de minden osztályok
 201 Mag |                    jóval éjfél előtt, mert apáinktól hallottuk, hogy csak az
 202 Pusz|                  gyermekekre bizonyosan az apáktól származott és talán nem
 203 Nov |                     A teins úr nem ismerte apámat?~- Mondám, hogy nem emlékszem.~-
 204 Nov |              kivévén a munka idejét, mikor apámmal a tanyára mentünk, és sokszor
 205 Nov |                  elmegyek, megnyugodtak, s apámon kívül talán valamennyien
 206 Nov |                   a jószágra felvigyázzon. Apámra e napokban szükség volt
 207 Nov |            kérdezősködtek Magyarországról, apámról és egész háznépéről: mennyi
 208 Nov |               cívódás volt miatta, és mint apámtól sokszor hallám, néha tavaszkor
 209 Nov |             teljességgel nem fért fejembe. Apánk is, ha szót nem fogadtunk,
 210 Nov |               mindketten nem hagyhatjuk el apánkat s a gazdaságot. Erre a káplár
 211 Nov |                körül vígabban, mint mi, ha apánkkal kikeletkor a tanyára mehettünk.
 212 Nov |                 tanyára, mert Kovács Erzsi apjával volt ott, s neki megígérte,
 213 Nov |                   mikor kisfiam született, apósom egy hordócska magyar bort
 214 Nov |                 vagy törzs, melyet a Tisza áradása idehozott. Szívesen elhitettem
 215 Nov |                   utolsó termésről, a nagy áradásról, mely harmadéve az alföldet
 216 Nov |                   válaszolta, hogy csak az áradást nézi, és milyen zavaros
 217 Nov |                  Ha apám a nagyváradi vagy aradi vásárról hegyi bort hozott,
 218 Nov |                  előbbmenetele sok örömnek árán vásároltatott meg.~Akár
 219 Nov |                  katonáskodás és nagyapánk aranypénze jár eszében, az eszünkbe
 220 Pusz|         valószínűleg éppoly magas, mint az aranysárgára festett falak; alházak,
 221 Nov |             kincseit egyszerre reám akarná árasztani.~A hosszú sétálás jócskára
 222 Nov |                    a termésért örültünk az aratásnak), mondom, az ily játéknál
 223 Nov |             kérdezett, nem maradnék-e nála aratásra is; később nem akart elereszteni,
 224 Nov |                   rég nem tudnak semmit az aratásról; itt most fognak hozzá,
 225 Nov |               egész vendégség, melyet húsz arató sem emészthetett volna fel.
 226 Nov |                    vagy hátak állnak ki az árból. Még töltésük is alig jutott
 227 Mag |                     kényszeríté, Czinkotay arcának csaknem szatirikus kifejezést
 228 Nov |                    ha e pirospozsgás leány arcára néztem. Vele nem is fogytam
 229 Pusz|                   kik távolabb állanak, az arcnak angyali szépségét bámulják,
 230 Nov |                  rónaságot látja, a kedves arcok, melyek küszöbénél fogadnak,
 231 Nov |                   hozzá pedig még feles és árendás földet bírtunk, s őszkor
 232 Nov |              foghatja meg, mi köze a Tisza árjának Eszter szomorúságához -
 233 Nov |                   éppen a patak közönséges árka fölött a jégben vágtunk,
 234 Nov |                  mégis alig bírták a vizet árkában tartani. Évek óta nem volt
 235 Nov |                   egyenesen a patak száraz árkának közepébe. Azt hittük, túl
 236 Pusz|                    akart engedni semmiben. Árkok ásattak és húzattak be;
 237 Nov |             másikat vágjuk mélyebbre, hogy árkunk mentül lejtősebb legyen,
 238 Nov |                 elébbi helyemre, a juharok árnyékába ültem.~Meg valék indulva.
 239 Mag |                 meglátszottak, s melyeknek árnyékában Daliásy Dávid szilárdságát
 240 Mag |          hamarjában, hogy hívták - a saját árnyékát az ördögnek adta el. Elein
 241 Mag |                  nélkülözhetetlen az, hogy árnyékoldalunk legyen, ha az emberek között
 242 Mag |                    mérföldekre az egyetlen árnyékos helyen, összegyűltek, varjúseregek
 243 Nov |                 egymásba nőtt koronák sűrű árnyékot képeztek, mely alatt a vastag
 244 Mag |                    hiba, miben éppen olyan ártatlan vala, mint nevelésemben,
 245 Nov |                 víz. Ezen egy fa nem sokat ártott volna, de az egész tó, mely
 246 Pusz|              környéknek, mert hisz szegény árva leányának ismerkedni kell,
 247 Nov |                  teheti, mert nálam nélkül árván maradt volna, és az öreg
 248 Pusz|                    engedni semmiben. Árkok ásattak és húzattak be; szekerek
 249 Nov |              tetszett. Ipam maga lement az ásók közé, hogy rendet csináljon.
 250 Nov |                  oda futott, egyik kapát s ásót fogott, s azt kiabálta a
 251 Pusz|           eszközhöz nyúlt, mellyel Éva óta asszonyokkal legkevesebbre mehetni, azaz
 252 Pusz|             keresztül eszén, mint Péteryné asszonyom hiszi.~Latkóczyné először
 253 Pusz|             kijelenté, hogy teéns Péteryné asszonyság és ő maga is ellenségei
 254 Mag |             idézett, s a növény-, állat- s ásványországot hasonlóságokul kiaknázta,
 255 Nov |                     majd fehér cipót, majd aszalt szilvát, majd más valamit,
 256 Nov |               földet bírtunk, s őszkor oly asztagok álltak istállónk mögött,
 257 Mag |                 háziasszony lévén, azt, ha asztalánál valaki kedvét vagy étvágyát
 258 Mag |                   hogy Czinkotay megrakott asztalnál, ha minden tállal külön
 259 Nov |                    meg elébb, míglen egész asztalunk megrakva a sok eleség alatt
 260 Mag |                  megnedvesedtek volna, már átalmentem, s most a túlsó parton áldám
 261 Nov |                 régi ismerősök lennénk. Az átellenben levő hegyoldal azalatt elhomályosodott,
 262 Nov |                  jókedv szívesség, mellyel átellenemben helyet foglalva, mindenét
 263 Nov |                   veszedelmen szerencsésen átestünk. Nem is volt már semmi baj,
 264 Nov |               gabonaárakig, egy tekintetre átfutjuk: a hegyek között néhány
 265 Mag |                mosolygás, mely arcát, mint átfutó napsugár néha földeríté,
 266 Mag |                    akart, most még egyszer átgondolá, egy vagy más úton mindig
 267 Mag |                  rövidek voltak. Annyiszor átgondolta a félelmes helyzetet, annyira
 268 Pusz|           szántottak, közte s Klári között áthághatatlan akadály lehetne, s nemcsak
 269 Pusz|           tűrhetvén nyugtalanságát, tovább áthajolt a sövényen, maga sem tudta,
 270 Nov |                   népünk minden osztályait áthatja, s annyi viszály és csapás
 271 Nov |                    ki velem a hegygerincen átjő, vagy legalább tökéletes
 272 Nov |               jószágot magára hagyja, s az átjövetel sem volt könnyű. Egy rossz
 273 Nov |            megkerültük vagy a hegygerincen átjutánk, a völgy, hol eddig haladtunk,
 274 Nov |                    vagyok oka; hiába, csak átkául születtem a világra.~Egy
 275 Mag |                      e szerencsétlen ember átkozott szerénységével még mindent
 276 Mag |            Czinkotay, ki helyzetét tisztán átlátá, a lehető legszerencsétlenebbnek
 277 Nov |                   kívül talán valamennyien átlátták, hogy jól teszem.~Búcsút
 278 Mag |                     melyen házunk küszöbén átlépett, nem vala egyéb hosszú zavarnál.
 279 Mag |                 megtartá, s ez úgynevezett átmeneti korszakban régi helyén maradt.~
 280 Nov |                  faluban, hogy azért akart átmenni a tanyára, mert Kovács Erzsi
 281 Nov |           kapaszkodtam, s ha ez nincs ott, átrántott volna gazdámmal együtt,
 282 Nov |                    melyeknek a hegyoldalon átszaladó árnyékait elébb oly szépeknek
 283 Nov |                   eret látni, mely a havon átszivárog, nem vastagabb a karomnál;
 284 Pusz|                 tud, rókatorkú vagy fekete attilás elődeikkel összehasonlítja,
 285 Nov |                 belőle, mely ha a jégfalon áttör, a falut, sőt talán az egész
 286 Nov |           elparancsolták, s egyszerre csak áttört a víz, szerencsére csak
 287 Nov |                   úszni tanultam, többször átúsztam a Dunát, s most hasznát
 288 Nov |                 fáradsággal a hegygerincen átvezet.~E völgy kezdetben szűk
 289 Nov |              vándorlásom célja meglátszik, átvezetni ajánlkozott, első pillanatban
 290 Nov |                     melyek a nyíltabb tért átvilágíták, az egész képnek nyájasabb
 291 Nov |             árnyékait veti a napsugároktól átvilágított tájra.~Nem írhatom le a
 292 Pusz|                 család leányágon osztályos atyafi volt, s birtokuk majdnem
 293 Nov |                   mikor még gyerekkoromban atyámmal és Péter öcsémmel a tanyán
 294 Mag |                    érdemeire tért át, s az audiencia kétségen kívül minden illetők
 295 Nov |                 kezéből kikapva fütykösét, avval oly munkát vitt véghez,
 296 Pusz|             kalapjában és a deák törvényes axiómák miatt, melyeket beszéde
 297 Nov |                   érzelmeit viszonozhatja. Az-e oka ennek, mert keletről
 298 Nov |                    a laposokat, és a vetés ázik ki; de itt száz patakban
 299 Mag |                 oly türelmetlen vala, mint azokban, melyek őt magát illették,
 300 Pusz|                   mellett a gondolat, hogy azokkal, kikkel egész életén át
 301 Pusz|             szigorúbb és féltékenyebb vala azoknál, kiket ezek egyenesen érdekeltek.
 302 Pusz|                    végre mégis célt érjen. Azonkívül Latkóczyné, mint sok asszony,
 303 Nov |                 csákányt s kapát, s lásson azonnal munkához, s így kimentünk.
 304 Nov |               tudom, őt sem fogja elhagyni bajában. Ha akarod, Erzsi a tied,
 305 Pusz|                 foglalatoskodtak ezek most bajaikkal, s hónapokig mind e kúpos
 306 Nov |                    senki sem tulajdonított bajának. Csak mikor végre ágyba
 307 Mag |           gyengesége néha tanár korában is bajba keverte őt. Beszélték róla,
 308 Pusz|                  mondja neki, mivel őt, ha bajban voltak, mindig vigasztalni
 309 Nov |                  hogy vágtuk magunkat ki a bajból, s hogy törtünk keresztül
 310 Nov |                 völgyet, melyet tegnap oly bájlónak találtam; bámulásomra a
 311 Nov |               boltozott fölöttem. El valék bájolva, elragadtatva. Ki a sarkvidékekből
 312 Nov |                  is csak azért tette, hogy bajomról egy pár óráig megfeledkezzem,
 313 Nov |                 mint melyeket az osztrák s bajor Alpok ritkán látogatott
 314 Nov |                    járt, s hegyesre pödört bajsza nem illettek köntöséhez;
 315 Pusz|              jutott semmi eszébe, mi által bajukon segíthetnének.~Mióta a két
 316 Nov |               riasztott. De azért nem volt bajunk. Édesanyánk, ha nem fogta
 317 Nov |                  hazulról elmentem, haja s bajusza galambfehér volt. Ő győzte
 318 Mag |                 fölülmúlta önmagát, s a jó bakator, mellyel házi urunk tartott,
 319 Nov |                   az egyik jobbik, a másik bal ujját húzta, a vizes dolmány
 320 Nov |                 Tisza füzesei alatt vagy a Balaton bájló vidékén egyiránt otthon
 321 Nov |                  nem hagyhatott, hallgatva ballagott oldalam mellett. Legfeljebb
 322 Nov |                hogy egyszer belőlem is ily ballangó lesz! Akkor csak azt gondoltam,
 323 Nov |                   a délibábot nézi, vagy a ballangókat számolja, melyeket a szél
 324 Nov |                 mindjárt a templom mellett balra lakik; de amit ott talál,
 325 Nov |                megáld érte.~Ő elment, s én bámészkodva néztem utána. Nem tudtam,
 326 Nov |              tegnap oly bájlónak találtam; bámulásomra a falu helyett, hol az éjszakát
 327 Mag |                   élet nagy részét teszik, bámulatos hívséggel adják néha vissza;
 328 Pusz|                   eddig is.~Latkóczyné nem bámulhatott inkább, mint Mátyás, midőn
 329 Pusz|                   arcnak angyali szépségét bámulják, a legközelebbiek a vörös
 330 Mag |                    nagyobb tisztelője, sőt bámulója nálánál nem lehet, hogy
 331 Nov |               mindig a legrövidebb. Én nem bámulom és nem irigylem annak sorsát,
 332 Pusz|                észrevették. Az utóbbi csak bámult fiának következetlenségén,
 333 Pusz|                    Az egész közbirtokosság bámulta majd Latkóczy tudatlanságát,
 334 Nov |                       úgy látszik, nemigen bánod, jó vagy rossz szerencse
 335 Nov |                    magamban, én bizony nem bánom, ha sem hadnagy uramat,
 336 Nov |              együtt voltunk, s az öreg nem bánta, sőt úgy látszott, mintha
 337 Nov |                   egész életökben marhával bántak, azt sem tudnák, Istennek
 338 Nov |                  is tett volna egyebet. Ha bántották, vagy ha valakinek védelmére
 339 Nov |                  honnan a víz jő, senki ne bántsa többé, s csak a másikat
 340 Nov |                   s hála Istennek, sohasem bántuk meg. De itt jő Erzsi ipammal.
 341 Pusz|            bebizonyítani, a két egykor oly baráti ház között valóságos ellenségeskedés
 342 Mag |         házasságnak, úgy látszik, nem nagy barátja, tetőpontjára hágott.~Szegény
 343 Nov |                melynek minden háza régi jó barátként néz reánk, nem ez tölti
 344 Pusz|                pedig ő azért mégis legjobb barátnője, és az egész hét hold nem
 345 Mag |            lelkiállapotot, melyben szegény barátom, midőn őt öcsém nagy zajjal
 346 Pusz|             engedtek volna; az atyafiságos barátság helyett atyafiságos gyűlölet
 347 Pusz|                  az alkalmat, mellyel neki barátságát bebizonyíthatá. Klári pedig,
 348 Mag |                bírt. - Nem ismered Gondory barátunkat, fejemet merném tenni rá,
 349 Pusz|                 nem fért fejébe, hogy azon barázda, melyet Latkóczyék béresei
 350 Nov |                   pedig elébb láttad, mint bárki más a háznál.~Erzsi elpirult,
 351 Pusz|                   szóljon bárkivel, menjen bárkihez, csak Pétery Mátyáshoz ne,
 352 Pusz|                 szóba álljon. Vesse szemét bárkire, szóljon bárkivel, menjen
 353 Pusz|                    szemét bárkire, szóljon bárkivel, menjen bárkihez, csak Pétery
 354 Pusz|                 nézett a jövőnek elébe. De bármennyit törte fejét, sem neki, sem
 355 Mag |                  jött vissza helyére, hogy bármibe kerüljön, ő a hallgatásnak
 356 Mag |                  ha Czinkotaynak is néhány bátorító szót mond.~Öcsém, mintha
 357 Nov |                    úgy a marha hogy kapjon bátorságot, mikor oly mezőn legel,
 358 Mag |         meggyőződésök kimondására hiányzik bátorságuk. A dolog maga talán nem
 359 Nov |                mezőn legel, hol ha egyszer bátran nekiindul, kitöri nyakát?
 360 Nov |           válaszolt Péter. - Új esztendőre beállok katonának.~- Már minek állnál
 361 Nov |                  nem bántam meg soha, hogy beálltam. Svadronos kapitányunk szigorú
 362 Pusz|           helyreállítani és Érczi az úzust bebizonyítani, a két egykor oly baráti
 363 Pusz|                  mit ő Isten s világ előtt bebizonyíthat, jelenleg hét holddal és
 364 Pusz|                    mellyel neki barátságát bebizonyíthatá. Klári pedig, valahányszor
 365 Pusz|                   törvénnyel és decisióval bebizonyította azt, hogy a Latkóczyak és
 366 Nov |            kertajtaját majd felrántá, majd becsapta. A vízen csak a habok mozogtak,
 367 Pusz|                  innen elmegy vele Pestre, Bécsbe, akárhová, és nem is jön
 368 Nov |                     de az mégis igaz, hogy becsületesebb ember, mint kend, ott sincs,
 369 Mag |                 egész óráig a hivatalnokok becsületességét magasztalá; máskor a szomszéd
 370 Nov |            szérűskertjébe.~Gyermek nemigen becsüli a vagyont; de az, hogy soha
 371 Mag |                   önmagának, ha többre nem becsülik. Czinkotay érzé e reflexiók
 372 Mag |                  mindamellett valamennyien becsültük őt. Nem volt senki, ki kisdiákjait
 373 Pusz|               festett zsalu vagy egy félig bedőlt fa-staketa a legszerényebb
 374 Nov |            lehetett, hogy csatornánk ismét bedugul. Nagy üggyel-bajjal köteleket
 375 Nov |          csatornánk, melyben a víz befoly, bedugulhat, egy ideig nem jutott eszébe
 376 Pusz|                  sok helyen, hol a vakolás beesett, meglátszik, hogy a falak
 377 Pusz|             távolságban egymástól a szépen befehérített templomot körülállják.~Egyszerű
 378 Nov |                  csatornánk, melyben a víz befoly, bedugulhat, egy ideig nem
 379 Mag |                   kétlé a kinevezést; azon befolyás mellett, mellyel családunk
 380 Mag |                 irigylé apám helyzetét, ki befolyása által, mellyel a debreceni
 381 Pusz|                    s ha Vértesy most egész befolyását arra fordítaná is, hogy
 382 Pusz|              függhetett, az ügyvéd nagyobb befolyást gyakorolt a családnak cselekedeteire
 383 Pusz|           zálogoltattak, tilalomtörések és behajtások történtek. A közbirtokosoknak
 384 Mag |                    zajjal a mellékszobából behítta, a főispán elébe lépett.~
 385 Mag |        gondolataikba, hogy még szemöket is behunyták; csak a megyének volt főadószedője
 386 Pusz|           Latkóczynéhoz ment, hogy az árok behúzása ellen panaszt tegyen, ez
 387 Mag |                   kifényesítve, minden ágy behúzva, minden szék s asztal helyreigazítva;
 388 Nov |                     ha másképp öltözködik, beillenék bírónak akárhol az alföldön.~
 389 Nov |              álltak istállónk mögött, hogy beillettek volna akármily földesúr
 390 Pusz|           lépésekkel a rátának szélességét bejárja, mi között időről időre
 391 Nov |                   Alpok azon részét akarám bejárni, mely a birodalom északnyugati
 392 Nov |                hogy mihelyt valamit látok, bejövök s megmondom.~- Be furcsa
 393 Pusz|                   ügyvéde, mint hadseregek béke idejében, csak azért húzták
 394 Mag |                  büntetésül kell a rongyos bekecsben maradnia. - Maga pedig,
 395 Mag |                   hogy öcsémnek régi barna bekecse úgy nézzen ki, mintha új
 396 Mag |                 ezüstkapcsait a régi barna bekecsre varrni, midőn e fontos,
 397 Pusz|                    hozza.~De Péteryné mint békeszerető asszony részint restellte,
 398 Mag |               tavaly feleségével ki akarta békíteni, körülbelül ugyanezeket
 399 Pusz|                 még mielőtt a nádlás ideje bekövetkezett, melyre az ügyvédek különösen
 400 Pusz|                    s az egész ügyben saját belátása és lelkiismerete szerint
 401 Pusz|              miután ő saját szerencséjének belátására elég ésszel nem bír, arra
 402 Nov |             nagyszerű képet egy tekintetre beláthassam, sokáig álltam ott. Végre
 403 Pusz|                   Ő, Latkóczyné, világosan belátja az egész trafikát, de majd
 404 Mag |              szenvedhette őt, mert maga is belátta, hogy sem tudománya, sem
 405 Pusz|                 jött, nehézség nélkül adta beleegyezését a házassághoz, mely a két
 406 Mag |                 függött.~Mihelyt Czinkotay beleegyezett, atyám a főispán elébe terjeszté
 407 Nov |                 kedves leány volt, annyira belegondoltam magamat a házaséletbe, hogy
 408 Nov |               Gazsi jutott eszembe. Szinte belégondoltam magamat helyzetébe. Nem
 409 Nov |        akasztottunk a fába, aki hozzáfért, belekapaszkodott, hogy azt a csatornanyílástól
 410 Nov |                  megfeledkezik magáról, ha belenéz.~Édesanyám sokszor beszélt
 411 Nov |               annyit ehetünk, amennyi csak belénk fér, bizony nekünk is jólesett,
 412 Mag |                   lévén, mint jegyző akart belépni a közszolgálatba, az aljegyzőknek
 413 Pusz|                     leánya számára annyira beleszeretett Ormos Gyulába, hogy csaknem
 414 Pusz|               Latkóczyék béresei pár öllel beljebb szántottak, közte s Klári
 415 Pusz|                     vagy neki is azt súgta belső érzete, hogy kedvesét még
 416 Pusz|                  most a Latkóczyak rátáján belül áll, nem hagyta őt nyugodni.
 417 Mag |                 nyomta saját egyéniségének bélyegét, mely azóta is fenntartá
 418 Nov |             felnyúló sötét sziklák, melyek bemenetét képezik, itt alig váltak
 419 Mag |                  fiát - azaz engemet akart bemutatni a főispánnak. Az udvarias
 420 Nov |               hazamegy s megint egyszer L.-ben megfordul, fölkeresi öcsémet,
 421 Pusz|                   ha a cselédek az ablakon benéztek, látták őt poros irományok
 422 Nov |                   s jólesett, ha naponkint benézve, láttam, hogy megint jobban
 423 Nov |          legmagasabb fokig értek, s fenn a bérc ormán egy magános fenyő
 424 Nov |                  de engem vágyaim mindig e bércekhez vezetnek vissza, melyek
 425 Nov |              nemzetnél. Hisz az érzéketlen bércet s rónaságot ki szerethetné
 426 Nov |                   és édesapám a robotra is béresét küldi, hogy vásárkor új
 427 Nov |                   a víz a másik oldalon is berontott és nyílsebességgel keresztülrohanva
 428 Nov |                   kerültem haza akkor sem. Besoroztak ugyanazon ezredhez, melynél
 429 Nov |                   Vele nem is fogytam ki a beszédből, és szeméből kilátszott,
 430 Pusz|                    axiómák miatt, melyeket beszéde közé vegyített, néha nevetségesnek
 431 Nov |        gyönyörködve a meglepetésen, melyet beszédének váratlan fordulatával előidézett. -
 432 Nov |              kezdtem, ő másra fordította a beszédet, vagy elment, mintha észre
 433 Mag |                mert éppen a legkellemesebb beszédtárgyat akarta szőnyegre hozni,
 434 Nov |                  bércek, melyek látkörüket beszegék: ez az, minek emlékét nem
 435 Nov |                   hazafelé indulok: gazdám beszélgetései, ki egy magas vízesésről
 436 Mag |               hívséggel adják néha vissza; beszélgetések, melyekből nem tanultunk
 437 Mag |                  festői a tartalom nélküli beszélgetéseket, melyek a társas élet nagy
 438 Mag |                  éppen a legkellemetlenebb beszélgetésekre adott alkalmat. Így történt,
 439 Pusz|                  kényelemmel végighallgatá beszélgetésöket.~Hogy Latkóczyné prókátorával
 440 Mag |                     E megjegyzés az elébbi beszélgetéssel természetes összeköttetésben
 441 Nov |              vidámabbnak látszott, s egész beszélgetésünkből csak az maradt fejemben,
 442 Pusz|                   esik nekik, ha egymással beszélgethetnek. Mátyás soha nem tudta eddig,
 443 Nov |                    jobban néz ki, szívesen beszélgettem is vele, és még azt sem
 444 Pusz|                hogy kedvesével még ez este beszélhessen, de úgy látszott, mintha
 445 Nov |                    egyszer ismét hazájáról beszélhet.~- Hej - mondá végre felsóhajtva -,
 446 Nov |            szerencsétlenségét okozták. Azt beszélik, mások biztatták fel.~-
 447 Mag |                   volt győződve, hogy róla beszélnek; ha valaki csak ránézett,
 448 Nov |                  azaz egy pár vénember azt beszélte, hogy mikor édesapám gyerek
 449 Pusz|                 sőt attól távozott.~Sokáig beszéltek egymással. Mátyás elmondá
 450 Nov |              előbbi időkből ismerém. Erről beszéltem neki. Az utolsó termésről,
 451 Pusz|            suttogását, nézi a csillagokat, beszívja a langy nyári levegőt, mely
 452 Mag |                  féltettük, s talán meg is betegedett volna, ha öcsémmel nem lett
 453 Nov |               ajánlkozott mindenre, s ha a betegnél mások virrasztottak, ő az
 454 Nov |                    hangja tompa volt, mint betegségében. - Az Péter.~E pillanatban
 455 Nov |                 fejét rázva mondta, hogy a betegségen semmi változást nem lát,
 456 Nov |                   táján véletlenül meg nem betegszik, elveszem, s talán mostanig
 457 Nov |                ellentállhatna.~Jövendölése beteljesedett. Mihelyt a faluba értünk,
 458 Nov |                  föld, legrosszabb esetben betölti a laposokat, és a vetés
 459 Nov |                   álló favályút csordultig betöltve a völgy felé siet, főképp
 460 Mag |               főképp, ki őt házában látta, bevallá, hogy csakugyan kár volna,
 461 Nov |                    arra, hogy lakodalmamat bevárja, nem akart reáállni semmi
 462 Pusz|               díszlik; míg itt-ott egy még bevégezetlen vagy régtől óta elhagyott
 463 Nov |                   ideje, hogy dolgát őszig bevégezze. De itt, aki tavaszt nem
 464 Nov |                   Eszter nem szólt semmit. Bevezettette magát a szobába, s csendesen
 465 Nov |             emelkedve, a völgyet félkörben bezárá. Két oldalon, hol a sziklák
 466 Nov |                gazdámtól hallám; e völgyet bezárja. A völgy itt jóval tágasabbá
 467 Pusz|                   a legközelebbiek a vörös bibircsó miatt sóhajtoznak, melyet
 468 Mag |                  házat ismertem, hol Káldi bibliáján, a Corpus juris-on s Himfy
 469 Nov |                  ha felmegyünk, fogadok, a bika mindjárt ott terem. Hogy
 470 Nov |            megvakartassa fejét. Pedig a mi bikánk hatalmas darab, ritkítja
 471 Nov |             mutathatnék, csak egy jóravaló bikát, mikor idegen ember jő a
 472 Mag |                    után alig maradtak csak bimbók is. Egyszóval házunk a sok
 473 Pusz|                    szívét és szavát Mátyás bírja, kinek társaságában ment
 474 Nov |                   az idevaló parasztok jól bírják magukat mindamellett, de
 475 Nov |                  jó gyerek, s őt küldte ki birkanyájunkkal. Én eluntam volna százszor,
 476 Pusz|                   egy fractával kevesebbet bírnak, nem is említve azt, hogy
 477 Nov |                 elmegy; bundával magam sem bírnám. Az ember azt hiszi, hogy
 478 Mag |               megelégedéssel tekinte végig birodalmán, talán csak azt sajnálta,
 479 Nov |                  csolnakra sem akadtunk. A bíróét Gazsi vitte el, a többiek
 480 Nov |                anyámnak, hogy látott s jól bírom magamat, s egyébiránt is
 481 Nov |              másképp öltözködik, beillenék bírónak akárhol az alföldön.~Sokat
 482 Pusz|           Péteryéktől elszántatott, minden bíróságnál visszanyeri, midőn látta,
 483 Nov |              megfordult, bizonyosan látta. Bíróviselt ember volt, kétszer választották
 484 Nov |                 gazda volt, de nemigen jól bírta magát. Háza is nem a templom
 485 Nov |                   vízen; és én egyikre sem bírtam neheztelni.~Mikor végre
 486 Pusz|                 hogy a nemes Pétery-család birtokából több mint hét hold elszántatott,
 487 Pusz|            dicsőséggel, de éppoly biztosan birtokához juthatnak. És így Klári,
 488 Pusz|              napokig járt körül a Péteryek birtokán, többnyire azon barázdát
 489 Pusz|                   a Latkóczyak és Péteryek birtokának tökéletesen egyenlőnek kell
 490 Pusz|               érdekeivel nem gondol, s ősi birtokát gonoszul el hagyja veszni,
 491 Pusz|                 leányát, hogy így jusson a birtokhoz. Ő, Latkóczyné, világosan
 492 Mag |                  század vége felé, a jelen birtokosoknak apja a budai vár és gödöllői
 493 Pusz|             felosztatott, s minden azóta a birtokról készült irományokat fölolvasta,
 494 Nov |                    feles és árendás földet bírtunk, s őszkor oly asztagok álltak
 495 Mag |                fiatalabb öcsém nevelésével bízatott meg, s éppen akkor jött
 496 Nov |           becsületes leány, s én nyugodtan bízom reád; mert az, aki apja
 497 Pusz|                    elijedve a gondolattól, bizonyossá tevé szomszédját, hogy ennyire
 498 Pusz|            lépéseit vette ki, és hogy soká bizonytalanságban ne maradjon, Latkóczyné
 499 Pusz|               ágyán nejét s gyermekeit reá bízta, még inkább szívén hordá.~
 500 Mag |                    család fenntartását reá bízták. De e példás egyetértés
 501 Nov |               láthatnám anyámat s öcsémet.~Biztatni akarám.~- Arról kár szólni
 502 Mag |                   zavarban nem láttam, s a biztató tekinteteknek, melyekkel
 503 Nov |            biztatták fel.~- Azt bizony nem biztatta senki - mondám én. - Magam
 504 Nov |               okozták. Azt beszélik, mások biztatták fel.~- Azt bizony nem biztatta
 505 Mag |              személyeidet - szólt a háziúr biztatva.~- Éppen nem értek hozzá -