TANÁCS.

Oh nézd a tölgyet, erős gyökerével
  A földből szíja élte nedveit,
De felfelé hajt minden erejével,
  S az éghez nyujtja lombos ágait.

Így tégy te ember, kit e földhöz kötnek
  A sors, s ezer szükség vas karjai;
Bár innen élsz, ez nem elég körödnek,
  Magasabbak küzdelmed czéljai.

Áldást a szív csak így terjeszt körére,
  Egész pályánk hasznos csak így lehet:
Miként nagyobb árnyékot vet földjére
  A tölgy, mennél magasbra nőhetett.

1845.