Rész

 1 1|       vallásról, szentegyházról, de oly módon, miként én, még nem
 2 1|          csillagok rendszeréhez. Ép oly fenséges és csodálatos,
 3 1|              Jézus és Mohamed hivei oly tisztán látnak e kérdésekben,
 4 1|         hozzá. Emberi elmének nincs oly ragyogó és fenséges költészete,
 5 1|         szegény nép millióinak hite oly gyönge, oly hézagos, annyira
 6 1|         millióinak hite oly gyönge, oly hézagos, annyira tele van
 7 2|          neme, mely a hittéritőknek oly bámulatos hatalmat és befolyást
 8 2|           vigasztaló érzete fog el. Oly igénytelen társadalmi helyzetben,
 9 2|   igénytelen társadalmi helyzetben, oly fiatal életkorral s minden
10 2|       miveltség és jutalom nélkül - oly egyszerü, tiszta és nemes
11 2|             buja. A nyár melege nem oly rekkenő, a tél hidege nem
12 2|           rekkenő, a tél hidege nem oly csikorgó e vidéken, mint
13 2|       lépcsőin. A falu kovácsa épen oly tekintélyben részesült,
14 2|            ben egy búcsujáró napon. Oly vidéken születtem s növekedtem,
15 2|          szentséges szerelme se tud oly mélyen hatni a szivek rejtekeibe,
16 2|      éjszakák következtek egymásra: oly gyorsan és olyan hévvel
17 3|   élményeitől.~Megnyer az uj hitnek oly embert, a ki a régi hitre
18 3|   följelentette nála Hencseyt, mint oly embert, a ki naponként olvassa
19 3|              mely Kovács Józsefékre oly megrenditő hatásu volt.~
20 3|         esett most is énnekem, hogy oly sietve kellett tőletek elválnom,
21 3|           meg is kezdé, - még pedig oly hévvel és buzgósággal, hogy
22 3|        minden ziláltsága daczára is oly erős szövedéket képez, melynek
23 4|        fiatal korában s ugy hittem, oly adatok birtokában vannak,
24 4|             ég is magas, de még sem oly mély, hogy az én szenvedésem
25 4|            elrejthetné és az ég sem oly magas, hogy az én kinos
26 4|       lüktetett. Iróképessége pedig oly erős és szép, hogy az ő
27 4|       kérdezte a háznál levőket, de oly feleletet, mely megnyugtathatta
28 4|     szavaira, melyek egykor neki is oly édesek valának? Mindez érdekes
29 4|        miért léphet valaki fiatalon oly szerzetbe, melynek tagjai
30 4|    meghasonlani.)~A lemondás érzete oly mélyen vésődött lelkébe,
31 4|          már a hosszu elfojtás után oly erőre emelkedtek, hogy azoktól
32 4|     elmerülni s föltétlen lemondása oly csodálatos szelidséget kölcsönzött
33 4|     Sajátságos hatalom a szónoklat. Oly alkotmány ez, melyhez a
34 4|        elfoglalni. Beszédei gyakran oly hevesek voltak, hogy társai
35 5|             papját itélte volna meg oly sulyosan.~Nem kevésbbé érdekes,
36 5|          nyomoruságos földi életből oly szépen viszi át a megterhelt
37 6|            jövő elé. Elszántsága ép oly mély volt, mint hite. Képzeletében
38 6|            16-án tartatott s melyen oly sok hivőt vettek föl a szent
39 6|           nékem most is levelet, és oly tüzeset, mely az én lelkemet
40 6|   kiszabadultam s hogy menjek ismét oly hirtelen vissza azon sinlődésre?
41 6|           terve iránt megnyugtatja. Oly messze útra még sem akart
42 6|           tanitással.~- Mert lészen oly idő, melyben az igaz tudományt
43 6|           szent gyülekezetnek eddig oly szépen virágzott lelki egyetértése.~
44 6|            hogy Hencsey pénz nélkül oly hosszu utazásra oly gyakran
45 6|          nélkül oly hosszu utazásra oly gyakran vállalkozott. Pesttől
46 6|           emberi lélekben is vannak oly tulajdonságok és tünemények,
47 6|          emlékeitől, sőt az emlékek oly élénken tolultak lelke elé,
48 6|        lelki rokonaik ölelésére már oly régóta vágyakoztak.~De hát
49 7|           adat áll rendelkezésemre. Oly keveset foglalkozott önmagával,
50 7|       ábrándok és tünődések, melyek oly fenségessé teszik az életet,
51 7| vallásfelekezetü népünk s nem lehet oly értelmes, mint társadalmunk
52 7|            rettentő nyomását érzik, oly könnyen keresik a rég ismerős
53 8|              hogy ismeretlen létére oly messze földön is oly nagy
54 8|         létére oly messze földön is oly nagy kitüntetésben részesült.
55 8|            az ő életében.~A mi után oly rég óta vágyakodott; a minek
56 8|             kegyessége ezentul csak oly nagy volt, mint Lajos bátyjáé.~
57 8|           még temető volt. Korán se oly diszes, annyi és oly szép
58 8|             se oly diszes, annyi és oly szép siremlékkel korán se
59 8|     gondolatoknak fölkeltésére csak oly alkalmas, mint azok. Ide
60 8|          tud varázsolni.~A halál se oly bátor, ha, mikor benéz az
61 8|            Vissza-visszasompolyog s oly pillanatra vár, a mikor
62 9|            tiporják le a füvet. Ott oly buján és zölden virul a
63 9|            elnémult az ajk, melyről oly édesen folyt az istenige