Rész

 1 1|     komolyan azt mondtam neki:~- Te pajtás, te valami nagy bolondságon
 2 1|       mondtam neki:~- Te pajtás, te valami nagy bolondságon
 3 1|        nézett rám.~- Ugy van az; te bizonyosan valami uj hitet
 4 2|        teremtett kovácsnak, légy te lakatos, a napokban beviszlek
 5 2| mondották Hencseynek:~- Most már te légy a mi tanitónk!~ ~
 6 3|    Jézusban, bünös gondolat ez a te szivedben. A mit a te uradnak
 7 3|          a te szivedben. A mit a te uradnak akarsz mondani:
 8 3|       beszélsz; nem fogadom el a te hitedet. Nem én!~Az ifju
 9 3|        nézte az ifjut.~- Ki vagy te, mi vagy te? Mije vagy te
10 3|     ifjut.~- Ki vagy te, mi vagy te? Mije vagy te Kovácsnak?
11 3|        te, mi vagy te? Mije vagy te Kovácsnak? Apád, anyád vagy
12 3|          irja a többi között - a te hervadozó lelkedet Istennek
13 3| eloltatni ne hagyd, hanem inkább te gyujtsd meg másokban a kegyes
14 3|       Béla József Hencseynek - a te elmeneteled sürü könyhullatásomra
15 3|   vigasztalásunkra szolgál, hogy te csak test szerint váltál
16 3|       azt félelem miatt tette és te ne bántsd meg goromba szóval,
17 3|          mi együtt csürhét, hogy te mindjárt csak ugy te-tu
18 4|          neked lenni, édes fiam; te nem gondolsz egyébre, mint
19 4|        olyan fiatal voltam, mint te, az én lelkem örökké birkózott
20 4|          föl ne hatolnának.~- Oh te leány, a te életed és halálod
21 4|     hatolnának.~- Oh te leány, a te életed és halálod szült
22 4|         kárhozatra. Miért jöttél te az én utamba? Miért nem
23 4|        feneketlen örvény, örökké te körülötted forgott volna?~-
24 4|         semmit.~- Mit ér nekem a te halálod és mit ér nekem
25 5|        mindjárt megpróbálom én a te bibliai tudományodat s a
26 5|         bibliai tudományodat s a te hitednek vagy babonádnak
27 6|       neki három magzatja.~- Irj te is minél előbb. Ird meg,
28 6|          dicsőséges indulatokért te is Isten előtt a te mindennapi
29 6| indulatokért te is Isten előtt a te mindennapi imádságodban
30 6|   beszédeknek hallgatására.~- De te vigyázz mindekben; szenvedj;
31 6|          munkáját cselekedjed; a te szolgálatodat bizonyosképen
32 6|      fiam, - irja Gasparich, - a te tudományodban és azok tudományában,
33 6|     melyet ha meg nem igazitasz, te ugyan önnön lelki boldogságodat
34 6|        az emberiség nagy része a te hiteddel higyje s a te vallásoddal
35 6|         a te hiteddel higyje s a te vallásoddal vallja az istent
36 6|         hited csak addig él, mig te és ismerőseid élnek, de
37 6|          élnek, de tovább nem.~- Te édes fiam, a vallás titkait
38 6|         hátrahagyták.~- Ha pedig te azt gondolod, hogy te istennek
39 6|      pedig te azt gondolod, hogy te istennek e czélra való kiválasztottja
40 6|       hatalommal lehet legyőzni. Te pedig rosszul vélekedel,
41 6|       semmi hasznát sem látom se te rád, se az én lelki czéljaimra
42 6|   Fölserkentett - irja Bámer - a te leveled, minekutána téged
43 6|       megvigasztalnád. Most is a te leveled nélkül édes atyámfia,
44 6|      azon könyvet illeti, melyet te édes atyámfia nálam hagytál,
45 6|   hajlandónak mutatkozott, mikor te, édes atyámfia, itt voltál
46 6|   járulni: azonképen az isten is te általad és mindnyájunk által
47 6| tisztesség mindörökké. Maradok a te szerelmes hív atyádfia az
48 6|    atyámfia, Lajos!~- Köszönöm a te hozzám való szeretetedet,
49 6|        irányunkban és köszönöm a te jó, ösztönző szavaidat.
50 6|   választott. Vezéreljen téged a te utaidban, a melyben most
51 6|          az urnak karjai által a te szent igyekezetedben. Kérlek,
52 8|      való vagyok. És ő kérdezte: te vagy-e az a Hencsey Lajos,
53 8|    megindulni, hanem megmaradj a te műhelyedben, mert mi is
54 8|        van megirva. Majd irok én te néked bővebben is levelet,
55 8|      akkor majd értesitlek, hogy te nékem az én könyvemet apró