Rész

 1 1|       hivta őket magához. S a két fiu letette a munkát; kivonszolták
 2 1|   csónakot a partra s akkor a két fiu ott hagyta apját a csónakkal
 3 1|       akkor?~Bizonyos, hogy a két fiu nem hagyja ott szó nélkül
 4 1|           fiát apostolnak s a két fiu is szó nélkül követte Jézust.~
 5 1|   nyomtalanul.~A másik kecskeméti fiu volt. Szegény özvegy asszonynak
 6 1|      akart velem közölni.~Szerény fiu volt; lehajtott fejjel,
 7 1|        kezekről, melyek a szegény fiu szenvedéseit megkönnyitették
 8 2|          daczára mindkettő magyar fiu volt, bár jól tudtak németül.
 9 2|         megismerkedni. Az idősebb fiu: Lajos, a fiatalabb: Imre.
10 2|          nem hiányozhatott.~A kis fiu már tizenegy éves korában
11 2|          lobbant, hogy ily kamasz fiu még sirni is tud, mikor
12 3|       voltak az erdőn az apa és a fiu. Az ég csillagos, de a lombtól
13 3| sötétségében némán bámulta apa és fiu a szénkatlan kupaczából
14 3|           Végre megnyilatkozott a fiu szive és szája. Elmondta
15 3|     Svájczban megengedik.~Szegény fiu! Ugy aggódott hite miatt
16 4|  ellenezte s a konok és indulatos fiu a leányt apja karjai között
17 6|         alatt még Likhardus is jó fiu maradt. Ennek megjövetele
18 6|          atya, áldjon meg téged a fiu, áldjon meg a szentlélek,
19 8|    fogadták. Az igénytelen magyar fiu, a szegény bujdosó iparos
20 8|        Apjuk, anyjuk s a harmadik fiu tudni se akart az uj hitről.
21 8|      malomból elverte őket.~A két fiu, tele az uj hit legyőzhetetlen
22 8|       Tehetséges, eszes és komoly fiu volt mind a kettő; János
23 8|         gyerekük született, három fiu és négy leány, - de két
24 8|           látnia kell.~Szegény jó fiu, alig sejtette azt a magasabb