Rész

 1 3|         könyörgöm értetek, hogy ti az évangyéliomnak tudományában
 2 3|        szenvedni, hogy sem ezen ti dolgotokat többé elhagyni.~-
 3 4|    hajam szála se görbül meg. A ti végzetetek az enyém. Az
 4 6|   öntött mindnyájunk szivébe.~- Ti rólatok is magzatjaitokkal
 5 6|        magyar imádságainkban, - ti is azért megemlékezzetek
 6 6|    kivánja, hogy hazamenjek. De ti jól tudjátok, édes atyámfiai,
 7 6|     eltávoztassák. Ki parancsol ti nektek? Ki uralkodik ti
 8 6|         ti nektek? Ki uralkodik ti köztetek? És ki hirdeti
 9 6|         köztetek? És ki hirdeti ti előttetek istennek igéjét?
10 6|      istennek kötelesek vagytok ti is hálát adni.~- Örüljetek
11 6|       hálát adni.~- Örüljetek a ti szivetekben, hogy az isten
12 6|     isten előtt megjelenek, ugy ti se felejtkezzetek el érettem
13 6|     élteteknek utolsó órájáig a ti zászlótok, mely zászló,
14 6|           elébe terjesztettem a ti hozzánk való szerelmeteket
15 6|         való szerelmeteket és a ti bőséges alamizsnálkodástokat.
16 6|       adott az Istennek, hogy a ti sziveteket azon jóságos
17 6|  gyanánt állanak mi előttünk, a ti istentől nyert vagyontokból
18 6|         az isten áldása viszont ti rajtatok is bőségesen uralkodjék. -
19 6| emlékezzetek meg mi rólunk is a ti naponként való imádságaitokban,
20 6|        nem kivántam. Sőt inkább ti tudjátok, hogy én magamnak
21 8|      egyenesen hozzátok térünk. Ti pedig, kérlek az istenre
22 8|       másvilágra: megtudják azt ti általatok akkor is, elég