Rész

 1 2|       szerzet templomába járni. Midőn később már állandóan Pesten
 2 2|         az uj felavatásoknál és midőn hiveihez később buzditó
 3 3|       iparosok voltak s később, midőn a keresztséget fölvették,
 4 4| ápolásában tevékeny részt vett. Midőn látta a nyomorult, kiéhezett,
 5 4|       szól egyházi beszédében - midőn gyakran hallám itt az Angolkisasszonyok
 6 5|      egy esztendeje se mult el, midőn egy sápadt képü mesterlegény
 7 5|         egyszer visszavezetni a midőn már vállairól kezd az életnek
 8 6|     szomoru, hát még fiataltól.~Midőn hazájának földén utolsó
 9 6|    akkor tért vissza sziveikbe, midőn az Urnak szent vacsoráját
10 6|       hol és mikéntlétünkről. - Midőn ide ért József atyánkfia, -
11 6|       való nap Pestre lejött és midőn a talpkő délután letétetett,
12 7|       szelidsége páratlan volt. Midőn Fröhlichtől nejét és gyermekeit
13 7|        a pappá avatásnak ideje, midőn tetszett az istennek minden
14 7|      straszburgi lelkész volt a midőn egy napon a szószékről hirdette
15 8|  atyánkfiának lakása felől és a midőn engem erről föl nem tudtak
16 8|        mutatja meg nékem azt.~- Midőn én a házba betértem, a mi
17 8| segitségét. Történt, hogy én, a midőn reggel fölkeltem, el akartam
18 8|   tartózkodási czéduláért. És a midőn oda mentem, onnan elküldöttek
19 8|       kigyógyul.~- Igy tehát, a midőn én mentem a doktorhoz, ime
20 8|        én is onnan jövök. Igy a midőn kérdezi, hogy hová megyek,
21 8|  köszönt és kér általam, hogy a midőn mi visszamegyünk, ha nekünk
22 8|         volt.~Az anya lelkében, midőn maga mellett látta apró