Rész

 1 2|        Szerzője egy ferenczrendi szerzetes: Gasparich Kilit atya volt.~
 2 3|       összes társalgás közte s a szerzetes között ennek műveire terjedt,
 3 3|        könyv nélkül tudta már. A szerzetes nagyon megörült ennek.~Béla
 4 4|         nagyjai közt sohase volt szerzetes. A nőszerzetest már nem
 5 4|        Kilit, szent-ferenczrendi szerzetes.~Kevéssé ismerte őt a világ,
 6 4|         senki föl nem födözheti. Szerzetes társai nem járulhattak oda
 7 4|       társai közül. Ferenczrendi szerzetes, de semmiféle szerzetes
 8 4|          szerzetes, de semmiféle szerzetes se szokott naplót vezetni.
 9 4|         Sok század óta alig volt szerzetes, a ki másról, mint legföljebb
10 4|      nagy közönség. Ő volt egyik szerzetes, ki 1849-ben az osztrákok
11 4|       Akkor még élt két elaggott szerzetes, ki Gasparichcsal egy napon
12 4|          sorokat irta, már régen szerzetes és meglett férfiu volt a
13 4|          a minőket az ő idejében szerzetes és klerikus ifju kézhez
14 4|        Az 1837-ik évben már mint szerzetes és hitszónok az alkantarai
15 4|         érte őt a nagy árviz is. Szerzetes társai név nélkül élt s
16 4|           feladatának korlátai s szerzetes állásának kötelességei között
17 4|          holott neki egy szegény szerzetes gondolatköréből kitekinteni
18 4| Gasparich Kilit sz. ferenczrendi szerzetes s egyházi szónok. Pesten
19 4|     mintsem jámbor lelkü, félénk szerzetes társai valami nagyon örülhettek
20 4|    Bizonyos, hogy a zárdafőnök s szerzetes társai is nem egyszer szóváltásba
21 5|         még öt-hat évig egyszerü szerzetes maradt s habár utóbb a hitszónoki