Rész

  1 1 |  szentegyházról, de oly módon, miként én, még nem irtak. Én legalább
  2 1 |             miként én, még nem irtak. Én legalább ugy gondolom, ugy
  3 1 |    találkozunk. A mennyire tudniillik én ismerem a szentirást. Hanem
  4 1 |       Magányban érlelõdik a hit. - Az én ~hitalapitó ismerõseim. -
  5 1 |               a láthatatlan dolgokat. Én azt hiszem, neki van igaza
  6 1 |            azt kérdezte: honnan tudom én ezt?~- Sehonnan, de azért
  7 1 |              De hát nem olyanok-e?~Ez én előttem a nagy kérdés!~Mindig
  8 1 |              nevére is emlékeznék. De én följegyzem nevét s őrzöm
  9 1 |             sokat változott. De ez az én vizsgálódásomon kivül esik.
 10 1 |          buzgósága.- Meddig terjed~az én elbeszélésem? - Mit jelent
 11 1 |         beszéd ki nem elégitett és az én érdeklődésem kellő kielégülést,
 12 1 |              napról-napra szaporodik.~Én e titoknak mélyére akarok
 13 1 |              az élet viszontagságai s én a tagokat az ország különböző
 14 1 |            keresztyének«.~Hosszú név. Én ezt nem használom. Maradok
 15 2 |                S azért valószinü, sőt én bizonyosnak tartom, hogy
 16 2 |             is meglehet még szerezni. Én tizennégy éves korom óta
 17 2 |          szükséges megjegyeznem, hogy én a mult időkről, a mult század
 18 2 |            uratlan volt Igriczén s az én nyugdijazott öreg rokonom
 19 2 |             éveit. Itt látogattam meg én is 1855-ben.~Az öreg számtartó
 20 2 |     fölkeresni nem voltam képes, mert én a régi Pestet egyáltalán
 21 2 |               jelenetről Hencsey:~»Az én szerelmes Atyám erőtlennek
 22 2 |           alkotott engemet. A mint az én atyámfia Denkel János felvilágositá
 23 2 |         Denkel János felvilágositá az én háborgó lelkemet, elakadt
 24 2 |          háborgó lelkemet, elakadt az én nyelvem és erőt vett rajtam
 25 2 |              némaság. Szomoru lett az én lelkem és szemeimre könycseppek
 26 2 |               borultak. Oda mentem az én atyámfiához és nyakába borultam
 27 3 |          latin levele innen került az én kezembe.~Természete szilaj
 28 3 |        forintot legalább hozzak érte, én pedig nem kaptam érte többet,
 29 3 |               el fiának irásait.~- Az én Lajos fiam nagyon szereti
 30 3 |          fogadom el a te hitedet. Nem én!~Az ifju téritő nagy szelidséggel
 31 3 |          Krisztustól. Hálákat adok az én Istenemnek mindenkor, valahányszor
 32 3 |               Jézus Krisztustól, hogy én rövid idő mulva ismét elmegyek
 33 3 |           tihozzátok és hogy akkor az én szivem is nagyobb örömben
 34 3 |              gondolkozását.~Julius 14-én már ismét irt nekik s e
 35 3 |          mentül előbb és leveledet az én jó apám összetenné a maga
 36 3 |            bensejében él s igazán él. Én csak azt akarom láthatóvá
 37 3 |         emlékezem meg, a mennyiben az én munkám czéljaihoz szükséges.~
 38 3 |          Kovács 1840. évi deczember 5-én kezdte meg büntetésének
 39 3 |             vezetett utja s január 10-én Egerszegre ért. Rögtön felkereste
 40 3 |         ugyanazon az estén, február 7-én irt Kovács Józsefnek a zalaegerszegi
 41 3 |         társaságában?~Kovács Józsefet én személyesen nem ismertem.
 42 3 |              semmi baja.~Ugyane hó 25-én ismét ir neki Hencsey Pestről
 43 3 |            érinti, hogy ha márczius 5-én kiszabadul, rögtön menjen
 44 3 |            tehát 13-án elindultam. Az én elindulásom is nagy örömet
 45 3 |              egy esetet szeptember 11-én kelt s Kovácshoz intézett
 46 3 |               Már fiam, mind elhiszem én, hogy nektek igazatok van.
 47 3 |         nektek igazatok van. De lásd, én már ugy vagyok a magam hitével,
 48 3 |                mint anyáddal. Ismerek én anyádnál sokkal szebb és
 49 3 |              jobb asszonyt eleget, de én már ezzel öregedtem meg
 50 3 | Boldogasszonyfára akart menni, holott én hozzám jött? De én ezért
 51 3 |             holott én hozzám jött? De én ezért neki még egyszer szivemből
 52 3 |            József 1842. évi január 15-én Pesten kelt levelében értesiti
 53 3 |           hogy tudtotokra essék, hogy én se bort, se egyéb ártalmas
 54 4 |     vigasztalására rendeltek melléje.~Én elbeszélem a zárdák némely
 55 4 |            hogy 1810-ik évi április 7-én született. Ugyanez adatot
 56 4 |               volna világitani. Mikor én megismerhettem, ezelőtt
 57 4 |            szentirás tudománya. Mikor én olyan fiatal voltam, mint
 58 4 |            fiatal voltam, mint te, az én lelkem örökké birkózott
 59 4 |           ellenségével, önnönmagával. Én csak magamat ismertem, semmi
 60 4 |             még sem oly mély, hogy az én szenvedésem elrejthetné
 61 4 |             ég sem oly magas, hogy az én kinos érzéseim oda föl ne
 62 4 |        kárhozatra. Miért jöttél te az én utamba? Miért nem tudtam
 63 4 |              utamba? Miért nem tudtam én veled együtt elenyészni?~-
 64 4 |            együtt elenyészni?~- Mikor én téged először megláttalak,
 65 4 |             be utánad a világot és az én lelkem, mint a feneketlen
 66 4 |        forgott volna?~- Akkor nyerném én csak meg a boldogságot,
 67 4 |            halálod és mit ér nekem az én életem?~Mikor e sorokat
 68 4 |        birtokai: mindenütt.~Még mikor én a nazarénusokról csak annyit
 69 4 |              és rejtélyes esetről.~Az én falum szomszédságában fekszik
 70 4 |             élettelen kődarabokba.~De én megtörtént s régmult dolgokat
 71 4 |         felvilágositás és kiigazitás. Én csak annyit mondok bizonyosnak,
 72 4 |          számára; - mindez azonban az én elbeszélésem tárgyai közé
 73 4 |       örökkévalóságnak folyamában. De én azt kérdem magamtól és az
 74 4 |          röpülésének elmulandó nyoma? Én már boldogtalan gyermekkoromban
 75 4 |       jutottam vele. Ő is heves volt, én is hibás voltam, siettem
 76 4 |           Negyvenkét éve mult ennek s én azóta nem jártam e vidéken.~
 77 4 |         semmiképen össze nem függ. De én Gasparich életét a rendelkezésemre
 78 4 |             engem sujt s nem titeket. Én pedig itt maradok s a hajam
 79 4 |               végzetetek az enyém. Az én végzetem pedig nem ma s
 80 4 |           melyet az 1838. évi ápril 1-én tartott nagy hálaünnep alkalmával
 81 4 |          pestiekhez Szent-György hó 1-én mondta s hallgatói közkivánatára
 82 5 |         Hencsey, de innen márczius 24-én Hencsey kiment Székes-Fehérvárra
 83 5 |              Pesten 1842. évi ápril 1-én kelt, igy folytatja:~- Óhajtok
 84 5 |        fogadott. Kérdezte, hogy mi az én szándékom ő vele? Én mondottam,
 85 5 |               az én szándékom ő vele? Én mondottam, hogy jó hirét
 86 5 |         olvassa és a népet tériti? És én feleltem: igen is, én vagyok.
 87 5 |              És én feleltem: igen is, én vagyok. Azonnal leültetett
 88 5 |             volt a páhoki esperessel? Én rendről-rendre elmondottam
 89 5 |           tökéletlen hite felől. Erre én kérdeztem tőle, ha lélek
 90 5 |           szerint? Ő arra igy felelt: én nem magasztalom magamat,
 91 5 |          mutatta nékem könyveit. Erre én azt mondám, hogy én is tusakodtam
 92 5 |              Erre én azt mondám, hogy én is tusakodtam lelkemben
 93 5 |               tusakodtam lelkemben és én is irtam egy kis könyvet,
 94 5 |             hibákat talál könyvemben? Én már irtam is neki. Majd
 95 5 |                Nevét is megmondta, de én azután nevét is, magát is
 96 5 |             lélek szerint megvallják. Én nem akartam vele disputálni
 97 5 |         azután a szentségek ellen is. Én a többek között azt mondottam
 98 5 |          kérdezte tőlem, hogyan tudom én ezt a Krisztusnak tudományából
 99 5 |             majd mindjárt megpróbálom én a te bibliai tudományodat
100 5 |         Hencsey rögtön felelni akart. Én nem engedtem. Mondtam neki,
101 5 |            Ezeket beszélte és olvasta én előttem Hencsey. Ezekből
102 5 |          itélni, hogy ki ez az ember. Én ugyan nem vagyok barátja
103 5 |              Nem is nyugtalankodik az én elmém a fölött. Én mindent
104 5 |  nyugtalankodik az én elmém a fölött. Én mindent elmondottam neki,
105 6 |              hogy kedden, márczius 22-én Pestről eltávozott. Mint
106 6 |           mint aki el akar ájulni. Ha én ezt tudtam volna, el nem
107 6 |          magzatjaitokkal együtt és az én vér szerint való testvéremről
108 6 |            mondhatja édes atyám, hogy én csábitottam el, hanem maga
109 6 |              öcsém. Tudod, hogy ez az én lelkemnek örömére lesz.
110 6 |             megszabadulva, április 11-én Szegzárdra értek s Fekete
111 6 |             és ennek nejével május 14-én vagy 15-én jön Pestre, a
112 6 |           nejével május 14-én vagy 15-én jön Pestre, a mikorra Kovácsnak
113 6 |              tehát Hencsey s ápril 17-én elbucsuzott szives házigazdájától
114 6 |                édes atyámfia, hogy az én atyám irt nékem most is
115 6 |               és oly tüzeset, mely az én lelkemet keserüségre inditotta.
116 6 |      atyámfiai, hogy miként el voltam én már odahaza gyengülve.~Az
117 6 |             akarta, hogy hazamenjek s én az én dicsőséges teremtőm
118 6 |               hogy hazamenjek s én az én dicsőséges teremtőm intését
119 6 |            isteni gondviselést. És az én lelkem arra s hajtott engem,
120 6 |           apostol e szavakban:~- Mert én immár megáldoztatom és az
121 6 |             immár megáldoztatom és az én halálomnak ideje közel vagyon.~
122 6 |              Olyan szomoru szó ez: Az én halálomnak ideje közel vagyon.
123 6 |             következő napon, junius 1-én Hencsey utnak indult s utoljára
124 6 |              hozzá.~E levél junius 10-én kelt és sok tekintetben
125 6 |      előljárója, a ki parancsoljon.~- Én, édes fiam, ekként vélekedem
126 6 |            sem látom se te rád, se az én lelki czéljaimra nézve annak,
127 6 |          czéljaimra nézve annak, hogy én is köztetek legyek, ha még
128 6 |            értett e szavak alatt: »az én lelki czéljaim« s mit értett
129 6 |              meg:~- Nem rontom meg az én szövetségemet és a mi kijött
130 6 |       szövetségemet és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.~
131 6 |              Azt is mondotta pedig az én szeretett hugom, hogy hátha
132 6 |             az ő szerelme hervadó, az én lelkem pedig hervadhatatlan
133 6 |               szerelemmel van tele az én Ur Jézus Krisztusom iránt,
134 6 |             letétele.)~Levele jun. 21-én kelt Szent-Péter-Urban és
135 6 |        tudtodra kivánom adni, hogy az én kivánságom annyira beteljesedik,
136 6 |               de tudja az isten, hogy én titeket szeretlek. Nem kell
137 6 |          kérlek inkább, hogy valamint én érettetek imádságomban naponként
138 6 |             imádkozni, hogy legyen az én utam szerencsés, mely ha
139 6 |             napig tartott s junius 27-én szerencsésen Bécsbe érkeztek,
140 6 |             Béla József csak julius 4-én ért Bécsbe. Ő Liptóvármegyéből
141 6 |             mondottam és a mint hí az én lelkem, ki fogunk menni
142 6 |            hónap elején volt irva, az én erőm sokkal lankandtabb
143 6 |               nálam hagytál, hogy azt én leirnám és Kovács atyánkfiának
144 6 |             csak annyit irhatok, hogy én öreg nénénkkel az istennek
145 6 |             feleségesedtem, a mint az én lelkemben régen szándékoztam,
146 6 |           istennek bölcs rendeléséből én is ott voltam és az urhoz
147 6 |           azon gondolatot támasztá az én szivemben, hogy ime, valamint
148 6 |              inkább ti tudjátok, hogy én magamnak és velem valóknak
149 6 |               valóknak táplálására az én kezeimmel munkálkodtam.~
150 7 |           német irodalom Fröhlichről, én bizony nem tudom. Bizonyára
151 7 |          többet jegyzett föl, mint az én könyvem. Nem buvároltam
152 7 |               volt gyermekkoromban az én szülőim hajlékában is.~A
153 7 |     mosolyogtak rajta, ha mondtam, de én bizton észrevettem, hogy
154 7 |            házasságról általában s az én házasságomról különösen«.~
155 7 |         püspök« igy közölte velem. De én Fröhlich leveleiből tudom,
156 7 |        elmondta nekem a számitást, de én bizony elfeledtem. Olyan
157 7 |        bizonyságot tészen arról, hogy én rám fogság és nyomoruság
158 7 |             semmivel nem gondolok, az én életem is nékem nem drága,
159 7 |              elvégezhessem örömmel az én pályafutásomat és a szolgálatot,
160 7 |      tekinteni.~Mindegyik mű kicsiny.~Én ezeken kivül még két munkáját
161 7 |         kérdésre, hát majd megfelelek én!~Ez volt emlékiratának jogczime.~
162 8 |             isten, irja Hencsey, hogy én senkit nem kivánok lábam
163 8 |         kivánok lábam alá vetni, hogy én rajta tapodjak és senki
164 8 |          találkozott ismét október 11-én.~A hauptwyli telepről már
165 8 |       töltenie. Vasárnapon, október 9-én este ért ide. Az isteni
166 8 |           Következő napon, október 11‑én huzamos gyaloglás után alkonyatkor
167 8 |            példájukra felbuzduljon az én lelkem, hogy titeket is
168 8 |        tudósitottalak is, hogy a mint én napnyugtakor Zürichbe értem,
169 8 |             és oda elvezetett. Ezt is én a kegyelem jelének vettem,
170 8 |        mutatja meg nékem azt.~- Midőn én a házba betértem, a mi atyánkfia
171 8 |            tőlem, honnan való vagyok. Én feleltem, messze földről
172 8 |                messze földről jöttem, én Magyarországból való vagyok.
173 8 |          tegnapi napon Zürichbe jött? Én feleltem, én vagyok az;
174 8 |           Zürichbe jött? Én feleltem, én vagyok az; azért jöttem
175 8 |               szent csókkal illetett. Én sem szólni, sem beszélni
176 8 |              ő már hétfőn, október 10-én ide ért. Ugyanazon a napon,
177 8 |          annyit jegyez meg október 12-én kelt levelében, melyet Imre
178 8 |              az igazságnak velejéről, én értekeztem Fröhlichhel.
179 8 |               Azon mód beszél, a mint én irtam a nálatok hagyott
180 8 |             napon, ugymint október 12-én irom Fröhlich szobájában
181 8 |               mit elkezdettünk.~- Bár én most munka nélkül vagyok,
182 8 |                Eddig irtam október 12-én, de mai napon az az október
183 8 |             segitségét. Történt, hogy én, a midőn reggel fölkeltem,
184 8 |       kigyógyul.~- Igy tehát, a midőn én mentem a doktorhoz, ime
185 8 |               műhelyében voltam is 12-én, de hiába. Igen barátságosan
186 8 |             és mondtam már neki, hogy én is onnan jövök. Igy a midőn
187 8 |               hétfőn, azaz október 17-én elkezdek dolgozni.~- Meddig
188 8 |           egészséges-e, beteges-e? Az én elmém sokat hánykolódik
189 8 |          keveseld a fizetésedet, mert én se kapok itt talán többet,
190 8 |            jól van megirva. Majd irok én te néked bővebben is levelet,
191 8 |          értesitlek, hogy te nékem az én könyvemet apró betükkel
192 8 |           egyes levelekben megküld és én azt ismét itt könyvnek összeirom
193 8 |            levelemre, mert szomoru az én szivem, mivel egyszer azt
194 8 |          jószága prédára ment s mikor én hazamentem, semmit nem találtam.
195 8 |              arra választott ki, hogy én csak az ő szent igéjét ismerjem
196 8 |               és eszembe jutott, hogy én vagyok itt a legkisebb és
197 8 |              s 1842-ik évi november 1-én harminczad magával elbocsátották.
198 8 |             irja; s ezen felül még az én jó apám s anyám testvérjei
199 8 |              való napon, augusztus 19-én esküdött meg vele. Ez időtől
200 8 |              szép szó nem használt.~- Én is hivő vagyok, testvértek
201 8 |              urvacsorát is. Január 24-én ágynak esett.~Mestere és
202 8 |               hazamegyek. Ha pedig az én Uram Istenem kegyelméből
203 8 |               nap keltét. Arra van az én földi hazám. Forditsátok
204 9 |   ellátogatott haza. Utoljára, a mint én tudom, 1871-ben volt itthon.
205 10|               a melyeket hallottam az én atyámtól, megjelentettem
206 10|           megjelentettem néktek és ha én bennem maradtok és az én
207 10|              én bennem maradtok és az én beszédim is tibennetek maradnak:
208 10|               megadatik néktek. Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek
209 10|             szeressétek egymást, mint én is szerettelek titeket.
210 10|            szeretett engemet az atya, én is ugy szeretlek titeket,
211 10|               maradjatok meg abban az én szeretetemben.«~»Ámen!«~*~
212 10|             tartsa emlékezetben ez az én kis könyvem.~ ~.oOo.~ ~ ~